Kereső toggle

A magyar tinédzserek és a pornófüggőség

A tabu, amely fogva tart

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elmúlt már 18 éves? – Naponta akár több százezer tinédzser hazudhatja le ezt a kérdést, és lép többórányi lelkileg kimerítő Facebook, YouTube és Instagram sodródás után az internet feneketlen piroslámpás negyedébe. Bár a témát feldolgozó reprezentatív kutatás a mai napig nem készült, az ELTE Alkalmazott Pszichológia folyóiratában megjelent tanulmány, a webes látogatottsági adatok, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek szerint a kamasz fiúk, sőt lányok körében is természetessé vált a heti rendszerességű pornófogyasztás.

A fiatalok 60 százaléka látott már 11 éves kora előtt szexuális aktust az interneten, 38 százalékuk pedig már függőségben él – idézi az ELTE Alkalmazott Pszichológia folyóirata a Horvátországban közzétett drámai felmérést, ami szerintük – reprezentatív magyar kutatás híján – hazánkra vonatkoztatható tanulságokat is hordoz. „A hazai viszonyokról sajnos nincsenek e tekintetben pontos statisztikák, de külföldi adatok alapján valószínű, hogy az első találkozás az úgynevezett felnőtt tartalmakkal jóval korábbra tehető [mint 16 év]” – állítja tanulmányában Csonka Balázs szexuálpszichológus. Az erre irányuló legtöbb vizsgálat ráadásul még az okostelefonok, valamint a táblagépek robbanásszerű terjedése előtt készült.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint 2014-óta 10-ből 9 tinédzser rendelkezik mobilkészülékkel, ami szemben a korábban helyhez kötött asztali gépekkel mára a suli mosdótól a hálószoba sötétjéig bárhol és bármikor elérhetővé teszi számukra a függőség kiélését vagy az indítóingernek a megtapasztalását. Éppen ezért szinte biztosan súlyosan alulmérte a problémát az Európai Unió 2011-es statisztikája, ahol alig 16 százalékra becsülték a már serdülőkorban felnőtt tartalmakat fogyasztók arányát a magyar társadalomban. A hétköznapi tapasztalattól és nemzetközi statisztikáktól eltérő kutatásban a hibafaktor valószínűleg abban állhatott, hogy a kérdezők nem akarták, hogy a pornófogyasztás miatt bűntudatot hozzanak létre a gyermekekben.

A kérdést így inkább kivették az ártalmas kategóriából a kockázatos kategóriába, és nem tették kötelezővé az erre irányuló válaszadást.

A felmérés eredménye ezért jelentősen eltér attól a nemzetközi trendtől, amit az egyik vezető vírusirtó és szűrőprogramokat gyártó vállalat, a McAfee mutatott ki 2012-es tanulmányában. Ehhez több mint 2000 amerikai tinédzsert kérdeztek meg arról, hogy milyen mennyiségben fogyasztanak korhatáros tartalmakat az interneten. A sokkoló végeredmény szerint az online pornó legnagyobb fogyasztója pont az a 12-17 éves korosztály, amelynek a törvényi szabályozás elméletben szigorúan tiltaná a felnőtt kategóriájú videók és képek közvetítését. Ennek ellenére a lányok 60, a fiúknak pedig 90 százaléka nézett már meg ilyen videót jóval a 18. születésnapja előtt, ami egy munkatársunknak nyilatkozó és ifjúságneveléssel foglalkozó szakember szerint Magyarországon sincs másképp. Tapasztalata szerint a hazai tinédzserek minimum 90 százaléka már túl van élete első pornográf élményén, és ezért úgy látja, már egészen fiatalon, 7-10 éves korban őszintének kell lennie a szülőknek a gyermekükkel a megelőzés érdekében. A 14 éves korú kamasz fiúk jelentős része ugyanis már statisztikailag pornófüggő.

Ezzel egyezik több, korábban függő, de már szabad fiatalnak a véleménye, akik közül többen arról számoltak be, hogy az iskolájukban teljesen elfogadott és természetes volt a tinédzserek körében a pornófogyasztás.

Ezt a magától értetődő közhangulatot írta le egy 27 éves fiatal blogger, aki a WMN életmódmagazinban írt arról, hogy éveken át függő volt, és ez milyen szenvedéssel járt a számára. Véssey Miklós persze ezzel, mint írta, nem volt egyedül, viszont az valóban különleges, hogy nyíltan és – a pornófogyasztással kapcsolatban toleráns közegtől eltérően – negatívumként beszél saját, személyes harcáról. Szűkebb és tágabb környezetében ezzel szemben azt tapasztalja, hogy annyira természetesnek veszik a napi pornófogyasztást, mint a rendszeres étkezést és már tinédzserkortól „betegnek” tekintik azt, aki ezzel a „segédeszközzel” nem él felfokozott vágyainak kielégítéséhez.

Az ELTE Alternatív Pszichológia folyóiratának tanulmánya szerint ugyanis a fiúk 70 százaléka, a lányoknak pedig 17 százaléka az önkielégítést jelöli meg célként a szexuális tartalmak fogyasztása közben. Ezen túl beszámoltak nekünk arról is, hogy egy neves felsőoktatási intézmény óráján a tanár úgy döntött: a pornó gazdasági lehetőségeit elemzi és egy ad hoc kutatást tartott arról, kik nézik rendszeresen, hogy felmérhesse a „piaci igényt”. Erre minden fiú, és több lány is feltette a kezét, végül pedig az egész osztály bekapcsolódott ebbe az oldott, de mégis ijesztő diskurzusba.

Ezek az egyéni történetek és tapasztalatok persze önmagukban nem reprezentatívak, de mind egyöntetűen utalnak arra az össztársadalmi problémára, aminek súlya úgy tűnik, a Z generációt (8-17 évesek), valamint az alattuk felcseperedő úgynevezett alfákat (8 év alattiak) érinti a legmélyebben.

Bár nehéz pontosan kimutatni, hogy a magyarok mennyi pornót néznek, magát a forgalmat viszonylag jól meg lehet határozni, többek között az Amazon piacvezető kutatószoftverével, az Alexa nevű adatelemzővel. Eszerint az ötven legnépszerűbb weboldal közül nyolc direktben külföldi pornó-site – köztük az ország 3. leggazdagabb emberének, Gattyán Györgynek az oldala –, kettő pedig olyan videómegosztó, ahol a pornográf tartalmak teszik ki a nézettség jelentős részét. Utóbbi kettőt ráadásul a két vezető híroldal, az Index és az Origo üzemelteti, és nyitóoldalukon mindketten direktben osztanak meg erotikus tartalmakat, egyértelmű címzéssel. Az Alexa adatai szerint az Index videómegosztója forgalmának 30 százalékát a pornográf tartalmak teszik ki, amihez a nézettségi lista alapján még legalább ekkora mértékben társulnak a soft-pornó, vagyis tisztán szexuális tartalmú, de még nem korhatáros videók. Egy online médiapiacon dolgozó forrásunk szerint a két híroldal bevételének akár 50 százaléka is származhat részben, vagy teljes egészében szexuális jellegű tartalmak megosztásából. Ha a nézettségüket és a rajtuk futó korhatáros tartalmak arányát nézzük, akkor ma az Index és Origó páros tekinthető a két legforgalmasabb „pornócsomópontnak” a magyar társadalomban.

A „csúszda-effektus” – amiről nekünk is többen beszámoltak, és amit a kutatások is visszaigazolnak – abban nyilvánul meg, hogy a legtöbb tinédzser nem tudatos pornófogyasztóként kerül bele az örvénybe, hanem olyan szexuálisan ingerlő „soft” jelenetek fogyasztásával, amik végül ráveszik arra, hogy átkattintsa az igéző piros karikát. Ebben, mint látjuk, szerepet játszhatnak a fenti site-ok, de a tinédzserek online forgalma elsősorban mégsem ezekre – maximum a „csúszda” alján –, hanem a Facebook, YouTube, Insta-gram hálózatokra, illetve a filmeket, sorozatokat közlő kalóz site-okra irányul. A rendelkezésre álló források alapján a kamaszok körében ez a „csúszda teteje”, itt kapnak a kamaszok több órányi forgolódás után olyan impulzust, amitől kezdve kontroll nélkül már csak a vágyaik kielégítésére törekszenek. Ez a löket nemcsak felvillanó szexuális képekben nyilvánul meg, hanem egy olyan lelkileg és akaratilag kimerítő sodródásban, amiben Tari Annamária szerint kiégnek és kiszolgáltatottá válnak a fiatalok. „A Z generáció soha nincs csöndben, soha nincs egyedül, valami mindig szól a fülében, és valakivel mindig épp kontaktot tart” – utalt erre a korbetegségre a Jövőképp–Fiatalok Magyarországért! Egyesület korábbi rendezvényén a pszichoterapeuta, aki szerint a mostani generáció görcsösen szorong az unalomtól és a magánytól, ezért inkább azonnali élményimpulzusokat keresnek. Márpedig a kiskorú kamaszok számára ennek a számukra pulzáló és kontrollálatlan világnak a „csúcsterméke” a több órányi céltalan netes pattogás lezárásaként megnyitott pornóvideó.

A szakemberek szerint a megfelelő védelem egyedül a prevencióban rejlik, vagyis meg kell óvni a tinédzserek agyát és lelkét attól, hogy felkészületlenül és éretlenül olyan jelenetet lássanak és halljanak, ami később visszatérően „kísérti” őket, és végül beleviszi őket a függőségbe. Dr. Valerie Voon, a Cambridge Egyetem neuro-pszichiátere 2013-ban kimutatta, hogy a pornó- és a heroinfüggő személyek agya közel azonos elváltozásokat mutat, mert a virtuális és a kémiai szer okozta „sokkhatás” közel azonos módon torzítja el a központi idegrendszert. Egy megtörtént esettel élve, amikor tehát egy „vicces” kedvű kamasz éppen alvó barátja fölé tart egy pornót játszó tabletet, majd felébreszti, akkor az emberi agyat olyan mértékű impulzusbomba éri, ami akár egy pillanat alatt is maradandó változásokat okoz. Ettől a ponttól kezdve az áldozat folyamatosan megtapasztalja a szervezetében idő előtt és brutálisan aktivált hormonális „gyönyörérzetet”, ami addig ingerli a fiatalt, amíg újra ki nem szolgálja azt. Egy korábban függő, ma viszont már prevencióban segítő önkéntes szakember szerint kívülről nagyon nehéz átérezni egy sokszor önhibáján kívül szexuálisan megsérült tinédzser szenvedését.

Tari Annamária szerint a gyereket éppen ezért határozottan védeni kell az információs kor jellemezte „narcisztikus atmoszférától” és ha lehetséges, 12-14 éves kor alatt nem szabadna olyan információ-technológiai eszközt adni a kezébe, amit fejlődőben lévő személyisége még nem tud éretten használni. Az ELTE publikációjában is visszaköszön a szülő, különösen az őszinte apa-fia kapcsolatnak a szerepe, aminek hiánya az egyik legáltalánosabb előzménye annak, hogy a tinédzserek a pornó felé fordulnak „vigasztalásért”. Márpedig a kutatások azt jelzik, hogy a magyar szülők döntő része semmit nem tud gyermeke internetes szokásairól, csak fizetik a mobilnet számlát és az okostelefonok törlesztőrészletét. A pszichológus szerint ezért bármennyire is fárasztóan hangzik és idegen a korunk munkakultúrájától, de csakis a rendszeres és mély bizalmi beszélgetések alakítják ki a gyermekben azt az erős identitástudatot és bátorságot, ami kulcsa annak a férfias önértékelésnek, ami nemet mond a pornóra. „Az őszinteség nem rossz a 21. században sem, csak egyre bátrabbnak kell lenni hozzá” – emelte ki az őszinte és bizalmi kommunikációra való nevelésnek a fontosságát a szakember.

Ezt a „nemet mondást” ugyanis technológiai korlátokkal (például szűrőprogramok) és tiltásokkal elérni önmagában nem lehet, hanem csakis a tinédzser tudatos döntésétől függ, hogy végül függő lesz, vagy sem. Az apák kiemelt szerepét maguk az érintettek is visszaigazolták, többen pedig abban látják a függőségből való kitörés sikerét, hogy a bizalmi kapcsolat miatt rögtön hozzájuk fordultak segítségért. Ehhez viszont az is kellett, hogy a szülők ne megijedjenek, és pánikba essenek a gyermekük őszinte feltárulkozásakor, hanem segítsenek helyreállítani az összeomlott identitást, és fejezzék ki, hogy a teljes győzelemig mellettük állnak. Ez ugyanis mint minden függőség az életben könnyen és gyorsan alakul ki, de a szervezet hormonális függése miatt nagyon nehezen szakítható meg. Azonban az akarati döntést követő kritikus hónapokban – vagy súlyosabb esetekben években – folytatott harc a szabadságért igenis sikerre vezet, feltéve, ha sem a szülők, sem a kamasz nem esik kétségbe, és nem adja fel.

A kitörési stratégia kulcsfontosságú – állítja idézett beszámolójában Véssey Miklós is, aki az elhatározása után például minden alkalommal, amikor kísértésbe esett kinyomta a gépet, lenyomott húsz fekvőt, majd átöltözött, és elment sportolni. Volt, aki elmondta nekünk, hogy ha érezte, hogy a vágy „lenyomja a kilincset”, akkor reflexszerűen kifutott a házából a közeli erdőbe, míg uralmat nem tudott venni magán. Más tudatosan kereste a társas programokat, és annyira feszesre vette az időbeosztását, hogy ne jusson ideje veszélyes üresjáratokra. Minden sikeres szabadulásának kísérője volt egy ilyen személyre szabott életmódbeli váltás és stratégia, amivel szinte reflexszerűen tudott reagálni a testéből érkező kényszerítő jelzésekre. Ehhez viszont Véssey szerint nem szabad azt hazudni magunknak, hogy pusztán szórakozásból nyomom be az újabb és egyre több szexualitást hordozó YouTube klipet.

„A pornó a szégyenből táplálkozik: a szégyen nem hagyja, hogy mások előtt is felvállald, a szégyen pedig nem engedi, hogy továbblépj” – tette hozzá Véssey a szabadság kivívásának legfontosabb lelki faktorát, ugyanis az alacsony önértékelés mind a függőség kialakulásában, mind pedig a fenntartásában kulcsszerepet játszik.

 Ezt nehezítheti azonban, hogy a társadalom „legnagyobb tabuja” maga is aktívan tesz azért, hogy fönn-tartsa dominanciáját azáltal, hogy deformálja a kamasz fiúk és lányok képét a szexualitásról. Mivel a világon egy nap pornót fogyasztó 0,5-1 milliárd embernek a legfrissebb statisztikák szerint akár a negyede is lehet nő, ezért nemcsak a fiúkban, hanem a lányokban is a pornó lett a szexuális együttlét ideálja. „Ezek azonban a nemi aktust az átlagosnál hosszabbnak mutatják, a férfiak hosszabban tartják fent az erekciót, a nők pedig könnyebben tapasztalják meg benne az orgazmust, mint a való életben” – foglalta össze a pornóban megjelenő hazug képet Kaitlyn Goldsmith, egy idén augusztusban készült kutatás vezetője, aki elmondta, hogy sok rendező már digitális technikákat is bevet, hogy a „színészek” testi adottságai még lehengerlőbbnek tűnjenek. Emiatt pedig nem meglepő, hogy a University of New Brunswick tanulmányának keretében megkérdezett 1000 fiatal nő elmondta, hogy elégedetlen aktuális partnere megjelenésével és teljesítményével a kapcsolatában, a korábban vagy a kapcsolattal párhuzamosan nézett pornófilmek miatt. Ezt pedig a forrásaink szerint a magyar fiúk is érzik már, ami miatt sokkal bizonytalanabbak a természetes kapcsolatok kezdeményezésében, hiszen a lányok elvárásainak tudják, hogy sosem fognak tudni megfelelni. A kamasz srácokban természetes módon is megjelenő szorongás a másik nem róluk alkotott értékítéletétől emiatt csak még gyötrőbbé válik, hiszen a pornónéző lányok a suliban már eleve megvetéssel néznek rájuk. Ők pedig így a könnyebb ellenállás irányába mozdulnak el, és még több virtuális pótszert fogyasztanak a szorongásukra. Ez a nyugati kultúrában egyre destruktívabb ciklikus körforgás pedig a jövőben a kutatók szerint drasztikusan elszakíthatja egymástól a férfi és a női nemet, ami végső soron magányra és egy élethosszig tartó pornónézés börtönébe taszíthatja bele a Z generációt és már iPad-en cseperedő apró követőit.

Olvasson tovább: