Kereső toggle

Rossz szomszédok

Nem javul a román–magyar viszony

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A régóta lappangó feszültség az úzvölgyi temetői incidensnél jött felszínre.

Régóta nem volt annyira rossz a román–magyar diplomáciai viszony, mint az elmúlt egy évben. A magyarok szerint a trianoni békediktátum évfordulója a legrosszabbat hozza ki a román politikai elitből, míg a románok úgy vélik, a magyar kormány erdélyi politikai aktivitásának növekedésével provokálja a többségi román társadalmat.

A feszültség régóta lappangott, majd az úzvölgyi temetőben történtekkel jött a felszínre, és a legújabb fordulata, hogy két román kormánypárti szenátor június 4-ét a trianoni szerződés ünnepnapjává nyilvánítaná. A feszültség Erdélyben egyre növekszik, ráadásul az idén harmincéves Tusnádi Szabadegyetem hete következik, amely folyamatosan irritálja a román közvéleményt, már a meglétével is. A táborban résztvevők rendre az elsődleges célok között jelenítik meg az erdélyi magyarság jogos érdekeinek és követeléseinek kimondását, amely Orbán Viktor szombat délelőtti beszédeiben csúcsosodik ki. A tusnádi tábornak idén különleges üzenete lesz, nemcsak a harmincéves fennállása miatt, hanem a magyar–román feszültségek jövőjét is meghatározhatja.

Megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások a román politikai elitben, ami elfogadhatatlan, és fel kell lépni ellene – mondta a magyar külügyi és külgazdasági miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva. Szijjártó Péter – aki július elején az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet informális külügyminiszteri találkozóján találkozott román kollégájával, Teodor Meleşcanuval – kijelentette, ebben a helyzetben a magyar külpolitika nem maradhat csöndben. Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy a két ország „kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt ez lenne a legjobb az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak is.

A külügyminiszter a tisztelet és a pozitív dinamika kifejezéseket használta, de a magyar–román kapcsolatok régen nem voltak ilyen állapotban. A trianoni döntés után a két nép, és a két kormány kapcsolata évtizedekig mindennek volt nevezhető, csak éppen tiszteletre méltónak nem –mondta lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. Azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett Erdély elvesztéséhez, sokféle nézőpont van forgalomban: az etnikai arányok megváltozása, a demográfia, a Monarchia státusza, annak félreértelmezett kisebbségpolitikája – ám a konkrét ok egyértelmű: a központi hatalmak elvesztették a háborút, és Románia a győztesek oldalára állt. Ezzel kapcsolatban egyre többször jelenik meg egy összeesküvés-elmélet, amelynek az alapja talán nem is annyira hihetetlen, hiszen az egyik hiteles szemtanú, sőt az eseményekben komoly szerepet játszó politikus, Ilie Moldován, akkori román külügyminiszter szájából hangzott el. Eszerint 1916-ban, az első világháború kellős közepén, még semmi sem dőlt el a harctereken, különösen nem a nyugati fronton. Franciaország is kezdett kivérezni és legyengülni az állóháborúban. Hogy helyzetükön könnyítsenek, a franciák augusztus 17-én Bukarestben titkos szerződést kötöttek a románokkal, hogy támadják meg a Monarchiát. Ezt nem volt nehéz nyélbe ütni, mert a románok ezt már egyébként is fontolgatták.

Ilie Moldován halála előtt Ceauşescu börtönében állítólag azt vallotta, hogy „a franciákkal amúgy is jó viszonyt ápoló román kormány Párizshoz fordult azzal a kívánsággal, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia leverése után csatolják Bukaresthez Erdélyt, illetve Kelet-Magyarországot a Tiszáig”. Az az epizód is tartja magát a kollektív emlékezetben, hogy a román külügyminiszter tárgyalásai alkalmával az új szövetség kilenc legfontosabb politikusának és katonai vezetőjének negyedkilós színarany cigarettatárcát, feleségeiknek pedig kisujjnyi vastag aranyláncot adományozott. Ezenkívül Franciaországnak húsz évre átadta az erdélyi „arany háromszög” évi termelését, amit a franciák örömmel vettek igénybe, hiszen a világ aranytermelésén belül a legtisztább és legmagasabb értékű aranyat ez a térség adta.

Szijjártó Péter és Teodor Melescanu magyar és román külügyminiszterek.

Aztán a trianoni békediktátum keretében 1920. június 4-én Georges Clemenceau francia elnök a wilsoni 14 pontos béketerv félredobásával kierőszakolta – többek között – Erdély Romániához való csatolását. Az elmélet szerint ezzel a fő cél tehát nem is annyira a Kisantant létrehozása volt a Habsburg restaurációs kísérletekkel szemben, hanem az erdélyi aranybányák jövedelmének a kiürült francia kincstárba való átcsoportosítása, amiből – a vélekedések szerint – futotta az újjáépítésre, sőt a Maginot-vonal felépítésére is.

A győztesek bosszúja egykori „elnyomóikon” számtalan jogtiprást, sőt kegyetlenkedést eredményezett a két világháború között a román oldalról, aminek a második bécsi döntés vetett véget. A két nép kapcsolata itt újra vett egy olyan fordulatot, aminek a hatásait nehéz lenne letagadni, és semmissé tenni. A kommunizmus évtizedei alatt a „Kárpátok géniusza” mégis megpróbálkozott ezzel. Nicolae Ceauşescu vezetése alatt egy teljesen más román öntudat jelent meg olyannyira, hogy a hatalom még a nemzeti kisebbségek létét is tagadta, és magyarok helyett „magyarul beszélő román dolgozókról” szónokoltak – emlékeztetett Kolumbán Gábor.

Tartja a hiedelem, hogy Románia már 1916-ban megegyezett a franciákkal Erdély elcsatolásáról.
A diktatúra bukása után a közeledés évtizede következett. Ebben az időben legalább volt szándék a közös érdekek megtalálására, de a román nacionalista törekvések egyre inkább szalonképesebbé váltak, így mára szinte csak a külügyminiszterek szintjén van üzengetés egymásnak – teszi hozzá a politológus. Ma, ha a legnagyobb román nemzeti ünnep, december 1. (Erdély és a Román Királyság egyesülésének kimondása) szóba kerül, rögtön botrányközeli hangulat alakul ki, pedig alig egy évtizede Medgyessy Péter még együtt koccintott december 1-jén Naštaséval, az akkori román miniszterelnökkel, sőt, 1998-ban még maga Orbán Viktor is tett gesztust a román félnek a nemzeti ünnep alkalmából – mutatott rá Kolumbán Gábor. Innen jutottunk el a mai állapotokhoz, hogy 2016-ban a magyar külügyminiszter nem engedélyezte a magyar diplomatáknak a román nemzeti ünnepen való részvételt. Ez felháborodást váltott ki Romániában, ahogy az erdélyi magyar politikusok december elsejei távolmaradása is, vagy éppen Orbán Viktor tusnádi látogatásai, ahol rendre beszél az erdélyi magyarság önálló jövőképéről. A helyzet olyannyira eldurvult, hogy egy tavaszi közvélemény-kutatás szerint a román válaszadók nagy része úgy véli, Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe, és azon „ügyködik”, hogy valahogy ellenőrzése alá vonja Erdélyt.

Az INSCOP román közvélemény-kutató intézet felméréséből az is kiderült: a válaszadók Magyarországot tartják legkevésbé baráti országnak Románia szomszédjai közül.

A megkérdezettek 78,5 százaléka tartja a Moldovai Köztársaságot, 59 százalékuk Bulgáriát, 50 százalékuk Szerbiát, 40 százalékuk Ukrajnát és 27,1 százalékuk Magyarországot baráti országnak. Románia valamennyi szomszédjáról „inkább baráti” összkép alakult ki, kivéve Magyarországot: a megkérdezettek 61,2 százaléka nem értett egyet azzal, hogy Magyarország barátja lenne Romániának.

 

Tusványos: harmadik iksz

„Egy a tábor” mottóval szervezik idén július 23. és 28. között Tusnádfürdőn a 30. alkalommal tartandó Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort (Tusványos). Az erről szóló közlemény szerint az idei táborban pódiumbeszélgetéseket tartanak többek közt az első világháború és a trianoni békediktátum századik évfordulója, valamint a rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán. E beszélgetésekre történészeket, elemzőket, valamint a rendszerváltást is meghatározó politikusokat hívtak meg.
Az európai parlamenti választások kapcsán Európa jövője is kiemelt témája lesz a tábornak. Amint a szervezők fogalmaztak: ez „egyre fontosabb nemzeti, politikai és geostratégiai kérdéssé vált”.
Az erdélyi témák között olyan, a közösség számára fontos és eddig megoldatlan ügyekről beszélnek a meghívottak, mint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete, a terrorizmus vádjával elítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügye, az úzvölgyi katonatemető ügye, a visszaállamosítás kérdése, a kereskedelmi kétnyelvűség témája. Kiemelt helyen szerepel a programban a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezése.
A hagyományokhoz híven Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, július 27-én tartja meg előadását a rendezvény nagyszínpadán Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével együtt.
A két előadás Németh Zsoltnak, a Tusványos alapítójának, országgyűlési képviselőnek és a külügyi bizottság elnökének moderálásával zajlik.

Olvasson tovább: