Kereső toggle

Az atomfagyi és a magyar Csernobil

Vujity Tvrtko 20 év után tért vissza Csernobilba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csernobilnak voltak magyar áldozatai és magyar hősei is – mondja Vujity Tvrtko, aki nemcsak az atomkatasztrófára épült szórakoztatóipart mutatja be legújabb riportfilmjében, hanem Csernobil különböző emberi sorsait is. A filmet november 1-jén 20:30-kor mutatja be az ATV.

Van bármi emléked Csernobil kapcsán 1986-ból?

– Tizenhárom éves voltam a katasztrófa idején. Mint akkoriban valószínűleg az összes magyar gyermeket, engem is óvott édesanyám, hogy evés előtt mossuk meg a salátát, ne menjek a homokozóba, illetve csukjuk be az ablakokat – de az igazán fontos részleteket a szüleink sem ismerhették.

Tizennégy évvel később viszont már magad jártál utána a részleteknek. Mi vitt akkor Csernobilba?

– Azoknak a magyar kamionsofőröknek a története, akiket úgy küldtek a térségbe a katasztrófa után, hogy nem tájékoztatták őket arról, hogy milyen veszélynek teszik ki magukat. Miközben a környező országokban szinte mindenhol letiltották a sofőröket ezekről az útvonalakról, a magyarokat nemcsak hogy nem figyelmeztették, de még az osztrák fuvarozócégektől jövő megbízásokat is velük végeztették el.

Kirády Attila újságíró egyetlen esetből kiindulva kezdte kutatni a témát: a Legfelsőbb Bíróság nyolcéves eljárást követően jogerős ítéletben mondta ki, hogy Szabadszállási Kálmán azért halt meg, mert 1986-ban a térségbe küldték fuvarba. Mint kiderült, nem volt egyedül a történetével: nem léteztek ugyan fuvarlisták, a sofőrök nem nagyon tudtak egymásról, maximum azok, akik egy cégnél dolgoztak, de ahogy elkezdtünk dolgozni az ügyön, egyre több érintetthez jutottunk el. Pontosabban legtöbbször már csak az özvegyeikhez és az árváikhoz. Szabó Istvánhoz például egy pénteki napon mentem el interjúzni. Az egykori kamionsofőr annyit mondott a kamerába, hogy „tudom, hogy nekem Csernobil okozta a bajomat, és az is fog elvinni”. Vasárnap ment le a film, ám addigra Szabó István már nem élt. A kutatómunka során rábukkantunk egy tanulmányra, amely a csernobili katasztrófa okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet, ám akkoriban a hivatalos szervek ezt letiltották. Elmentem a letiltóhoz, Bányász Rezsőhöz, aki először azt mondta, hogy semmiféle cenzúra nem volt az ügyben, ám amikor elővettem a dokumentumot, amin rajta volt a szigorúan titkos minősítés, csapkodni kezdett, letiltotta az interjút, majd felállt és kisétált. Ezt a jelenetet a mostani filmben is megmutatom majd.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: