Kereső toggle

Váratlan utazás

Lucy Maud Montgomery élete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lucy Maud Mongomery, a sokak által kedvelt vörös hajú, cserfes árva kislány, Anne Shirley karakterét megteremtő kanadai írónő, maga is az általa írt történetek fő helyszínéül szolgáló Prince Edward-szigeten született 1874. november 30-án.

 

Elmondása szerint Anne Shirley karakterét saját magáról, fiatal éveiről és a körülötte élő emberekről mintázta. Anne-hez hasonlóan ő is egy vidéki farmon nőtt fel idősebb nevelők keze alatt. Édesanyja korai halála után édesapja elköltözött Prince Albertbe, a fiatal Montgomery pedig anyai nagyszüleihez, Alexander és Lucy Macneillhez került, akik a Prince Edward-sziget északi partján fekvő falucskában, Cavendishben laktak. Bár több rokon is élt a közelben, mind jóval idősebbek voltak Montgomerynél, így játszótársak helyett könyvekkel és képzeletbeli barátnőkkel szórakoztatta magát – ahogyan Anne Shirley-nek is volt képzeletbeli pajtása, akivel a tükör előtt beszélgetett.

Kedvenc főhősnőjéhez hasonlóan Montgomerynek is meggyűlt a baja a szigorú tanárokkal, illetve az iskolatársai csúfolódásával. Nehezítette a beilleszkedését az is, hogy nagymamája az iskolai ebédszünetekre mindig hazaparancsolta, így nem a társaival ebédelt. A könyvbéli Anne („e-vel”) vörös haja miatt vált a csúfolódás céltáblájává, és egyik leghőbb vágya egy gyönyörű puffos ujjú ruha volt. Hasonló módon Montgomery is nehezen viselte társai csúfolódását, és nagy szomorúsága volt, hogy szörnyű ujjas kötényt kellett hordania.

Kislányként mindig arról álmodott, hogy írónő lesz belőle, így korán elkezdett írni. Kilencéves korában megírta első versét, naplót is vezetett, és ezt a szokását egész életében megtartotta. Ahogy Anne Shirley is írónői karrierről szőtt álmokat, éppúgy Montgomery is küldött be műveiből tizenkét évesen egy amerikai magazinnak, és nagyon letört, amikor – Anne első próbálkozásaihoz hasonlóan – az ő versét is visszautasította a magazin. Egyik hasonló kudarca után annyira elkeseredett, hogy elhatározta, soha többé nem publikálja egyetlen versét sem.

Montgomery különleges világot és atmoszférát teremtett népszerű történeteinek.

1890-ben Montgomery az édesapjához költözött Prince Albertbe, ahol tizenhat év után újra együtt élhetett vele. 1891-ben megjelent egy cikke

a charlottetowni magazin első oldalán és később egy másik Prince Albert-i lap is megjelentette az egyik cikkét. Bár szeretett az édesapjával élni, Montgomerynek honvágya volt a Prince Edward-sziget és az ottani barátai, rokonai után, így 1891-ben visszaköltözött. Ezután nem látta többé édesapját, aki kilenc évvel később meghalt.

Hazaköltözése után tíz hónapig a Prince of Wales Főiskolán tanult, majd – éppúgy, mint vörös hajú regényhősnője – ő is tanítónőként helyezkedett el. A tanítás mellett cikkeket írt, és történeteit gyakran kiadták. A tanítónői pálya sem a könyvbéli Anne, sem pedig Montgomery számára nem jelentett végállomást. 1895-ben felvették a halifaxi Dalhousie Egyetemre és itt folytatta tanulmányait.

1898-ban meghalt a nagyapja, ezért Montgomery hazaköltözött, hogy nagyanyjáról gondoskodjon – ahogyan Anne Shirley is hazaköltözik az őt felnevelő idősödő, és egyre gyengébben látó Marillához Matthew halála után. Montgomery ezalatt az idő alatt több száz rövid történetet és verset írt. Ekkor született meg négy regénye, köztük a leghíresebb is, az Anne of Green Gables, magyarul Anne a Zöld Oromból. Ezekben a regényekben jelenik meg az olvasókat magával ragadó Avonlea falucska világa. Maud nagyon szerette az őt körülvevő természetet, a tenger hangját és látványát, az erdőket, mezőket, virágokat és mindezt a sok szépséget írásaiban különleges módon és tehetséggel tudta visszaadni, különleges világot és atmoszférát teremtve a történeteinek.

Az Anne a Zöld Oromból 1904 és 1905 folyamán jelent meg először, több részletben, egy lányoknak szóló magazinban. Montgomery nagyon megszerette a kitalált karaktereket és a történetet egy könyv hosszúságáig bővítette. Azonban egy időre félrerakta művét, mert elkeseredett, hogy kéziratát több kiadó is visszautasította. Pár hónappal ezután újra elővette a regényt, egy-két dolgot megváltoztatott és újból elküldte. Ekkor az egyik kiadó igent mondott a kéziratra, így 1908. június 20-án megjelent könyv formában a ma már világszerte ismert és szeretett Anne könyvsorozat első kötete.

Montgomery a regényét elsősorban fiatal lányoknak szánta, így nagyon elcsodálkozott, amikor a megjelenése után a világ számos pontjáról kapott visszajelzéseket különböző nemű és korú olvasóktól, illetve művét még Mark Twain is megdicsérte. Ekkor kiadója biztatására hozzálátott a folytatás megírásához, így született meg a nyolc könyvből álló sorozat Anne Shirley-ről és családjáról. Az utolsó rész 1939-ben jelent meg.

Montgomery kislányként arról álmodott, hogy írónő lesz belőle, így korán elkezdett írni.

Lucy Maud Montgomery az évek múlásával családra és férjre vágyott. Több udvarlója is volt, de végül találkozott Ewan MacDonald presbiteriánus lelkésszel, akivel eljegyezték egymást, és Montgomery nagyanyjának halála után, 1911-ben összeházasodtak. A házaspár az Ontario állambeli Leaskdale-be költözött, ahol MacDonald tiszteletes lett az új lelkész. Az írónő lelkiismeretes feleség volt, komoly szerepet vállalt a helyi közösségi életben, illetve nevelte két fiukat, Chestert és Stuartot. De ez idő alatt sem hanyagolta el az írást: ekkor született meg az Emily-trilógia. A család 1926-ban Norvalba, majd miután Ewant nyugdíjazták, 1935-ben Torontóba költözött.

MacDonaldék élete nem volt olyan kiegyensúlyozott, mint ahogy azt a kívülállók gondolhatták, ugyanis Ewan depressziós lett, és ez Maud életére is kihatott. Az 1930-as években egészségi állapota folyamatosan romlott, egy idegösszeomláson is átesett. 1941 végére már sem olvasni, sem írni nem volt képes. 1942. április 24-én távozott az élők sorából.

 

Regényhelyszínek

A regények fő helyszíne a Prince Edward-sziget, ott pedig egy Avonlea nevű képzeletbeli kisváros. A félhold alakú sziget a Szent Lőrinc-öbölben fekszik. Kanada legkisebb területű és legalacsonyabb népességű tartománya. 224 kilométer hosszú, szélessége 6 és 64 kilométer között változik. Híres a regényekben és a regények alapján készült filmsorozatokban is megjelenő vörös földjéről és homokdűnéiről, 800 kilométer hosszú tengerpartjáról.
Avonlea ugyan kitalált városka, de Lucy Maud Montgomery valós élményei alapján született meg. A mintát Cavendish városa adta, ahol az írónő felnőtt, Montgomery Avonlea lakóit is a cavendishi emberekben megismert karakterekről formázta. Az Anne-regényekben szereplő Zöld Ormot az egyik rokon család házáról mintázta meg. Ez az épület ma múzeumként üzemel.

 

Magyar rajongók

Mind az Anne-sorozatnak, mind a Váratlan utazásnak aktív magyar rajongói Facebook oldala van, illetve egy weboldal is összefogja a rajongókat. A weboldal szerkesztője, Kozák Zsolt, aki egy Avonlea világáról szóló könyvet készül kiadni. Megkeresésünkre elmondta, hogy őt a Váratlan utazásban annak „bájossága, családias hangulata, a kedves, szórakoztató történetek, a szereplők, a zene és a gyönyörű táj” fogta meg. Készülő könyve az elmúlt évtizedek alatt a Prince Edward-szigeten megszerzett tapasztalatait, élményeit fogja magában foglalni, illetve Avonlea világáról és az Anne a Zöld Oromból és a Váratlan Utazás helyszíneiről, a sorozat forgatásának kulisszatitkairól, szereplőiről fog szólni. A könyvben részletesen ír a Prince Edward-szigetről, ugyanis a sziget hangulata az elmúlt 100-120 évben nem sokat változott, fel lehet rajta fedezni a Montgomery írásaiban megtalálható légkört, hangulatot.
Az Avonlea-világ szerelmesei rajongói találkozókon is részt vesznek, melyekből már húszat Magyarországon rendeztek, illetve nyolc Váratlan utazás-maratont is tartottak, két alkalommal pedig fogalmazásversenyt is rendeztek, ahova a rajongók küldhették be a sorozatok világából merített kitalált történeteiket. (Forrás: www.avonlea.hu)

 

Filmvásznon a könyvek

Lucy Maud Montgomery regényei a megjelenésükkor is nagy sikert arattak, de később főbb műveit meg is filmesítették. Ezek a sorozatok szintén nagyon népszerűek lettek, illetve újabb generációkkal szerettették meg Avonlea világát.
Már 1919-ben készült egy néma-, illetve 1934-ben egy hangosfilm Anne Shirley történetéről. 1956-ban és 1972-ben pedig színes filmváltozat is készült, de a rajongók által a legjobban szeretett sorozatot 1985-ben a Kevin Sullivan által vezetett Sullivan Entertainment alkotta meg. Ebben a sorozatban Anne Shirley karakterét az akkor még ismeretlen Megan Follows alakította. A sorozat hatalmas sikert és ismertséget hozott, és több tucatnyi szakmai díjban részesült.
Bár a történet követi Montgomery regényét, a forgatókönyv írása során több dolgot kihagytak és megváltoztattak az eredeti történethez képest, illetve az Anne felnőtt életét feldolgozó részekben már Kevin Sullivenék által kitalált karakterek is szerepeltek. A magyar rajongók négy részre darabolva láthatták a történetet, mintegy minisorozatként.
A hatalmas népszerűségen felbátorodva a stúdió egy újabb sorozatba vágott bele, amely szintén Lucy Maud Montgomery regényeit és azoknak világát dolgozza fel, de már nem egy főszereplőn, hanem több család, és karakter életén keresztül. Ez lett a Váratlan utazás című sorozat.
A Váratlan utazás története is Avonleaben játszódik, a Prince Edward-szigeten, 1903 és 1912 között. Hét évadon, 91 epizódon keresztül követhetjük Avonlea város lakóinak mindennapjait, életük eseményeit, együtt érezhetünk örömükkel és szomorúságukkal. A sorozatban szereplő főbb karakterek és az első epizódok történetei, amelyek az alapját adják a sorozatnak, valóban Montgomery tollából származó történetek, és a főszereplőket is ő álmodta meg. Ám magát a sorozatot felépítő hét évad történéseinek forgatókönyvét az írónő stílusát megőrizve és az általa felépített regényvilágot tiszteletben tartva Sullivenék írták meg. Az események szövéséhez gyakran felhasználták Montgomery más novelláinak, regényeinek elemeit is.
A szívmelengető sorozatot 140 országban sugározták, és a magyar tévécsatornák is folyamatosan a műsorukra tűzik, hiszen töretlen népszerűségnek örvend.

Olvasson tovább: