Kereső toggle

A halál zsoldosai

Magda Marinkó és a délszláv háború árnyai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A balkánon béke van, de a háborúk árnyai még ma is kísértenek. Az egyik legismertebb, bár korántsem egyetlen „gyilkológép” Magda Marinkó, akivel kapcsolatban a napokban döntött a bíróság: továbbra is börtönben marad.

Ismeretlen személyek 1994. január 23-án este kegyetlenül végeztek a szegedi cukrászmesterrel, Z. Nagy Bálinttal, valamint feleségével és két, 10, illetve 16 éves gyermekével – saját otthonukban, álmukban ölték meg őket. A gyanú azonnal Magda Marinkóra terelődött, akit el is fogtak – ám nem tudták rábizonyítani a gyilkosságot. Négy másik magyarországi eset kapcsán – előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel, valamint lőszerrel való visszaélés bűntette miatt – ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, de számos szerbiai gyilkossággal összefüggésben is felmerült a neve.      

A magyar kriminalisztika történetének egyik legkegyetlenebb gyilkosa jelenleg a szegedi Csillag börtön speciális (HRS – hosszú idejű speciális rezsim) fegyházában tölti büntetését. Ítélete szerint legkorábban 25 év után szabadulhatott volna, ami a napokban járt le. A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája azonban nem engedélyezte Magda Marinkó feltételes szabadságra bocsátását.

A bíróság figyelembe vette a büntetés-végrehajtási intézet véleményét és meghallgatta magát Marinkót is „későbbi életvezetésével kapcsolatos szándékáról”. A bíró megállapította, hogy „figyelemmel az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellegére, az elítélt büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartására, illetve arra is, hogy az elítélt semmiféle megbánást nem tanúsít, nyilvánvalóan nem vonható le az a következtetés, hogy a kiszabott büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető”. A sorozatgyilkos feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét 2021-ben vizsgálják meg újra.

Bátyi Zoltán újságíró, aki könyvet írt a Marinkó-ügyről (Marinko – avagy a Halál zsoldosa), nem csodálkozik a döntésen. Mint mondja, az emberölés miatt fogva tartottak nagy része hirtelen felindulásból követi el a tettét, és körülbelül húsz százalékuk a visszaeső. Vannak azonban olyanok, akik előre eltervezve, szándékosan ölnek – ám kegyetlenségével még közülük is kilóg Magda Marinkó. A férfit még a délszláv konfliktus előtt a francia idegenlégió képezte ki, és alakította át azzá, akit a kriminalisztika ma ismer, azaz lelketlen, kíméletlen gyilkossá. Bátyi Zoltán a könyvében is említi azt az esetet, amit Marinkó annak idején a bíróságon is elmondott: idegenlégiósként Csádban egy egész falu módszeres kiirtásában is részt vett.

A délszláv konfliktusban az ilyen képzettséggel rendelkező „szakemberek” alkalmazása kézenfekvő volt, belőlük alakultak az etnikai tisztogatásban élenjáró szerb szabadcsapatok, akik közül kiemelkedett a Marinkót is soraiban tudó Arkan Tigrisei, vagyis Željko Ražnatović Arkan emberei.

Ražnatović a hazafiasság látszata alatt sokkal inkább volt háborús martalóc, aki elsősorban meggazdagodni akart a káoszból, nem pedig hősködni. Szendrőn hozott létre egy kiképzőközpontot, ahonnan szervezte és képezte tigriseit, akik számtalan helyen megjelentek a délszláv háborúkban – és rengeteg háborús cselekmény, elsősorban a civil lakosság körében elkövetett etnikai alapú gyilkosság szárad a lelkükön. Arkan az 1995-ös daytoni béke után üzletemberként élt, sőt futballcsapatot gründolt magának, de a hágai törvényszék érdeklődése egyre nagyobb volt iránta – így egykori megbízói, a szerb belügyminisztérium és a titkosszolgálat számára is kényelmetlenné vált. 2000 januárjában egy vacsora közben lövöldözés tört ki az egyik belgrádi luxusszállodában, az Intercontinentalban, amelynek során kivégezték Arkan kapitányt. Ezzel üzentek egykori embereinek is: feleslegessé váltak az átalakuló Szerbiában.

Bátyi Zoltán rámutatott: a háborúkban „megedződött” gyilkosok leginkább az alvilágban igyekeztek túlélni a felelősségrevonásukat, és a bűnözés felé fordultak. Marinkó, és a bolti sorozatgyilkosként számon tartott Erdélyi Nándor is – aki szintén életfogytiglan tartó büntetését tölti, és az egykori szabadcsapatok katonája volt – mindenféle érzelem nélkül végeztek ki bárkit, ha az érdekeik úgy kívánták.

Arkan kapitány több egykori tigrise Európában és Magyarországon is szerepet játszott súlyos bűncselekményekben. A kecskeméti maffia perben mint fegyvercsempészt vádolták meg Arkan egykori helyettesét, Siniša Petrićet, aki Magda Marinkó bűntársa is volt, és most a spanyol hatóságok ítélték hosszú börtönbüntetésre (lásd keretes cikkünket).

Jelenleg egyébként félszáz olyan elítélt van Magyarországon, akik soha nem kerülhetnek szabadlábra – közülük huszonöten Szegeden raboskodnak. Köztük van a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltán, aki öt nőt gyilkolt meg, vagy Ember Zoltán, a „hurkos gyilkos”, aki szintén megölt öt embert, továbbá az első tényleges életfogytos, Boi Gyula, aki egy baltával irtotta ki saját családját.

A legsúlyosabb büntetést kapott rabokkal beszélgetve Bátyi – aki szerzőtársával az életfogytosokról is írt egy kötetet (Életfogytiglan – Az apró kortyokban fogyasztott halál) – azt tapasztalta, hogy azok különböző módon dolgozzák fel a rájuk kimért ítéletet. „Vannak akik apátiába süllyednek, és csak vegetálnak. Korábban ketten öngyilkosok is lettek. Mások csak azért is elkezdenek tanulni, volt olyan rab - igaz ő nem tényleges életfogytos volt-, aki diplomát is szerzett és szabadulása óta könyvtárosként dolgozik. Vannak aztán az álmodozók, akik remélik, hogy valami csoda folytán elnöki kegyelemben részesülnek, vagy adandó alkalommal sikerül megszökniük” – jegyezte meg.

 

Olvasson tovább: