Kereső toggle

Az elveszett frigyláda nyomába eredtünk

Régi kérdések, újabb felfedezések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nevezték már „Isten atomreaktorának” és hasonlították egy hatalmas áramfejlesztőhöz is. Volt már kalandfilmek főszereplője, és valószínűleg a legismertebb tárgy, amely a zsidó valláshoz kötődik. Annak ellenére, hogy több mint két és félezer éve nyoma veszett, a frigyláda és a hozzá kapcsolódó rejtélyes erő még ma is emberek millióinak lobbantja lángra a képzeletét.

„És csináljanak egy ládát sittimfából; harmadfél könyök hosszút, másfél könyök széleset, és másfél könyök magasat. Borítsd be azt tiszta arannyal, belül is, kívül is borítsd be azt, és csinálj rá körös-körül arany pártázatot. És önts ahhoz négy arany karikát, és illeszd azokat a négy szegletére; egyik oldalára is két karikát, a másik oldalára is két karikát. Csinálj rudakat is sittimfából, és azokat is borítsd be arannyal. És a rudakat dugd a láda oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozzák a ládát. A rudak álljanak a láda karikáiban, ne vegyék ki azokból.” (2Mózes 25,10–15)

Mózesnek e precíz műszaki leírás alapján kellett elkészítenie a szövetség ládáját, amit kinyilatkoztatásban kapott Istentől a Sínai-hegyen. A 131 cm hosszú, 79 cm széles és ugyanolyan magas, pusztai akácfából készült láda kívül-belül arannyal volt burkolva. Két oldalának szélére két-két aranykarikát erősítettek, amelyen keresztül a hordozó rudakat kellett keresztülvezetni. Ezek a rudak szintén akácfából voltak, aranyborítással. Isten utasítására Mózes a ládába helyezte a két kőtáblát, és a pusztai vándorlás során idekerült még Áron kivirágzott mandulavesszője és egy mannás korsó is.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: