„Közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor a Csillagok háborúja már nem csak egy film” – mondta a Politicónak Steve Isakowitz, egy, az amerikai kormány által finanszírozott kutatóközpont vezérigazgatója, amely a hadsereg vezető tanácsadója a világűrrel kapcsolatos kérdésekben. Hozzátette, az Egyesült Államok vezető szerepe már korántsem biztosított.
Műholdrablás és űrhackerek
Bár az 1959-ben létrehozott Világűrbizottság célja a világűr kizárása a fegyverkezési versenyből, az első katonai szatelitet már 1963-ban fellőtték az oroszok; a csillagháborús tervek pedig még ennél is korábban kezdődtek. Miután a Sputnik–1-et 1957-ben elindították, az amerikaiak azonnal elkezdtek dolgozni rakétákon, melyekkel műholdakat lehet elpusztítani. Válaszul az oroszok 1960-ban olyan műholdat kezdtek fejleszteni, amely más űreszközöknek nekiütközve semmisíti meg őket – ez a projekt végül 2015-ben sikerrel zárult. 2014 májusában fellőttek egy műholdat, s a szállító rakéta három darabra esett szét: a hivatalos űreszközre, a rakétatestre és visszamaradt törmelékre. Később azonban a törmelék „életre kelt”, s mint kiderült, egy titkos műholdról volt szó, „Kamikaze” névvel, és arra készült, hogy más műholdaknak csapódva működésképtelenné tegye vagy megsemmisítse őket.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.12.12. (XXIII/50)
