Kereső toggle

Kit üssön el az önvezető autó?

Morális dilemmák az úton

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az emberiség története során eddig sosem volt arra példa, hogy egy gép felügyelet nélkül hozzon erkölcsi döntést. Napjainkban azonban bármikor átléphetjük ezt a határt, rutinszerű utazásaink során megtörténhetnek ilyen dolgok.

Az önvezető autók megjelenése elkerülhetetlenné teszi, hogy az etikai döntéseink meghozatalát gépekre bízzuk. Érthető tehát, ha a vállalatvezetők úgy érzik, hogy mielőtt engedélyeznék autóink számára ezeket a lépéseket, globális diskurzusra van szükség, hogy kiderítsük, létezik-e általános etikai kódex, és ha igen, milyen irányelveket foglaljon magába.

Van-e morális konszenzus?

Negyven kilométer per órával haladunk a városban. Négyen ülünk a barátainkkal az autóban. Az úton áthalad előttünk négy idős hölgy huszonéves ápolójukkal. Váratlanul útakadály jelenik meg, így döntenünk kell: az utasaink életét mentjük meg, vagy a nyugdíjas csoportot az ápolóval?

Ez a helyzet egy nagyon komoly morális dilemmát vet fel, amit az önvezető autók megjelenésével meg kell válaszolnunk. Felmerül tehát a kérdés: vajon ki döntheti el, hogy kik maradjanak életben? Szükségessé vált egy globális etikai kódex megalkotása: meg kell állapodnunk azokról az alapelvekről, amelyeket alkalmazni kell, amikor egy elkerülhetetlen és életveszélyes helyzet áll elő. A cégvezetők és a politikusok is úgy gondolták, hogy ezekre a kérdésekre konszenzusos döntésnek kell születnie, hogy ne egy etikusokból és programozókból álló kis csoport társadalomra erőltetett akarata valósuljon meg. Ezért felkérték az MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósait, hogy segítsenek megoldani ezt az aktuálissá váló problémát.

Globális teszt az élet értékéről

Az MIT létrehozott egy online platformot, az úgynevezett Moral Machine-t. Az embereknek egy önműködő autó „fejével” kell morális döntéseket meghozniuk. A teszt – közel 230 országból – több mint 40 millió kitöltője tizenhárom különböző baleseti lehetőséget véleményezett.

A kitöltés után a kutatók számos különböző szempontot vesznek figyelembe, amit felhasználnak az egységes etikai kódex létrehozásánál. Ilyen például, hogy az utas élvezzen-e nagyobb védelmet, vagy a járókelő? Több életet mentsenek-e meg, vagy kevesebbet? Szempont legyen-e, hogy az illető férfi vagy nő? Az idős vagy a fiatal személy megmentése élvezzen elsőbbséget? Számít-e, hogy az illető szabályosan közlekedik vagy netán szabálytalanul? Van-e jelentősége a potenciális áldozat társadalmi helyzetének?

Globálisan elmondható, hogy a kutatásból az  derült ki, hogy a fiatalok elsőbbséget élveznek az idősekkel szemben, valamint az is egyértelműnek tűnik, hogy inkább több emberi életet mentenének meg, mint kevesebbet. Ezek olyan általánosságok, amelyek földrajzi elhelyezkedéstől független eredményként születtek.

Számít a kor, a nem és a társadalmi osztály?

Jól megfigyelhető különbségek jöttek ki azonban, amikor azt vizsgálták, hogy hol élnek a tesztet kitöltő személyek. Ugyanis három, egymástól markánsan különböző karaktercsoport különíthető el. Az egyik a nyugati csoport – az USA és az európai keresztény országok; aztán a keleti tömb – a távol-keleti országok, ahol a konfuciánus kultúra a meghatározó, valamint idetartoznak a iszlám országok is, mint például Pakisztán vagy Szaúd-Arábia; a harmadik pedig a déli csoport, ami a közép- és dél-amerikai országok együtteséből áll. 

Néhány karakteres különbségre derült fény: az életkor például sokkal kevésbé jelentős a keleti csoporthoz tartozó országokban, míg a déli csoport tagjai kimagaslóan előnyben részesítik a nőket a férfiakkal szemben. Érdekes, hogy a szegényebb és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező országok tagjai toleránsabbak a szabálytalanul közlekedő gyalogosokkal szemben. Ennek feltehetően az az oka, hogy ezekben az országokban a törvény sem olyan szigorú az ilyenfajta szabálysértésekkel szemben.

Lényeges különbség figyelhető meg az individualista és a kollektivista kultúrák képviselőinek tesztjei között. Az individualista kultúrák tagjai inkább a több személy megkímélését választották, míg a kollektivista kultúrákból származók – főleg olyanokból, amelyek hangsúlyozzák a közösség idősebb tagjai iránti tiszteletet – kevésbé részesítették előnyben a fiatalabb korosztály megkímélését.

A mindenkori politikai döntéshozók számára vitathatatlanul a legfontosabb szempont, hogy minél több emberi életet kíméljenek meg, illetve a fiataloknak kedvezzenek, azonban a kultúrák közötti különbség  komoly akadályt jelenthet abban, hogy egyetemes etikai szabályozást hozzanak létre.

A Moral Machine eredményeinek segítségével olyan két, egyértelmű etikai álláspont tükröződik, amelyek kezdeti lépésként megfelelőek, és építőkövei lehetnek az egyetemes gépetikai párbeszédnek:  a több élet megkímélése a kevesebbel szemben, valamint a fiatal élet megkímélése az idősebbekkel szemben.

Látni, hogy a kutatás óriási feladatra vállalkozott, és sikeresen ki is mutatott bizonyos globális etikai véleményeket. Úgy tűnik, hogy lehetőség nyílik egy globális gépetikai kódex megírására.

Olvasson tovább: