Interjú

wtc
2010. 03. 05. (XIV/9)
Interjú

Ki fizeti a terrortámadásokat?

100 dollár egy emberélet

A világtörténelem eddigi legnagyobb, csaknem 3000 emberáldozatot követelő terrortámadásának 2001. szeptember 11-én a becslések szerint mindössze 400-500 ezer dollár költségvonzata volt, amiből 300 ezer dollár érkezett banki átutalások formájában. Többek közt ez a megdöbbentő adat irányítja napjainkban a figyelmet a terrorizmus finanszírozásának kérdésére. Gál István Lászlót a terrorizmus elleni büntetőjogi védekezés eszközeiről és ezek hatékonyságáról kérdeztük.
herzog_maria
2010. 02. 26. (XIV/8)
Interjú

Pedofília: Az áldozat újból áldozattá válik

Interjú Herczog Mária szociológussal

„Az egyházon belül elkövetett, gyerekek elleni cselekmények esetén is meg kell védeni az áldozatokat, és az elkövetőkre is vonatkozik a bün­te­tő­törvénykönyv. Ha tehát ilyen ügy kiderül, annak büntetőjogi következményei kell hogy legyenek.”
Minek tartja a pedofíliát? Betegség, aberráció, bűn?
Klaus_Beier
2010. 02. 26. (XIV/8)
Interjú

Megelőzhető a megrontás

Klaus Beier, a Berlini Charité megelõzési szakértõjének kidolgozott terve van az egyházi pedofília kezelésére, csak épp a Vatikán nem akar róla tudni. A Spiegel Online interjúja.

Ön a Berlini Charité szervezetnél egy prevenciós programot vezet, amelyben lehetséges és valódi erőszaktevők önként vesznek részt a terápián. Hogyan akadályozza meg, hogy a pedofilok a gyermekekkel erőszakoskodjanak?
varga_laszlo
2010. 02. 12. (XIV/6)
Interjú

A sötétség utolsó csatlósa

A zavaros múlttudat kihat a politikai tudatra

Az Országgyűlés elnöke pályázatot írt ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatói posztjára. A pályázók egyike Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója, Varga László.
Bruck_Gabor
2010. 02. 05. (XIV/5)
Interjú

A krokodil mindig győz

A politikai kampány pszichológiájáról

A magyar választópolgár olyan vezetőt akar, aki apaként gondoskodik róla; az USA-ban Mózeseket keresnek, akik kivezetik őket a válságból; a franciáknál pedig ideákkal lehet választást nyerni. Mindenhol igaz azonban, hogy a csalódott szavazók fokozatosan hagyják el a pártjukat, és rettentő nehéz őket visszacsábítani.
holczer_peter
2010. 01. 29. (XIV/4)
Interjú

Lehet-e Svédország Magyarországból?

Interjú Holtzer Péterrel, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnökével

Nem az ördögtől való, hogy a Fidesz szakértői az úgynevezett svéd nyugdíjmodellel is foglalkoztak – nyilatkozta lapunknak Holtzer Péter közgazdász, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke, aki szerint ma nem a nyugdíjügy jelenti az ország alapkérdését, hanem a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése.
Gyorgy_Peter
2010. 01. 22. (XIV/3)
Interjú

„Az egyetlen komoly dolog, amit a celeb tehet, az, hogy meghal”

– mondja György Péter esztéta és médiakritikus

A nézők nem azért fogyasztanak médiaszemetet, mert erre van igényük, hanem azért, mert ezt teszik eléjük. Ha kialakulna egy széles és mélyen tagolt média­piac, amelyben az egyetemes és nemzeti kultúra elemei képeznék a mainstraim vonalat, akkor az olyan nyomasztó műsorok, mint a Benkő feleséget keres, a perifériára szorulnának. Ezt azonban csak megfelelő médiaszabályozással lehet elérni.
egresi_sandor
2010. 01. 15. (XIV/2)
Interjú

„A vajdasági autonómia a szerb demokrácia sikertörténete”

– mondja Egeresi Sándor, a vajdasági parlament elnöke

Január elsejétől Belgrád az eddiginél jóval szélesebb körű autonómiát biztosít a Vajdaságnak, ami meghatározó momentum a tartomány és az ott élő magyarok jövője szempontjából is. A szerb–magyar kapcsolat – különösen a szlovák–magyar viszonyhoz képest – egyébként is példaértékű: egy tavaly elfogadott törvény értelmében a vajdasági magyarok (is) nemzeti tanácsot választhatnak maguknak, és az őket érintő legfontosabb kérdésekben maguk dönthetnek. A témáról Topolyán beszélgettünk Egeresi Sándorral.
1956_forr
2010. 01. 08. (XIV/1)
Interjú

A magyar művelet

Elfelejtett légió: mi lett az ’56-os orosz katonákkal?

Őket ma sokkal nehezebb megtalálni, mint a második világháború veteránjait. Egyrészt kevesebben voltak, másrészt míg a háborús veteránokat tisztelet és megbecsülés övezi, addig az 1956-ban Magyarországra küldött katonák ilyenről nem is álmodhattak. „Ellenforradalmat” kellett leverniük, megtiltották nekik, hogy beszámoljanak arról, hol voltak, mit láttak, mit csináltak. Így volt ez egészen a Szovjetunió felbomlásáig. A Budapestet megjárt orosz katonák többsége még ma sem szívesen mesél.
Vasarhelyi_Maria
2010. 01. 08. (XIV/1)
Interjú

Horthy és Rákosi alatt is jobb volt az élet

– legalábbis így érzi a fiatal generáció

Lehangoló eredményt hozott az a reprezentatív felmérés, amely az új generáció államfelfogását kutatta. A vizsgált korosztály számára a Kádár-rendszer jelenti az aranykort, de Horthy és Rákosi is dobogós. Interjú Vásárhelyi Mária szociológussal.
123456789…következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: