Kereső toggle

Munkavállalalás nyugdíj mellett - Megéri?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazánkban, jelenleg mintegy 2,6 millió magyar nyugdíjas él. Közülük egyre többen kényszerülnek arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, kiegészítve ezzel havi járadékukat, valamint, hogy  - gazdasági szempontból - enyhítsék a kialakult munkaerőhiányt. De vajon megéri-e a nyugdíj mellett dolgozni? Egyáltalán kell-e, hogy dolgozzunk, ha már az aktív éveinket befejeztük?

Több mint 100 ezer munkavállaló nyugdíjas

A KSH adatai szerint 2019 első félévében 37 százalékkal több nyugdíjas dolgozott hazánkban, mint 1 évvel korábban. A nyugdíj mellett dolgozók létszáma így jelenleg már meghaladja a 100 ezer főt. 

Azonban érdemes megvizsgálni azt, hogy ennek milyen okai lehetnek. 

Egyrészt, a nyugdíjak összegét tekintve azt látjuk, hogy nagysága a bérekhez képest folyamatosan csökken. Míg az öregségi nyugdíj havi átlaga 2018-ban 129.637 forint volt, addig a teljes munkaidőben dolgozók keresete bruttó 329.943 forintot tett ki. Vagyis jelentősen nagyobb az aktív keresők havi bevételének nagysága az átlagos nyugdíjhoz képest.

A nyugdíjak csak az infláció mértékével nőnek évente, míg a bérekre a minimálbér emelés, a járulékcsökkentés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásai is hatnak.

Emellett a kialakult munkaerőhiány is lehetőséget teremt a már nyugdíjba vonultaknak arra, hogy szerény állami illetményüket kiegészítsék, és így kicsit jobb körülmények között élhessenek.

Kormányzati intézkedések a nyugdíjas munkavállalók támogatására

A nyugdíjasokban rejlő potenciált az állam is felismerte. 2019 januárjától eltörölték a nyugdíjas munkavállalók járulék terheit, így már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják a bérükből.

Érdemes tehát most munkába állniuk azoknak a 60-65 év felettieknek, akik úgy érzik, tudnak és szeretnének is még dolgozni. Ezt alátámasztja egy nemrég nyilvánosságra került kutatás is, mely szerint a 65 évesek aktivitása és általános teljesítőképessége csak 5 százalékkal marad el attól, amilyen 45-50 éves korukban volt.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy akik szeretnék aktívan munkával, és nem pihenéssel tölteni a nyugdíjas éveiket, azoknak mindenképp megéri dolgozni. A kialakult munkaerőhiány miatt ugyanis minden eddiginél nagyobb szükség van a nyugdíjas korú munkavállalókra.

De mit tehetnek azok, akik inkább élvezni szeretnék ezeket az éveket? 

Munka helyett jól megérdemelt pihenés

A nyugdíj melletti munkavállalás az anyagi szempontokat tekintve tehát mindenképpen előnyös. Ugyanakkor a megfelelő anyagi biztonságot elérhetjük úgy is, ha már időben, előre felkészülünk nyugdíjas éveinkre, mely így munka helyett a jól megérdemelt pihenéssel telik majd. Az időben elkezdett öngondoskodással ugyanis biztosítani tudjuk a nyugodt és problémamentes nyugdíjas éveket.

A nyugdíjcélú megtakarítások közül a hazai pénzintézetek kínálatában több mint 80 féle konstrukció érhető el. Érdemes jövendőbeli céljaink és jelenlegi életkörülményeink alapján kiválasztani azt, amelyik a leginkább megfelelő a számunkra.

Nyugdíjbiztosítás: közel 70 féle módozat

A nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb nyugdíj előtakarékossági forma. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy lejárata fix, vagyis a kifizetés időpontja nem változik a nyugdíjkorhatár emelésekor sem.

A nyugdíjbiztosítás jogilag életbiztosításnak számít, ezért a rajta gyűlő megtakarításunkhoz sem a NAV, sem az állam nem férhet hozzá.

Kétféle nyugdíjbiztosítás létezik:

  1. Az egyik a hagyományos típusú, mely egy előre meghatározott fix kamattal rendelkezik, amit lejáratkor biztosan megkapunk.
  2. A másik a modernebb, úgynevezett unit-linked konstrukció, mely különböző befektetési egységekhez kötött. Az ilyen típusú nyugdíjbiztosításoknál lehetőség van a vállalni kívánt kockázat mértékének kiválasztására is, így akár magasabb hozamokat is elérhetünk.

 

A kockázatvállalási hajlandóságunk szerint érdemes döntenünk arról, hogy melyiket választjuk.

Nyugdíjbiztosítást már havi 8-12 ezer forint közötti összeggel is indíthatunk. Megtakarításunkat pedig az állam is díjazza, hiszen az adott évi befizetéseink 20 százalékát adóvisszatérítés formájában megtakarítási számlánkra utalja, amennyiben rendelkezünk ekkora összegű SZJA befizetéssel.

A nyugdíjbiztosításnál a szerződő és a kedvezményezett fél eltérhet, ezért ez az egyetlen nyugdíjelőtakarékossági forma, ahol a katások vagy a GYED-en, GYES-en lévők is kaphatnak jóváírást.

Önkéntes nyugdíjpénztár: egyszerű nyugdíjcélú megtakarítás

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kínálnak a legrégebb óta nyugdíjcélú megtakarítást, ezért ez egy igen elterjedt előtakarékossági forma.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlára érkező egyéni vagy munkáltatói befizetések névre szóló számlákon gyűlnek, vagyis ehhez sem férhet hozzá sem az állam, sem a NAV. Már havi 4 ezer forintos befizetéstől indítható, és megtakarításunk a hozamok, valamint az állami támogatás segítségével gyarapodik tovább. 2019-től már a munkáltatói befizetések után is jár a 20 százalékos állami adó-visszatérítés. 

Az önkéntes nyugdíjpénztár az aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor fizet, de a hozamokhoz már 10 évvel a számlanyitás után hozzáférhetünk anélkül, hogy adóznunk kellene.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást abban az esetben érdemes indítani, ha egy alacsonyabb havidíjú, de biztonságos előtakarékossági formában szeretnénk pénzünket gyarapítani.

A döntés tehát a mi kezünkben van. Választhatjuk azt is, hogy nyugdíjas éveinket aktívan, munkával töltjük, és így egészítjük ki a csekély összegű járandóságunkat. De talán okosabb, ha úgy döntünk, minél előbb elkezdünk takarékosodni, hogy életünk ezen időszaka már ne a munkáról, hanem sokkal inkább a jól megérdemelt pihenésről szóljon. (x)

Olvasson tovább: