Kereső toggle

Megmenthető-e még Európa?

Démény Pál, világhírű népességkutató portréja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európa, túlélve megannyi kataklizmát, éppen a minden korábbinál hosszabb életet és nagyobb bőséget kínáló, békés jólét korában veszíti el reprodukciós képességét, és számolja fel lassanként önmagát. Pedig lenne megoldás a népességfogyás megfékezésére – állítja Demény Pál világhírű népességkutató, aki munkásságáért nemrég kapta meg a Magyar Szent István Rendet.

„Csak annak az európai nemzetnek lehet jövője, amely nem hagyatkozik külső forrásra, és önerejéből képes megújulni” – idézte Áder János köztársasági elnök a 85 éves Demény Pált kitüntetése alkalmából. Az ötvenes évek óta Amerikában élő, de gyakran hazalátogató demográfus szerint a tartós és rohamos népességfogyás végső soron olyan, mint egy kollektív nemzeti és civilizációs öngyilkosság. Áder utalt arra is, hogy ha Európa más jövőt szán utódainak, akkor ideje felébrednie és cselekednie.

Demény Pál a díjátadó után emlékeztetett arra, hogy a népességfogyás évről évre alig észrevehető folyamat ugyan, de ha a jelenlegi alacsony (1,5 alatti) termékenységi arányszám állandósul, az hosszú távon nemzeti megsemmisüléshez vezet. Demény egész életében arra kereste a választ, hogy az ember legszemélyesebb döntése, a családalapítás, gyermekvállalás miként hat a nagyobb közösségre: egy népcsoportra, egy nemzetre, egy földrészre, egy történelmi korszakra.

A demográfus hangsúlyozta: a születések száma egyéni döntések eredménye, és a döntések szabadsága alapvető, meg nem kérdőjelezhető személyes jog. Ugyanakkor ezeknek a döntéseknek összességükben harmóniába kell kerülniük a közérdekkel. Ennek elősegítése lenne a népességpolitika feladata, aminek végső célja az, hogy a tervezett gyerekek minél nagyobb számban megszülessenek.

„Magyarország európai összehasonlításban bőkezűen támogatja a családokat, növelve a gyermekvállalási kedvet” – nyilatkozta a demográfus. Elismerte: európai viszonylatban példamutató, hogy a magyar politika kitűzött célja egy olyan termékenységi szint elérése, ami hosszú távon biztosítaná a népességszám stabilizációját.

A családtámogatás kevés

Demény álláspontja ugyanakkor az, hogy a hagyományos családpolitikai eszközök fontosak ugyan, de nem hatékonyak: legfeljebb a helyzet konzerválására elegendők. Magyarul is kiadott tanulmánykötetében (Népesedéspolitika a közjó szolgálatában, 2016.) arról ír, hogy a bőkezű családpolitika nélkül még rosszabb helyzet alakult volna ki – a gazdasági válság által is erősen sújtott – Magyarországon. Demény egy televíziós műsorban elismerte azt is, hogy az elmúlt évtizedben érdemben javult a termékenységi arányszámunk (1,25-ről 1,45-re), de utalt arra is, hogy ez nem feltétlenül csak a családtámogatásoknak köszönhető, hanem nem utolsósorban a válság utáni gazdasági konszolidáció hatásának is.

A szaktekintély szerint a fejlett országokban szükségszerűen kialakult kétkeresős családmodell jellemzően egy-, legfeljebb kétgyerekes. Miután a gyerekvállalás anyagi kiadásokkal és munkaerőpiaci hátrányokkal jár, a jelenlegi családpolitikák a költségek kompenzálására, illetve a munka és család összeegyeztethetőségére törekszenek. Ezzel jó esetben is csak az egy-két gyerekes modellt tartósítják, ami hosszabb távon a népesség elöregedéséhez és kihalásához vezet. Bár a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es termékenységi arányszám elérése Demény szerint sem reális, de megfelelő szakpolitikával elérhető lenne a születésszám érdemi növekedése, ami a halandóság csökkenésével és minimális vándorlással fenntartható társadalmakat eredményezne.

A demográfus nem győzi hangsúlyozni, hogy spontán módon nem fog a fejlett világ termékenysége visszaállni a reprodukciós szintre, sőt épp ellenkezőleg. Ezért aktív pronatalista politikákra lenne szükség, ami sokkal többet jelent szegénységpolitikánál vagy családpolitikai támogatásoknál – már csak amiatt is, mert a GDP 5 százalékát kitevő, kirívóan magas hazai családpolitikai kiadások már nemigen növelhetők, ráadásul nincs egyértelmű összefüggés az anyagi jólét és a termékenység között. Elég csak arra utalni, hogy Magyarország elmaradottabb megyéiben máig nagyobb a születésszám, mint a fejlettebbekben, tehát önmagában az anyagi biztonság nem vezet nagyobb születésszámhoz.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: