Kereső toggle

Paradicsom helyett marihuána

Miért hódít az orvosi kannabisz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Könnyen lehet, hogy a jövő egyik legjövedelmezőbb kertészeti ágazata a kannabisztermesztés lesz – az orvosi marihuána terjedése, a gyógyszeripar erőteljes érdeklődése és nem utolsó sorban a legalizálásra való törekvések miatt cégek sora készül arra, hogy „füvet” termesszen.

 

Az izraeli mezőgazdasági minisztérium külön agrárszektorként támogatja az orvosi kannabisz termesztését; egy kanadai egyetem képzést indít, hogy az érdeklődők elsajátíthassák a kendertermesztés alapjait; országok sora – legutóbb Lengyelország – legalizálta a marihuána orvosi használatát. Szinte minden héten olvasni újabb és újabb híreket, amelyek a kannabisz elképesztő térhódítását mutatják. Az izraeli agrártárca szakértője a The Jerusalem Postnak összefoglalta, mi motiválja a kormányzatot abban, hogy támogatást nyújtson a marihuánatermesztőknek. Mint mondta, a kannabisz gyógyászati ​​célokra történő használata viszonylag új jelenség világszerte, így Izraelben is, ám ellentmondásossága ellenére egyre népszerűbb. Ezt meglovagolva az ország akár több mint egymilliárd dollár plusz exportbevételre tehet szert. Mindez egybecseng azzal, amiről egy magyar kertészmérnök számolt be a Heteknek: nyugati szakmai konferenciákon rendszeresen téma, hogy milyen technológiai megoldások vannak a kannabisz iparszerű termesztésére – sokan ugyanis ebben látják a jövő üzletét.

Kockázatos mellékhatások

A növény felhasználásának jelenleg alapvetően két fő iránya van. Az egyik a gyógyszeripari hasznosítás: több kannabiszalapú gyógyszer is forgalomban van már – ezek görcsoldó, fájdalomcsökkentő, étvágyfokozó hatásuknál fogva számos betegségnél a tüneteket hivatottak kezelni (epilepszia, sclerosis multiplex, a kemoterápia mellékhatásai). A másik irány az úgynevezett orvosi marihuána alkalmazása, amikor különféle formában (olaj, kapszula, kúp, tea, sütemény, cigaretta) közvetlenül a növényből készült terméket használják bizonyos betegségek kezelésére. Ez elvileg nem jelenti a fű teljes legalizálását, ám az megfigyelhető, hogy az orvosi marihuána engedélyezésének mentén a „rekreációs” használat legalizálása is terítékre kerül, vagy akár meg is történik (lásd Kalifornia). Izraelben például várható az úgynevezett dekriminalizáció, vagyis a fogyasztásnak és a személyes célú birtoklásnak nincsenek büntetőjogi következményei.

„Évezredes tapasztalat a kannabisz rengeteg pozitív hatása: ellazít, fájdalmat csillapít, görcsöt old, hangulatot javít, étvágyat növel, hányingert csillapít, alvásminőséget javít. Orvosi szempontból ezek nagy része úgynevezett kielégítetlen terápiás igény: bár van számtalan gyógyszer ilyen célokra, bizonyos helyzetekben hatástalannak bizonyulnak vagy túl sok nemkívánatos hatást okoznak” – magyarázta a Heteknek egy nemzetközi intézménynél dolgozó magyar kutató. Példaként a fájdalomcsillapítást említette. A bárhol kapható nem szteroid gyulladásgátlók hatása csekély, komolyabb fájdalmat nem csillapítanak, viszont a gyomrot kikészítik, és egyéb súlyos károkat okoz(hat)nak. A paracetamol valamivel hatásosabb, ám károsítja a májat; az opioidok pedig erős fájdalomcsillapítók ugyan, de komoly függőséggel járnak, légzésdepressziót, szívproblémákat, pszichés zavarokat okoz(hat)nak. Óriási igény van tehát egy hatékony és biztonságos „új” szerre, főleg az erős és krónikus fájdalmak esetén, mint a rákbetegség vagy mozgásszervi betegségek. A kannabisz ezen a területen (is) ígéretes alternatíva lehet, ám a pozitívumok kiaknázását a szakértő kizárólag a kutatáson alapuló gyógyszergyártásban tudja elképzelni. Ennek során ugyanis meg tudják találni azokat az anyagokat, amelyek kifejtik a marihuánafogyasztás során tapasztalt pozitív hatásokat, ugyanakkor kevésbé okoznak függőséget és/vagy nemkívánatos hatásokat. Az eredeti marihuána hatóanyagtartalma azonban enyhén szólva is változó, és sokkal kevésbé lehet kivédeni a használat negatív következményeit. 

Márpedig a rendszeres marihuánafogyasztásnak egyértelműen vannak kockázatai. A kannabisz két jellegzetes vegyülete, a cannabidiol (CBD), illetve a tetrahidrokannabinol (THC) közül az utóbbi felel a használat közben tapasztalt pszichés hatásokért (bódulat, tájékozódási zavar, esetleg pánik, szorongás stb.), továbbá a rendszeres használat nyomán fellépő negatív következményekért is (memóriazavar, gyengülő immunrendszer, a férfi nemi hormonok mennyiségének csökkenése, apátia, „szétesés”, céltalanság stb.). Egy kutatás során az is kiderült, hogy a rendszeres fogyasztók esetében csökkent a motivációért és döntéshozatalért felelősnek tartott agyterület mérete.

Legalizációpárti tüntetés Sao Paolóban. Komoly kockázatok.

Inkább érzik, mint tudják

Ettől még persze igaz, hogy maga a kannabisz százötvennél is több úgynevezett kannabinoid vegyületet tartalmaz, amelyek között vannak olyanok, amelyek pozitív hatást fejtenek ki az emberi szervezetben – hívta fel a figyelmet a Heteknek nyilatkozva Bíró Tamás professzor, a Debreceni Egyetem Immunológiai Intézetének vezetője, aki szerint a kannabiszt egyenesen potenciális gyógyszertárnak vagy gyógyszergyárnak tekinthetjük. Ennek magyarázata az, hogy az emberi szervezet is termel kannabinoid vegyületeket, amelyek jelentős szerepet játszanak bizonyos sejtfolyamatok szabályozásában. „Amennyiben ennek az úgynevezett endokannabinoid-rendszernek az egyensúlya megbomlik, az betegségekhez vezet, illetve vezethet. Logikusan hangzik, bár ez még csak hipotézis, hogy mindez fordítva is igaz: azaz, ha például a növényből származó kannabinoidokkal ezt az egyensúlyt visszabillentjük, akkor helyreáll az egészségünk. Ha ez beigazolódna, az azt jelentené, hogy az olyan vegyületeket, mint a CBD vagy a THC nemcsak tüneti, hanem oki kezelésekre is alkalmazni lehetne” – fogalmazott a professzor, aki kutatócsoportjával konkrétan a bőr endokannabinoid rendszerét vizsgálva arra jutott, hogy a CBD kedvezően befolyásolja a gyulladásos pattanásosságra jellemző, kórosan fokozott faggyútermelést, a faggyúmirigy sejtjeinek felgyorsult növekedési ütemét, valamint a mirigyek gyulladását. Vagyis úgy tűnik, előbb-utóbb kiváló kannabiszalapú kozmetikumok és gyógyszerek közül válogathatunk a boltokban.

Bíró Tamás szerint az elvileg csak technikai kérdés, hogy a kannabisz vegyületeket hogyan visszük be a szervezetbe – orvosi marihuánával, kannabiszalapú készítménnyel, gyógyszerrel, vagy akár szintetikus formában –, ám vannak nagyon fontos részletkérdések. Például, amíg a gyógyszerek alkalmazásának alapkövetelménye, hogy meghatározott mennyiségben és arányban adagoljunk bizonyos hatóanyagokat (a beteg biztonsága és a szer hatékonysága érdekében), addig az orvosi marihuánánál nincs két teljesen egyforma „terápiás egység”, hiszen a növény összetétele folyamatosan változik, és a vegyületek – köztük a CBD és a THC is – egymásba alakulnak. Ráadásul az orvosi kannabisz használatakor a növényben található összes vegyület egyszerre kerül be a szervezetbe, miközben nem tudjuk, hogy ezek pontosan hogyan erősítik vagy oltják ki egymás hatását, illetve vannak köztük olyanok, amelyeknek a hatásmechanizmusa egyáltalán nem ismert. Ezzel együtt a professzor szerint a tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a kannabisz orvosi célú felhasználása jó terápiás hatékonysággal kecsegtethet, többek között a kemoterápiával társult étvágytalanság, depresszió, krónikus fájdalom szindrómák, krónikus gyulladásos állapotok, poszttraumás stressz betegség vagy ópiát- és alkoholfüggőség kezelésében.

Arra a felvetésre, hogy a mákból számos opiátalapú gyógyszer készül, mégsem beszélünk „orvosi ópiátokról”, Bíró Tamás  megjegyezte, hogy az orvosi kannabisz körül kialakult „felhajtást” leginkább a különféle lobbiérdekek táplálják, illetve az, hogy a növény és az abból előállított készítmények jóval olcsóbbak, mint a mesterséges kannabiszalapú gyógyszerek.

„A legnagyobb probléma az, hogy nagyon kevés olyan ellenőrzött klinikai kutatás van, amelyek során tudományos alapossággal rögzítették volna, hogy ha mondjuk ötezer beteget meghatározott ideig kezelünk adott THC-CBD arányú orvosi marihuánával, az konkrétan milyen következményekkel jár. Egyelőre inkább csak érezzük, mintsem egzakt módon tudjuk, hogy mire jó a növény; tehát teljes biztonsággal, széles körben egyelőre nem ajánlható bárkinek” – fogalmazott a professzor.

Hozzátette: jelenleg egyfajta lobbiharc zajlik a kannabiszalapú gyógyszergyártás, illetve az orvosi marihuána támogatói között. Szerinte az egyértelműnek tűnik, hogy a kannabisz „a jövő ópiuma”, és 10-20 év múlva a modern egészségügyben számos ilyen gyógyszer lesz elérhető. Az orvosi marihuána jövője ugyanakkor a termesztés sztandardizálásán is múlik, illetve azon, hogy sikerül-e tudományos alapon bebizonyítani, hogy mire jó.

Arra a kérdésre, hogy a kannabisz orvosi alkalmazása nem engedi-e ki a szellemet a palackból, vagyis nem erősíti-e a „rekreációs” marihuánahasználatért küzdő lobbit, a professzor azt válaszolta: neki tudósként nem tiszte ezzel foglalkozni. „Kétségtelen tény, hogy a tartós füvezés rombolja a használók agyi funkcióit, minél fiatalabb valaki, annál erőteljesebb ez a hatás, ráadásul egy addiktív szerről beszélünk. Ugyanakkor a kannabisz potenciálisan a jövő gyógyszere lehet; a mi feladatunk az, hogy ezzel kapcsolatban az előnyöket és a hátrányokat tudományos alapon megállapítsuk – ehhez azonban tényszerű tájékoztatásra, folyamatos társadalmi párbeszédre és természetesen sok pénzre van szükség” – fogalmazott.

Füstös vadnyugat

„Igenis lehet sztandardizálni a gyógyászati marihuána termesztését, a hatóanyagok aránya alapvetően a genetikától függ” – ezt már Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnöke mondta, aki egy közeli hozzátartozójának súlyos betegsége kapcsán kezdett el érdeklődni az orvosi marihuána iránt. Ő maga nem orvos, de az egyesületben vannak egészségügyi szakemberek – mindannyian az orvosi marihuána legalizálásáért küzdenek.   

Azzal kapcsolatban, hogy tudományosan nem igazolt, hogy teljes biztonsággal lehetne alkalmazni a kannabiszt, az elnök megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol engedélyezték a használatát, a meghatározott THC-CBD arányú orvosi marihuánát orvos írja fel indokolt panaszok esetén. Ez azonban aligha elégséges – vetettük ellen –, hiszen ma Magyarországon szinte bármilyen receptköteles nyugtatóhoz hozzá lehet jutni minimális orvosi segítséggel, illetve például Kaliforniában a legalizálást követően az orvosi marihuánát szinte bárki megkaphatta akár egy kis „hátfájás” esetén is. Szelestei Miklós azonban hangsúlyozta, hogy nem a kaliforniai „vadnyugat” a követendő példa: valóban szükség lenne egy szigorúan ellenőrzött rendszerre, amely garantálja a szakmaiságot a növénytermesztéstől a receptírásig – utóbbi akár úgy is működhetne szerinte, hogy három orvos ajánlása lenne szükséges a recepthez.

Az elnök szerint a kannabisz sokkal előbb volt gyógyszer, mint kábítószer, és már az ókorban is használták gyógyászati célra, mi több, a nyugati orvoslásban a múlt század elején alkalmaztak kannabiszalapú gyógyszereket. Arra a felvetésre, hogy a heroint és a kokaint is használták orvosi célokra, ma mégsem rágunk kokalevelet és nem iszunk mákteát, hanem ellenőrzött gyártási folyamat keretében készült gyógyszereket fogyasztunk, azzal reagált, hogy a gyógyszergyártás túlságosan idő- és tőkeigényes, miközben betegek sora vár arra, hogy a marihuána jótékony hatásaiban részesüljön – orvosi ellenőrzés mellett.

Ihat-e citromfűteát az ember, ha jobban akar aludni? – kérdezett vissza egyúttal Szelestei, amivel arra kívánt utalni, hogy a gyógynövények és étrendkiegészítők esetében szinte teljesen hiányzik a minőségellenőrzés, mégis széles körben elterjedtek. Ehhez képest ők a marihuána orvosi használatával szemben jóval szigorúbb követelményeket támasztanának, mert bár a kannabisz nem minősül gyógyszernek, mégis több, mint egyszerű gyógynövény.

Ami a „rekreációs” célú marihuána legalizálását illeti, az egyesületnek nincs álláspontja. Szelestei a maga részéről azt vallja, hogy Magyarországon nem időszerű a kérdés, ugyanis a jelenleg legális tudatmódosító szerek is komoly társadalmi-egészségügyi problémát okoznak. Ugyanakkor megjegyezte: egyre több országban vélekednek úgy a törvényhozók, hogy a marihuána tiltása nem működik, ezért a dekriminalizáció irányába mozdultak el.

Bumm a fejbe

A marihuána orvosi használata körüli vitához hozzátehet egy magyar kutatás is. Néhány éve a világ egyik legrangosabb idegtudományi szaklapja, a Nature Neuroscience is közölte, hogy egy MTA-kutatócsoport arra jutott: a THC használata jelentősen csökkenti az idegsejtek közötti kommunikáció finomhangolásáért felelős „antennák” számát. Mint Katona István professzor, a kutatás vezetője annak idején a Heteknek elmondta, kollégái azért lepődtek meg, mert az idegsejtek esetében egy 25-30 százalékos változás is nagyon fontos, ebben a kísérletben pedig a receptorok 85 százaléka eltűnt – a teljes helyreállás pedig hat hetet vett igénybe. A kísérletben az egerek hat napon keresztül kaptak THC-t. Tekintve, hogy a legnépszerűbb európai fesztiválok körülbelül ennyi ideig tartanak, Katonáék a jelenséget „rockfesztivál paradigmá”-nak becézik.

Katona István ugyanakkor nem ellenzi a THC orvosi használatát, bár óvatosságra int. Felidézte annak a Charlotte nevű kislánynak az esetét, akit az orvosi marihuána mellet érvelők rendszerint megemlítenek: a heti 300 epilepsziás rohamtól szenvedő gyermeket szülei kannabiszolajjal kezelték, aminek nyomán rohamainak száma havi háromra csökkent. Miután elterjedt a szenzációs hír a médiában, több száz család Coloradóba utazott, ahol legális a kannabisz, de kiderült, hogy csak néhány gyereknél használt ugyanez a kannabisz törzs – sajnos volt, akinek rosszabbodott is az állapota.

Katona szerint életveszélyes az a hiedelem, hogy a marihuána csodaszer, és mindenre jó. Logikailag ugyanúgy kell kezelni, mint bármilyen más gyógyszert: csak arra a betegségre és abban a dózisban, amelyben igazolt a hatékonysága!

Olvasson tovább: