Kereső toggle

A Név védelmében

Magyar-amerikai segítség az üldözött keresztényeknek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormány az Európai Uniós politika részévé tenné az üldözött keresztények megsegítését. A Hungary Helps program bő két éve indult, azóta a támogató országok, illetve egyházak, valamint a támogatandó közösségek köre is egyre bővül. Az Egyesült Államok a program tapasztalatai nyomán, a magyar féllel együttműködve fog 60-100 millió dollárt fordítani erre a célra a Közel-Keleten.

A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon: Jézus Krisztus neve miatt mintegy 80 országban kell szembenézniük a hívőknek hátrányos megkülönböztetéssel, jogaik korlátozásával, állami büntetéssel, vagy akár fizikai bántalmazással, megsemmisítéssel. A legdurvább üldöztetést a Közel-Kelet, Afrika, valamint Ázsia egyes térségeiben szenvedik el a keresztények. A katonailag megdöntött, ám a különböző terrorszervezetek és terrorakciók szintjén még mindig pusztító Iszlám Állam egykori területén, Irakban, illetve Szíriában olyannyira súlyossá vált a helyzet, hogy a kereszténység nyomtalanul eltűnhet a térségből.

„Irak esetében szinte helyrehozhatatlan veszteségeket szenvedett el az ottani, 2000 éves keresztény közösség. 15 év alatt 1,5 millióról 300 ezerre csökkent a keresztények száma, köszönhetően a Szaddam Husszein utáni hatalmi vákuumban elszaporodó iszlamista szervezetek, illetve az Iszlám Állam tevékenységének. Szíriában is hasonló a helyzet. Komoly a veszélye annak, hogy éppen a mi nemzedékünkben szűnnek meg a kereszténység bölcsőjében azok a közösségek, amelyek az elmúlt két évezredben mindent túléltek, a muszlim uralomtól a különféle politikai diktatúrákig” – hívta fel a figyelmet a Heteknek nyilatkozva Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár. Magyarország álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt idehozni; ezért a magyar kormány anyagi támogatással is segít az üldözött keresztényeknek, hogy a háborúban sokat szenvedett, menekülésre kényszerült családok hazatérhessenek otthonaikba.

A bő két éve indított Hungary Helps éppen ezért a Közel-Keletet tekinti első számú célterületnek, bár Afrikába is jutott már az eddig felhasznált 6,8 milliárd forintból. Az eddigi legnagyobb volumenű magyar projekt Irakban, a Ninivei-fennsíkon ment végbe: 2 millió euróból építették újjá az Iszlám Állam által lerombolt Tell-Aszkuf települést, ahová az 1300 elüldözött családból 1000 már visszatért (a megújult település hálából a Tell-Aszkuf Magyarország Leánya nevet vette fel). A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a korábban keresztények lakta fennsík településein összesen 13 ezer otthon vár az újjáépítésre – nem beszélve az infrastruktúra, az egészségügyi rendszer és az oktatás helyreállításáról.

Együtt dübörgünk

Mindebben komoly segítséget jelent a jövőre nézve, hogy amerikai kezdeményezésre decemberben a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkársága, illetve az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége együttműködési megállapodást kötött az üldözött keresztények védelméről és megsegítéséről. Az egyezmény komoly diplomáciai siker, amely a Hungary Helps program sikerét is mutatja, hiszen – mint Azbej Tristan kiemelte – az amerikaiak az eredményeket látva vetették fel, hogy szívesen hasznosítanák a magyar támogatási és vallásdiplomáciai tapasztalatokat. „Kicsit úgy érezzük magunkat, mint a viccben, amikor a kisegér és az elefánt együtt megy át a hídon, és az egér megjegyzi, hogy mennyire dübörgünk. Talán annyi csak a különbség, hogy mi az elefánt kérésére dübörgünk együtt” – fogalmazott az államtitkár.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az iraki üldözött keresztények megsegítésére előirányzott 60-100 millió dollárnyi amerikai támogatás célprojektjeit a magyar féllel közösen határozzák meg és bonyolítják le. A célokat az idei év első hónapjaiban tűzik ki, és a tervek szerint a konkrét munka is elkezdődik még idén.

Azbej Tristan hangsúlyozta: a Hungary Helps program alapelvei közé tartozik, hogy „közvetlen” és „okos” támogatásokat nyújtanak. Vagyis nem nemzetközi segélyszervezeteken keresztül segítenek (ahol az adminisztrációs költségek miatt a támogatás jelentős része elvész – és ez csak a jobbik eset), hanem az érintett közösségeket, illetve azok projektjeit finanszírozzák (részben vagy egészben), tehát olyan ügyeket, amelyek valódi segítséget jelentenek az érintetteknek. Ez jelentheti humanitárius gyorssegély biztosítását (népirtást elszenvedő vagy az elől menekülő csoportok esetében), a lakóhely helyreállítását (otthonok, iskolák, kórházak, templomok felépítése), illetve a megélhetési lehetőségek bővítését.

„A kormány álláspontja szerint a magyar nemzet a judeo-keresztény értékekre, kultúrára, erkölcsre alapul, és ilyen módon a közel-keletei kereszténység a mi kultúránk gyökerét is jelenti. Ha eltűnnek ezek a közösségek, akkor nem csupán egy-egy színfolttal lesz kevesebb a világon, hanem saját gyökereinket, saját magunkat veszítjük el. Ezért elsősorban a keresztényeket célozzuk meg a segítségnyújtással, ám a magyar szolidaritás nem válogat: a projektek jelentős részéből más vallású emberek is profitálnak, legyen szó iskolaépítésről vagy kórházfejlesztésről” – magyarázta az államtitkár, aki szerint a kereszténység megmaradása az adott társadalmaknak is érdeke. A Közel-Kelet fő konfliktusai ugyanis nem a keresztények és a muzulmánok között vannak, sok esetben még csak nem is a muzulmánok és a zsidók viszonylatában, hanem leginkább az iszlámon belül, a szunniták és a siíták között. Azt pedig még mérsékelt muzulmán vezetők is elismerik, hogy ezekben a „mozaik” társadalmakban egyfajta pufferként, ütközőzónaként is szükség van a keresztényekre, és az általuk képviselt megbocsátás és szolidaritás kultúrájára.

Azbej Tristan mindehhez hozzátette: a magyar kormány csakis olyan mértékben vállal terhet a kereszténység védelmében, hogy az a magyar emberek boldogulását ne érintse hátrányosan. Ugyanakkor magának a Hungary Helps programnak az emberiességen és a keresztény szolidaritáson túl közvetett praktikus haszna is van. Egyrészt a migráció ellen hat, hiszen ott nyújt segítséget, ahol valóban szükség van rá, és nem importálja a bajt, másrészt az újjáépítési projektekből a magyar tudás és technológia bevonása révén a hazai cégek is profitálhatnak.

Iraktól Nigériáig

A Hungary Helps jelenleg hat országban van jelen. Irakban Tell-Aszkuf mellett Karakos település újjáépítését támogatja a program a szír katolikus egyházzal együttműködve; a szír ortodox közösséggel közösen pedig egy iskolaépítést is finanszíroz. Alkos településen egy képzési centrum felépítése a cél, ahol nem csak keresztény, hanem jazidi gyerekek is tanulnak majd. Iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben – ahová rengeteg keresztény és nem keresztény menekült az elmúlt években – egy klinika gyógyszerköltségeit állja a Hungary Helps, az asszír keleti egyház esetében pedig egy szeminárium és egy templom újjáépítését támogatják – és immár a második évfolyam indult el abban az általános iskolában, amit szintén magyar segítséggel építettek.

Szíriában megnehezítik a segítségnyújtást az Aszad-rezsimmel szembeni nyugati szankciók, ám Aleppóban a görögkatolikusokon keresztül így is támogatják helyi fiatalok lakhatását és munkához jutását, valamint a Máltai Szeretetszolgálattal közösen egy mobilkórházat is felállítanak. Ezen kívül az arab és örmény nyelvű presbiteriánus egyházon keresztül oktatási és templomfelújítási célokat is finanszíroznak.

A 4 milliós Libanonban jelenleg mintegy 2 millió menekült várja sorsa jobbra fordulását – a szír katolikus és szír ortodox egyházzal közösen a köztük lévő keresztények kapnak magyar segélyeket. Az ország egyik vidéki régiójában pedig az elvándorlást mérséklését célozza egy közösségi tanműhely kialakítása.

Jordániában az egyházi infrastruktúra újjáépítésében és az odamenekült iraki keresztény családok segélyezésében nyújt segítséget Magyarország. Nigériában pedig a Boko Haram sújtotta északkeleti régióban lerombolt iskolák és kórházak újjáépítését támogatja a katolikusokkal együttműködve, az evangélikusokon keresztül pedig a terror áldozatainak árváit segítik. Egyiptomban ugyan a keresztények elleni terror infrastrukturális károkat nem okozott, ugyanakkor folyamatos a közösségek fenyegetettsége – itt a terrortámadások sérültjeinek, illetve az áldozatok hozzátartozóinak vitt gyorssegélyt Azbej Tristan decemberben. Ezen kívül több tucat keresztény fiatal tanul ösztöndíjasként magyar egyetemeken – ők tanulmányaik után visszatérnek szülőföldjükre.

Az államtitkár megjegyezte: a jövőben további országokba is eljuthat a magyar segítség. Példaként említette Pakisztánt, illetve Etiópiát. „Etiópia jelenleg nagyrészt megtartja a délről menekülő afrikaiakat, de fontos, hogy ez így is maradjon. Múlt év végén ellátogattam ottani menekülttáborokba, valamint találkoztam egyházi vezetőkkel, akikkel a segítségnyújtás lehetőségeiről egyeztettünk. A magyar víztechnológiai tudás például rendkívül nagy segítséget jelentene az ivóvíz biztosításában” – mondta Azbej Tristan.

V4 Helps?

Nem csak a támogatott közösségek, hanem a támogató országok köre is bővülhet a jövőben. Lengyelország Magyarországgal közösen támogatja egy szíriai árvaház megépítését, de Szlovákia és Csehország is nyitott az együttműködésre, így a Hungary Helps akár V4 Helps programmá is bővülhet – az államtitkár szerint még idén elindíthatják az első közös projektet. Mi több, Ausztria is tervezi az iraki keresztények megsegítését, vagyis osztrák-magyar kooperáció is elképzelhető a jövőben.

„Minél nagyobb nemzetközi koalíciót szeretnénk kiépíteni, az a cél, hogy az üldözött keresztények megsegítése az uniós politika részévé váljon. Bízunk abban, hogy az Európa Parlamenti választások nyomán meggyengülnek az olyan országok és politikai erők, amelyek a migrációt támogatják, és az emberiességbe csomagolva vonzzák Európába az olcsó, de integrációra alkalmatlan munkaerőt. Helyettük pedig megerősödnek azok, amelyek szolidárisak ugyan, de nem a bajt akarják importálni, hanem a segítséget oda vinni ahol szükség van rá, a munkaerőhiányt pedig hosszútávon családtámogatással kívánják orvosolni” – fogalmazott Azbej Tristan.

A Hetek kérdésére az államtitkár elmondta, az üldözött keresztények megsegítését felekezetek feletti ügynek tekintik. „Protestáns közösségek részéről is érkeznek be hozzánk megkeresések, és igyekszünk az ő esetükben is segíteni, és a kormányzati támogatás mellé becsatornázni a magyarországi egyházak adományait” – tette hozzá. Egy decemberi munkamegbeszélésen, ahol a Hungary Helps jövőbeni lehetőségeiről tárgyaltak, a kormány illetékesei, valamint tudományos szakértők mellett az egyházak is képviseltették magukat – a keleti rítusú ortodoxoktól a neoprotestánsokig, köztük a Hit Gyülekezetével. Az eseményen szó esett a kormányzati, egyházi, illetve civil támogatási projektek „összefésülése” mellett az üldözött keresztények érdekében folytatott nemzetközi lobbi szükségességéről, egy önkéntesprogram beindításáról, valamint egy tudományos kutatóműhely létrehozásáról.

 

 

Olvasson tovább: