2011. 10. 28. (XV/43)
Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások a maradást választották. Az...
„Harmincadik tétel Georg Pencz a Herzog-gyűjteményből. 3 millió 800 ezer fontról indulunk. 4 millió, 4 millió 200 ezer, 4 és fél millió, 4 millió 800 ezer, 5 millió. Nincs több ajánlat? Leütöm!” Ez a licit 2010 októberében hangzott el a Christie’...
2011. 10. 21. (XV/42)
Nagyon sok ember azt hiszi, hogy amit a tudósoktól hall, bizonyosan igaz. A nem ritkán csodálattal vegyes tisztelet, amelyet gyakran a média is táplál, a mindennapi élet nehézségeivel küzdő átlagember számára szinte teljesen elfedi, hogy a...
2011. 10. 14. (XV/41)
A Szovjetunió fennállásának több mint hét évtizede alatt az államhatalom minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett felszámolni a keresztény hitet és az egyházakat. Az ismételten megújuló támadásokkal az ateizmus kizárólagos uralmát akarták...
2011. 10. 07. (XV/40)
A metodista egyház egyik országos vezetője, Szécsey János, akit többször is letartóztattak egyházi szolgálata miatt, a következő jellemző esetet említette meg a Horthy-korszak hatósági fellépéseire emlékezve: „Sashalmon többedmagammal...
2011. 09. 30. (XV/39)
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Izraelt vádolta meg a béketárgyalások kudarcba fulladásáért, és azt állította, hogy a palesztinok csak a „reményeikkel és álmaikkal" vannak felfegyverkezve....
2011. 09. 23. (XV/38)
A 20. század európai történelmének legvéresebb egyházi eseményei Spanyolországban játszódtak le. 1936-ban, a polgárháború kirobbanását követően fél év leforgása alatt több ezer katolikus papot és szerzetest öltek meg, sok ezer katolikus templomot...
Noha magukat istenhívőknek vallották, a keresztény hit és etika alapvető tanításaival szálltak szembea nemzetiszocialisták. Az általuk uralt Európában volt, ahol masszívan üldözték, volt, ahol passzivitásra kárhoztatták a keresztény egyházak papjait...
2011. 09. 16. (XV/37)
A totalitárius nemzetiszocialista állam nem csupán a társadalom minden zugát kívánta ellenőrzése alatt tartani, hanem jellegéből adódóan a területén élő emberek lelkét is. Az árja faj felszabadítását nem csupán az élettér megszerzésével, hanem a...
2011. 09. 09. (XV/36)
Az 1918–1919-es magyarországi forradalmakat megelőző évtizedekben a hivatalos egyházakat számos súlyos bírálat érte, melyek többsége teljesen megalapozott volt. Sokan kívántak mélyreható változásokat, hogy az egyházak végre alkalmassá váljanak ...
2011. 09. 02. (XV/35)
A Lenin vezette 1917. novemberi bolsevik forradalom győzelme után drámai fordulat játszódott le a hatalmas orosz birodalom egyházpolitikájában. Az államhatalom, amely addig a legfőbb támasza és bőkezű támogatója volt az ortodox államegyháznak,...
2011. 08. 26. (XV/34)
Alig néhány évvel az egyesült államokbeli kezdetek után Európába is eljutott az új pünkösdi mozgalom, amely hasonló rétegekben tört magának utat, mint Amerikában. Meglepő módon a mozgalom nem Britanniában kezdődött, bár a brit keresztény vezetők...
2011. 08. 19. (XV/33)
A 19. század végén úgy tűnt, hogy a kereszténység kulturális-történelmi okokból védett, ám társadalmi szempontból egyre hatástalanabb és jelentéktelenebb vallási irányzattá válik.
2011. 08. 12. (XV/32)
Amikor Európában nyilvánvalóvá vált a hagyományos „történelmi" kereszténység csődje a 19. században, három rendkívül radikális gondolkodó kísérelte meg szinte egyszerre a végleges és teljes szakítást a zsidó-keresztény kinyilatkoztatással: Marx,...
2011. 08. 05. (XV/31)
Charles Darwin nem forgott magas körökben, nem volt jó szónok, sem ravasz politikus. Öröksége talán mégis nagyobb hatással volt az emberiség gondolkodására, mint bármely más tudósé. A természetes kiválasztódással és az evolúcióval foglalkozó...
2011. 07. 29. (XV/30)
A francia forradalmárok fellépésének – szándékukon és tudtukon kívül – Angliában egészen sajátságos hatása volt: sokan addig nem látott figyelemmel fordultak a bibliai próféciák felé, mert a Csatorna túloldalán bevezetett terroruralom a Jelenések...
2011. 07. 22. (XV/29)
Észak-Amerika első telepesei, a zarándokok vallási üldöztetés miatt távoztak Európából, és a brit kolóniák fiatal népét a felvilágosodás eszméi nem vonzották. Túlságosan lekötötte őket a megélhetésért való küzdelem, nem is maradt idejük filozófiai...
2011. 07. 15. (XV/28)
A francia forradalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy halál” a társadalmi rend radikális megújítását hirdette meg. Az 1789-et követő években azonban egyre inkább a mottó második felére terelődött a hangsúly. Az 1789.
2011. 07. 08. (XV/27)
A forradalom az igazi megváltás – hirdették meg a 18. század véleményformáló gondolkodói. A kor egyik meghatározó filozófusa, Voltaire az egyházat – és általában a vallást – a haladás ellenségének nevezte. Az új irányzat, az antiklerikalizmus...
2011. 07. 01. (XV/26)
A 18. századi metodista ébredés bizonyos módon a pietizmus angliai változata volt: a főáramú protestantizmus, ez esetben az anglikán egyház megújulási mozgalmaként indult. Az alapítók, John és Charles Wesley – akiknek a megtérésében meghatározó volt...
2011. 06. 24. (XV/25)
A reformáció megcsontosodása elleni reakcióként a valószínűleg Hollandiából kiinduló pietizmus a 17. századtól jó ideig hatott valamennyi főáramú protestáns egyházban, mégis leginkább lutheránus megújulási mozgalomként tartják számon. Képviselői...
2011. 06. 17. (XV/24)
A reformáció törekvéseiben nem volt egységes, és az útkeresések sokfélesége Angliában is sok feszültséghez vezetett a vallási tolerancia megszületéséig. Ám a kontinentális színtérrel ellentétben itt a protestánsok szinte kizárólag egymás kezétől...
2011. 06. 10. (XV/23)
Föltámadása során a Názáreti Jézus minőségi változáson ment át, aminek következtében megfeszített testének földi tulajdonságait a mennyei test jellemzői váltották fel. Teljes mértékben szabad lett a fizikai, látható világ törvényeitől. A...
2011. 06. 03. (XV/22)
Mivel magyarázható, hogy a reformáció hosszú évtizedeken át tartó diadalmas előretörését végül sikerült megállítani Rómának, sőt az elvesztett tömegek és területek jelentős része fölött is helyre tudta állítani korábbi uralmát? A rekatolizáció...
2011. 05. 27. (XV/21)
„A zsákmányon a győztesek osztoznak” – tartja az ősi mondás, amelynek igazsága talán sehol nem érvényesült jobban, mint a történetírás terén. Sokáig az egyháztörténet írása sem képezett kivételt; vagy Róma szája íze szerint, vagy a főáramú...
2011. 05. 20. (XV/20)
A 16. század elején Magyarországon is jelentős igény volt az egyház megújítására. Papok, szerzetesek és világiak között egyaránt beszédtéma volt a római katolikus egyház visszatetsző helyzete, az erkölcsi és szellemi romlás számos megnyilvánulása....
2011. 05. 13. (XV/19)
A reformáció képviselőit az a buzgó törekvés vezette, hogy a keresztény hitet visszaállítsák tényleges erejébe és hatékonyságába. Meggyőződésük szerint ez csak akkor lehetséges, ha hitüket teljes mértékben a Szentíráshoz igazítják, és az egyházat...
2011. 05. 06. (XV/18)
A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a...
2011. 04. 29. (XV/17)
A 16. század elején Európa-szerte hatalmas igény volt az emberekben az egyház átfogó megújulására. A hivatalos egyház körében a romlottság minden téren jelen volt, s a lesújtó állapotok gyökeres változásért kiáltottak. Közszájon forgott a papok és...
2011. 04. 22. (XV/16)
A keresztény világ két történelmi és bibliai eseményre emlékezik húsvétkor: Jézus Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására, amely közel kétezer éve történt Jeruzsálemben - és Izrael Egyiptomból való exodusára, amely viszont közel...