Kereső toggle

Ki lesz az utolsó pápa?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ez a kérdés újra felmerült a hétvégén, miután XVI. Benedek pápa jelentősen kibővítette a bíborosi testületet, amely az ő utódját is megválasztja majd. A találgatásoknak egyfajta misztikus hátteret ad az, hogy egy 12. századi katolikus dokumentum szerint a soron következő konklávé egyben az utolsó is lesz. Az új pápa idején a katolikus egyházat történetének legnagyobb kihívása érheti majd, és a feltételezések szerint az utóbbi hetek hatalmi harcai és megdöbbentő kiszivárogtatásai már ennek az előszelét jelzik.

22 új bíborost nevezett ki XVI. Benedek pápa, akik közül 18-an még nem töltötték be a 80. életévüket, így szavazati joggal rendelkeznek az új pápa megválasztásáról döntő majdani konklávén. A kivezetésekkel a testület teljes létszáma 213 tagúra bővült, de csak 125-en pápaválasztó korúak, legalábbis jelen pillanatban. (Rodolfo Quezada Toruño guatemalai érsek március 8-án tölti be a 80. életévét, és az érvényes kánonjog szerint a rákövetkező napon elveszti a pápaválasztási jogosultságát. Rajta kívül további 9 bíboros éri el idén ezt a korhatárt, így év végére - lemondás vagy elhalálozás nélkül - a konklávé létszáma 115-re csökken.)

A bíborosi testület tagjai közül most először kerültek többségbe a XVI. Benedek által kinevezett kardinálisok. (A 125 főből 62-en II. János Pál pápától kapták a bíborosi kalapot, a birettát, 63-an pedig a jelenlegi egyházfőtől.) Még a számoknál maradva: a mostani konzisztórium az olasz pápaválasztók arányát erősítette, jelenleg 30 itáliai bíboros van a 125 tagú testületben. A kereken 24 százalékos arány egyértelműen a legerősebb szavazási blokkot jelenti, sőt év végére ez tovább erősödhet, hiszen a konklávéból „nyugdíjba vonuló" 10 bíboros közül mindössze egy lesz olasz. A pápaválasztási szabályok értelmében az új egyházfőt kétharmados többséggel kell megválasztani, de több napon át tartó eredménytelenség esetén a bíborosok dönthetnek arról, hogy a következő fordulóban már egyszerű többség is elegendő. Ha idáig eljut a procedúra, akkor az olasz bíborosok szövetségeseikkel együtt nagy eséllyel tudják megválasztani jelöltjüket - vélhetően egy olasz pápát.

Mártír bíborosok

A bíborosi testület egyetlen feladattal rendelkezik: a pápai trón megürülése esetén a 80 év alatti tagokból létrejövő konklávé megválasztja az új pápát. Elméletileg bármely felnőtt katolikus férfi megválasztható pápának, ám a gyakorlatban a középkor óta mindig a konklávé tagjai közül került ki az új pápa.

A konklávé évszázadok óta mindig a pápa halála után ült össze. Bár a kánonjog lehetővé teszi, hogy a pápa lemondjon hivataláról (erről szabadon és egyértelműen kell rendelkeznie, de a lemondást nem kell elfogadtatni senkivel), erre közel nyolcszáz éve nem volt példa.

A hétvégi konzisztórium után újra felerősödtek a találgatások arról, hogy vajon XVI. Benedek kitölti-e pápai hivatalát, vagy esetleg idő előtt lemond. Ez utóbbi esetre leginkább az egyházfő egészségi állapota miatt gondolnak sokan. Az áprilisban 85 éves Benedek pápa a nyilvános szereplésein egyre fáradtabbnak mutatkozik, és az utóbbi időben már a Szent Péter bazilikában is csak mozgó emelvényen közlekedik. A bíborosválasztási ceremóniát is rövidebbre fogták: csak egy bíboros olvasta fel hangosan az eskü szövegét, a többiek magukban mondták el vele együtt. A hivatalos szertartás szerint a bíborosoknak egyesével kellett volna elmondaniuk a fogadalmat.

A pápa a beszéde végén arra kérte a bíborosokat, imádkozzanak érte, hogy „biztos és alázatos kézzel tudja igazgatni továbbra is az egyházat". Edwin O'Brien baltimore-i kardinális a szertartás után az AP hírügynökségnek elismerte, hogy a régi és az új bíborosok egymás között nyíltan beszélnek a következő konklávéról: „Ez az egyik legfontosabb feladatunk, és az ember csak remélni tudja azt, hogy erre nem kerül sor túl hamar" - mondta O'Brien.

A találgatásokat csak tovább fokozta az elmúlt hetekben nyilvánosságra került vatikáni dokumentum, amely szerint a pápa napjai meg vannak számlálva. Egy olasz bíboros, Paolo Romeo szicíliai érsek tavaly novemberben Kínában arról beszélt, hogy XVI. Benedek 12 hónapon belül meghal. A kijelentésekről írt titkos feljegyzés a pápa számára készült, de február elején a sajtóhoz is kiszivárgott. A hivatalos cáfolatok ellenére a spekulációk folytatódnak. Maga az egyházfő is utalt a bíborosok előtt arra, hogy megválasztásukkal együtt a mártíromság lehetőségét is vállalniuk kell - amint ezt az öltözetük bíborpiros színe is szimbolizálja.

Pápa transzban

A történelem során számos bíborost gyilkoltak meg, és erre ma is akad példa. Oscar Romero salvadori érseket, akit a „szegények püspökeként" tiszteltek, 1980-ban egy mise közben ölték meg a baloldali katonai junta fegyveresei. 1993-ban a mexikói Juan Jesús Posadas Ocampo érseket lőtték le egy drogkartell megbízásából. Ma a keresztények üldözése az iszlám világban a legerősebb. 2008-ban az iraki Paulos Faraj Rahho érseket, a katolikus káldeus (asszír) egyház vezetőjét fegyveresek elrabolták Moszulban. Az emberrablók azt követelték, hogy a katolikus egyház fizessen hárommillió dollár váltságdíjat az érsekért, és vállalja, hogy rendszeresen dzsizját, vagyis a Korán alapján a hitetlenekre kirótt adót fizet a szunnita muzulmánoknak. Amikor ez nem történt meg, Rahho kardinálist két héttel később holtan találták Moszul közelében egy temetőben.

Arra azonban, hogy pápát gyilkoltak volna meg - I. János Pál 1978-ban történt hirtelen halála körüli találgatásokat leszámítva - több mint 700 éve nem volt példa. A katolikus dogmatika mégis számol azzal, hogy valamikor a jövőben általános üldözés éri a katolikus egyházat. Az 1997-ben kiadott hivatalos tanításgyűjtemény, A Katolikus Egyház Katekizmusa 675. pontja így fogalmaz: „Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, fölfedi a »gonoszság misztériumát« egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Anti-krisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett." (Forrás: katolikus.hu)

Egyházvezetők és laikusok már régóta találgatják, hogy mikor következik be az aposztázia, a hittől való elszakadás, és milyen következményekkel jár majd a nagy üldözés (tribuláció). Miután erre vonatkozóan a hivatalos tanítás nem ad eligazítást, a kérdésre sokan a katolikus hagyományok, főként a nagy tekintélynek örvendő misztikusok látomásai és írásai között keresnek választ.

A 20. század elején X. Pius pápa (uralkodott 1903-14 között) két ízben is arról számolt be, hogy látomásban megjelentek előtte a katolikus egyházat és Rómát ért csapás képei. Az egyházfő leírása szerint a pusztulás egy olyan pápa idejében következik, aki hozzá hasonlóan a Pius nevet viseli majd: „Amit láttam, rettenetes volt! Én leszek majd, vagy valamelyik utódom? Ami biztos, hogy a pápának el kell hagynia Rómát, és menekülése közben halott papok tetemein kell átlépdelnie." A második látomás még részletesebb volt. X. Pius 1909-ben éppen egy ferences rendi küldöttséget fogadott, amikor környezete azt vette észre, hogy az egyházfő különös elragadtatás állapotába került. A transzjelenség alig egy percig tartott, majd a pápa kinyitotta a szemét, felállt és ezt közölte: „Láttam az egyik utódomat, aki ugyanazt a nevet viseli, mint én, amint a halott testvérei holttestein keresztül menekült. Egy búvóhelyen talál menedéket, de a megkönnyebbülés csak rövid ideig tart, majd kegyetlen halál éri. Eltűnt az Isten iránti tisztelet az emberek szívéből. Még Isten emlékét is el akarják törölni majd. Ez a perverzitás nem mást jelent majd, mind a világ utolsó napjainak kezdetét."

Hasonló apokaliptikus jelenetről szól az úgynevezett harmadik fatimai titok, amelynek szövegét a Vatikán csak a jelenés után 87 évvel, 2000-ben tette közzé: „...a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők." (L'Osservatore Romano, 2000. június 30.)

Száztizenkettedik

A pápaság jövőjével és feltételezett végzetével kapcsolatos talán legkülönösebb kijelentés azonban nem a 20. századból, hanem közel 900 évvel korábbról származik. Az ír Szent Malakiás püspöknek tulajdonított lista a 12. század elejétől kezdve az egymás után uralkodó pápákat sorolja fel, rövid latin nyelvű mottók formájában. A listán 112 pápa szerepel, akik az 1143-ban elhunyt II. Ince utódai lesznek. A kora középkori (vagy más feltételezések szerint a 16. század végén keletkezett) felsorolás iránt az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az érdeklődés, ahogy a lista közeledett a vége felé. (A Malakiás-lista keletkezése és értelmezése körüli vitákról lásd keretes írásunkat.)

2005-ben XVI. Benedek megválasztásával a néhai II. Ince 111. utódja lépett a pápai trónra. Ez azt jelenti, hogy a soron következő konklávé a Malakiás-féle pápalista szerint az  „utolsó pápát" választja meg a katolikus egyház történetében. A dokumentumban ugyanis a 111. pápára vonatkozó mottó („gloria olivae" - az olajfa dicsősége) után ez áll: „A Szent Római Egyház végső üldözésekor Petrus Romanus [Római Péter] fog [trónra] ülni, aki sok nyomorúság közepette fogja a juhokat legeltetni; ezek után a hétdombú város [Róma] leromboltatik, és a [vagy: egy] félelmetes Bíró fogja ítélni az ő népét. Vége."

Az utolsó pápára vonatkozó jövendölés (vagy más értelmezés szerint prófécia) sok hasonlóságot mutat a katolikus egyház üldöztetéséről szóló későbbi látomásokkal. A Vatikán hivatalosan nem kommentálta azokat a találgatásokat, hogy ki lehet a XVI. Benedek után következő „Petrus Romanus", de sokan azt feltélelezik, hogy a Malakiás-lista utolsó mondata befolyásolhatja a következő pápaválasztást - függetlenül attól, hogy ki mit tart a jövendölésről. Ha ugyanis olyan pápát választanak, akire valamilyen formában ráillik a „Petrus Romanus" mottó, akkor ezzel megerősítve láthatják azt, hogy küszöbön áll a katolikus egyház szakadása és üldöztetése, sőt pusztulása. Az interneten több mint 400 ezer oldal foglalkozik a pápákra vonatkozó jövendöléssel, így a bíborosok tisztában vannak vele: amikor bejelentik az új pápa személyét, sokan azt keresik majd, hogy a kiválasztottra ráillik-e az utolsó pápa leírása.

Formálisan a 125 bíboros közül egy ghánai érsekre illik legjobban a „Petrus Romanus" jelző. A 64 éves Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros a római kúriában szolgál, mint az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának soros elnöke. Az Independent című brit lap „papabilisnek", vagyis megválasztásra esélyesnek nevezte a bíborost. A legnagyobb ír fogadási irodánál jelenleg a második legmagasabb eséllyel, 2-1 arányban lehet fogadni arra, hogy Peter Turkson érsek lesz a következő pápa (egy éve még az „odds"-a sokkal gyengébb, 42-1 volt). Ez a fokozott várakozás csak részben magyarázható azzal, hogy az egyik feltételezés szerint a gyors növekedést felmutató afrikai kontinens adja majd a következő pápát. (Az első számú afrikai esélyes a nigériai Francis Arinze érsek.) Az érdeklődés másik forrása nyilvánvalóan a Malakás-lista mottója.

A bíborosok között egyetlen további Péter szerepel, az esztergom-budapesti érsek. Az idén 60 éves Erdő Péter jó ideig a legfiatalabb bíborosnak számított, de azóta két német és egy holland kardinális is „megelőzte". Erdő Pétert is időnként az esélyesek közé sorolják, elsősorban életkora, európai elismertsége és talán szintén a pápalistával kapcsolatos találgatások miatt. A 72 éves Agostino Vallani bíboros Róma vikáriusa, de rajta kívül több bíboros kötődik hivatala révén közvetlenül is a Vatikánhoz.

Természetesen a mottó nem feltétlenül a leendő pápa születési nevére vonatkozik, bár az egyháztörténelemben eddig egyetlen egyházfő sem választotta a II. Péter nevet. Meglehet, hogy ebben szintén szerepet játszott a baljóslatú mottótól való tartózkodás. Ennek ellenére az említett fogadóiroda most a legnagyobb eséllyel, 4-1 arányban a Pétert adja következő pápai névnek, Pius és János Pál előtt.

Bármikor kerüljön is sor a következő konklávéra, biztos, hogy sokan emlegetik majd a Malakiás-listát, amely számára a következő pápa egyben a „puding próbája" is lesz. Ha ugyanis a pápaság története ezt követően tovább folytatódik, ez a dokumentum is odakerül a beteljesületlen hamis próféciák hosszú sorába.

Ötödik hadoszlop a vatikánban

Petrus Romanus címmel írt könyvet két amerikai szerző az utolsó pápáról. A mű – amely márciusban jelenik meg – a Malakiás-lista mellett számba veszi a katolikus szerzők által feljegyzett apokaliptikus jövendöléseket és kommentárokat. A 16. században élt jezsuita szerzetes, Thomas de Malvenda szerint például az utolsó időkben Róma elszakad a hittől, és visszatér a pogány gyökereihez, a hatalom és a birodalmi nagyság nyílt kultuszához. A régi-új hatalom üldözni fogja a keresztényeket, és nagyobb gazdagságra tesz szert, mint ókori elődje. „Luxusban és minden bőségben élve bálványokat imádnak majd, és minden babonaságba merülnek” – írja a középkori szerző.
Más katolikus források szerint azonban az üldözés nem kívülről, hanem az egyházba beépült felforgató erőktől indul majd, akik az utolsó időkben elég erősek lesznek ahhoz, hogy saját jelöltjüket válasszák pápának. A 19. században élt Henry Edward Manning westminsteri anglikán érsek volt, aki később katolizált. Szerinte a Jelenések könyvében szereplő hamis próféta a katolicizmuson belül támad, aki a modern multinacionális hatalmi elit és egy titkos okkult szervezet érdekeit szolgálja majd. Más katolikus szerzők is megemlítik azt, hogy az egyházba megpróbál behatolni egy olyan hatalmi csoport, akik úgy látják, hogy globális terveik számára a pápaság akadályt jelent, hacsak nem szerzik meg a katolikus egyház irányítását.
Az olasz szabadkőművesség, a Carbonari mozgalom vezetői által az 1850-es években készített dokumentum, amely az Alta Vendita nevet viseli, kész cselekvési tervet tartalmaz arra, hogyan lehet száz-kétszáz év leforgása alatt a katolikus egyházat fokozatosan eltéríteni a hittől és a nemzetközi elit eszközévé tenni. A Petrus Romanus című könyv szerzői szerint ez a program a végső szakaszába érkezett, és a katolikus egyházba beszivárgott csoport készen áll arra, hogy a következő pápaválasztáson megpróbálja átvenni a hatalmat. Az elmúlt hetekben történt kiszivárogtatások és a „bíborosok lázadása” néven elhíresült botránysorozat eszerint már ennek a hatalmi harcnak az előjátéka.

MalakiásŰlistája

Az istenfél és nagy mŐveltségérl, valamint spirituális megtapasztalásairól ismert Malakiás ír püspök 1139-ben utazott Rómába, hogy felkeresse II. Ince pápát. Az ír fpapról kortársai úgy tartották, hogy profetikus képességekkel rendelkezik. Életrajzát Szent Bernát, a híres franciaországi szerzetes írta meg. A hagyomány szerint Malakiás Rómába érve, amikor meglátta az Örök Várost a környez dombokról, eksztázisba esett, és egy látomás jelent meg neki, amelyben elvonult eltte a jövben uralkodó 112 pápa. A látomás nyomán vetette papírra a pápákra vonatkozó latin nyelvŐ listát, majd átadta II. Incének, aki elzáratta azt a vatikáni titkos
archívumba.
Az irat létezését több mint 400 éven keresztül titokban tartották, míg 1595-ben egy Benedek-rendi történész, Arnold Wion nyomtatásban is kiadta a Malakiásnak tulajdonított dokumentumot. A lista több évszázados eltŐnése miatt természetesen sokan megkérdjelezték hitelességét, mondván: a mottókat egy korabeli pápajelölt, Simoncelli kardinális hamisította, hogy ezzel növelje – eredménytelenül – megválasztásának esélyeit. Voltak, akik a 16. századi látnoknak, Nostradamusnak tulajdonítják a szerzséget, de a katolikus teológusok és egyháztörténészek – így a Katolikus Enciklopédia is – általában elfogadták a lista eredetiségét. Ha a lista els felét manipulálták is, a nyilvánosságra kerülése óta eltelt több mint 400 évben trónra lép pápák esetén ellenrizhetek a szimbolikus jellemzések.
A mottók általában az egyházfk címerjelképeire vagy születésük helyszínére, illetve uralkodásuk valamely jelents eseményére utalnak. Az utóbbi száz év pápái közül Giuseppe Sarto bíboros X. Pius néven lépett 1903-ban a pápai trónra. Malakiás t „lángoló tŐzként” („ignis ardens”) jellemzi. A szimbólum az értelmezések szerint arra utalhat, hogy Pius halálának évében, 1914-ben tört ki az els világháború. 1914 és 1922 között XV. Benedek volt a római katolikus egyház feje. Az európai háborúnak és az oroszországi forradalmaknak több mint tízmillió katolikus áldozata volt, és a kataklizmák túléli közül is sokan elfordultak az egyháztól. Talán erre utalhat a XV. Benedek pápára vonatkozó mottó: az „elnéptelenedett vallás” („religio depopulata”). 1922-ben lépett a vatikáni trónra XI. Pius pápa, aki a „rendíthetetlen hit” („fides intrepida”) jellemzést kapta. Pius tizenhét évig tartó uralkodása alatt konkordátumot kötött Benito Mussolinivel és Adolf Hitlerrel, amivel
a katolikus egyház helyzetét igyekezett megersíteni. XI. Piust az 1939-ben XII. Pius néven trónra lép Eugento Pacelli követte, akire az „angyali pásztor” („pastor angelicus”) jellemzés vonatkozik. XII. Piust második
világháborús hallgatása miatt sokan bírálják, katolikus méltatói szerint azonban kiemelked spirituális képességeiért és diplomáciai teljesítményéért érdemes lehet az „angyali pásztor” címre.
Az 1958-ban elhunyt XII. Piust az egyháztörténelem egyik legnépszerŐbb pápája, XXIII. János követte, akit az ír püspök „pásztor és tengeri hajós” („pastor et nauta”) mottóval azonosított. Giuseppe Roncalli megválasztása eltt a tengeri kikötváros, Velence püspöke volt. A listán a 108. pápa mottója így szól: „virágok virága” („flos florum”). A VI. Pál néven 1963 és 1978 között uralkodó pápa, Montini milánói érsek címerét három hercegi liliom ékesítette.
A modern kori pápaság történetének legrövidebb ideig, 33 napig uralkodó egyházfje az 1978-ban megválasztott Albino Luciani kardinális volt, aki I. János Pál néven töltötte be ezt a tisztséget. A „félholdból származó” („de medietate lunae”) mottó arra utalhat, hogy I. János Pál 1978. augusztus 26-án, félhold idején lépett trónra, és pápasága egy hónappal késbb szintén félholdkor ért véget. Egy másik elmélet szerint a mottóban szerepl „félhold” kifejezés az iszlám világban történ jelents eseményt vetítette elre. Ez az esemény az 1978. szeptember 17-én aláírt Camp David-i egyezmény, Izrael és Egyiptom békemegállapodása lehet, amely I. János Pál uralkodása alatt jött létre.
A 110. pápa Karol Wojtyla, Krakkó érseke, aki 1920. május 18-án, egy napfogyatkozás idején született. Ezzel állhat összefüggésben a rá vonatkozó „a napfogyatkozásból származó” („de labore solis”) mottó. A latin mondat másik fordítása („a Nap alatt fáradozó”) a pápa fáradságos külföldi útjaira vonatkozhat. II. János Pál összesen 104 pápai utat tett Olaszországon kívül, többet, mint eldei együttvéve.
A 111. pápa mottója az „olajfa dicssége” („gloria olivae”): ez XVI. Benedek pápa mottója lehet. Benedek neve egyrészt a bencés rendre utal, akiknek olajág szerepel a címerükben, másrészt a jelenlegi pápa jelents beszédeiben szinte mindig békére szólít fel a világban.
őt – sorszám nélkül – „Petrus Romanus” [Római Péter] pápa követi, akinek idejében az anyaszentegyházat végzetes csapások érik. Az elmúlt kétezer évben nem volt egyetlen pápa sem, aki az els római püspök, Szent Péter nevét vette volna fel.

Olvasson tovább: