Hit és értékek

prohaszka_ottokar
2010. 03. 05. (XIV/9)
Hit és értékek

Prohászka Ottokár ellenségei

Tőkések, szakszervezetek és a zsidók: ellenük harcolt a püspök

Lángoló indulat, megragadó fellépés, ellentmondást nem tűrő érvek. Kortársai így jellemezték a múlt század első felének talán legnagyobb hatású magyar katolikus főpapját. Prohászka Ottokár általános választójogot és társadalmi megújulást sürgetett, ugyanakkor kérlelhetetlenül harcolt a zsidóság „csendes honfoglalása” ellen.
szalasi
2010. 02. 26. (XIV/8)
Hit és értékek

A megfélemlített ország (2. rész)

Terrorhullámok Magyarországon a huszadik században

Az 1919-es proletárdiktatúra vörös-terrorját, majd a Horthy-rendszert előkészítő és részben hatalomra segítő fehérterrort 1944 októberétől az évszázad magyar történelmének harmadik nagy terrorhulláma követte: a nyilas rémuralom.
benny_hinn
2010. 02. 26. (XIV/8)
Hit és értékek

Benny Hinn felesége válik

Az ismert televíziós evangélista, Benny Hinn közleményben tudatta, hogy helytállóak azok az amerikai sajtóban megjelent hírek, miszerint felesége válópert nyújtott be ellene egy kaliforniai bíróságon.
kommun_vezetoi
2010. 02. 19. (XIV/7)
Hit és értékek

A megfélemlített ország

Terrorhullámok a 20. századi Magyarországon (1. rész)

A huszadik század magyar történelmének egyik szembetűnő jellemzője, hogy az ország vezetését rendre olyan politikai erők ragadták meg, amelyek ellenfeleikkel szemben a legkíméletlenebb leszámolást hirdették meg. Az ország, a nép vagy a nemzet érdekeire hivatkozva igyekeztek eltaposni az általuk kártékonynak ítélt csoportokat, rétegeket, osztályokat. Ennek során értékét vesztette szemükben az emberi élet éppúgy, mint a jog.
korona
2010. 02. 12. (XIV/6)
Hit és értékek

Őfelsége, a Szent Korona

Újra népszerű a jobboldalon a Horthy-államrend jogforrása

„A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban” – áll a 2000-ben elfogadott millenniumi Szent Korona-törvényben. Az akkori parlamenti erőviszonyok nem tették lehetővé, hogy a Szent Korona-tan alapján új alkotmány szülessen, a kez­de­mé­nyezők egy része azonban nem tett le arról, hogy megfelelő (kétharmados) felhatalmazás birtokában a szimbolikus gesztusokon túlmutató közjogi tartalmat adjanak a Szent Koronának.
haiti_vudu_paapa
2010. 02. 05. (XIV/5)
Hit és értékek

Haitin a „vudu pápa” szerint a keresztények okozzák a bajt

Vallásháború a romokon

Max Beauvoir, Haiti vudu fõpapja azzal vádolta meg az evangéliumi keresztényeket, hogy monopolizálják a földrengés sújtotta országba érkezõ segélyeket, és hátrányosan diszkriminálják a vudu hívõket. Az ügy nemzetközi vitákat váltott ki, miután az elsõ segélyszállítmány állítólag csak két héttel a földrengés után érkezett meg a vidéken élõ vudu közösséghez, akik nyomban össze is verekedtek a segélyosztókkal.
Berlusconi
2010. 02. 05. (XIV/5)
Hit és értékek

Keresztút: Berlusconi bojkottálja az uniós döntést

Néhány napja immár hivatalosan is bejelentette az olasz kormány, hogy fellebbezni kíván a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság novemberben hozott elmarasztaló ítélete ellen. Mint ismeretes, ez a verdikt arra kötelezte Olaszországot, hogy távolíttassa el iskolái faláról a feszületeket. A döntés heves ideológiai vitákat váltott ki Európa-szerte, Olaszországban pedig az olasz katolikus világ aktív támogatása mellett a  polgári engedetlenség legváltozatosabb formáit.
Herzl_Tivadar
2010. 01. 29. (XIV/4)
Hit és értékek

Látta a láthatatlant

150 éve született Herzl Tivadar

„Martin Buber szerint arcát »messiási tekintet ragyogta be«; az ateista Max Nordau »a Gondviselés művéről« beszélt. Franz Rosenzweig azt mondta: Herzl megjelenése »azt bizonyítja, hogy Mózes létező személy volt«; Freud pedig kijelentette, hogy mielőtt megismerkedtek volna, ő már álmodott erről a figyelemre méltó férfiról."
XVI_Benedek_zsinagoga
2010. 01. 22. (XIV/3)
Hit és értékek

Feszült kézfogás

Pápalátogatás a római zsinagógában

XVI. Benedek pápa vasárnap a Tiberis másik partjára látogatott, s tiszteletét tette a valamikori zsidó gettóban álló zsinagógában. Az esemény helyszíne ugyanaz az épület volt, ahol 1986-ban II. János Pál történelminek nevezett látogatása is zajlott. Katolikus egyházfő akkor lépett be először zsidó imaházba. Ám míg akkor mindenki a történelmi megbékélés első reményt keltő aktusát ünnepelte, a vasárnapi látogatás már sokkal inkább a feszültségek oldásáról szólt.
Pat_Robertson_haiti
2010. 01. 22. (XIV/3)
Hit és értékek

Okok és tragédiák

Világnézeti vita a földrengés után

Beszélhet egy lelkész egy természeti katasztrófa kapcsán bûnrõl és Isten ítéletérõl? A világsajtó többségének – és a fehér házi szóvivõnek – véleménye szerint abszolút nem. Beszélhet egy politikus arról, hogy a tragédia a „Földanya” munkája volt? Hillary Clinton nyilatkozata alapján igen, sõt még elismerést is kap érte. A haiti földrengés után újra elõkerült a világnézeti kettõs mérce a médiában és a politikában.
123456789…következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: