Kereső toggle

Hétköznapi ragadozók, hétköznapi áldozatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A filmipari szexbotránysorozat nem állt meg Hollywoodnál. Az ügyben a színészvilág mellett számtalan civil jelezte, hogy érte már szexuális zaklatás. Mekkora a baj?

A kirobbanó botrány nyomán indult el a #MeToo (#énis) kampány, melyet Harvey Weinstein egyik áldozata, Alyssa Milano színésznő a probléma nagyságának hangsúlyozása érdekében kezdeményezett a közösségi médiában. A skandalum Magyarországot sem kerülte el. Pár hete egy ismert színésznő, Sárosdi Lilla csatlakozva a #MeToo  mozgalomhoz elmondta, hogy bizony őt is zaklatta egy híres és elismert magyar színházi rendező. Néhány nappal később kiderült, hogy a Vígszínház volt igazgatója és főrendezője, Marton László volt az elkövető. Sárosdi nyilatkozatához anonim módon több nő is csatlakozott, jelenleg 10 személynél jár Marton áldozatainak a száma. Ezzel párhuzamosan a Facebookon egyre több átlagember jön elő az őket ért zaklatásokkal. Bár az ő eseteiket kevésbé kapta fel a média, semmivel sem jelentéktelenebbek.

Mikortól zaklatás?

A szexuális visszaélések vizsgálata során a problémák ott kezdődnek, hogy sokszor nem tudjuk, mikortól beszélhetünk zaklatásról. Visszatérő kommentként jelent meg a „nehogy már a nők minden rosszul sikerült bókot abúzusként fogjanak fel”. A gyakorlati tapasztalat pont nem ezt mutatja: a magyarok többsége a beszólogatásokat és „utánafütyüléseket” nem sorolja a nemi visszaélések körébe. A Sárosdi Lilla által elmondott történet nem egy elszigetelt környezetben történt, ez nem a művészvilág sajátja.

A Washingtoni Egyetem pszichológusa, Dr. John Gottman egy elég tág fogalommeghatározást használ, szerinte ugyanis szexuális zaklatás minden olyan tevékenység, amelynek hatására a nők sebezhetőnek érzik magukat a férfiakkal szemben. A szakember tapasztalatai alapján a visszaélések 25 százaléka „félrement csábítás”, amikor is a zaklató próbálja ágyba vinni kiszemeltjét.  Az eseteknek csupán 5 százalékában társul az erőszakos közeledés valamilyen fenyegetéssel, vesztegetéssel vagy hátrány kilátásba helyezésével. Az összes többi zaklatási ügy a hatalmi helyzet statuálását jelenti, azaz minden egyes ilyen „üzenet” vagy érintés azt kívánja az áldozat értésére adni, hogy ő alávetett pozícióban van. A szexuális zaklatás és visszaélés a szakemberek szerint sokkal inkább szól a hatalomról, mintsem magáról a szexről. A szexuális zaklatás, amely tehát nemcsak a művészvilágban dívik, egy eszköz arra, hogy a főnök éreztesse legtöbbször női alkalmazottjával a helyét a munkahelyi hierarchiában, felhívva a nemiségére a figyelmet.

Zaklatási ráta

Az EU alapjogi ügynöksége 2014-ben készített tanulmányt a nőkkel szembeni erőszakról. Eszerint az EU-ban a nők 55 százalékát zaklatták szexuálisan, az áldozatok nagyjából harmada szerint az elkövető egy felettes, kolléga vagy ügyfél volt. A képesítést igénylő vagy felsővezetői posztokon lévő nők háromnegyedét, a szolgáltatói ágazatban foglalkoztatott nők közül ötből hármat zaklatták szexuálisan. Az EU-ban a (18 és 29 év közötti) fiatal nők ötöde tapasztalt már internetes zaklatást, és minden tizedik nő átélt már az új technológiákkal megvalósított molesztálást.

Magyar valóság

A válaszadók közel 40 százalékát kérdezték már intim témákról a munkahelyén.
Az alá-fölé rendeltségi viszonyból származó nemi visszaélések kapcsán a Hetek saját közvélemény-kutatást végzett az elmúlt héten. Az anonim online kérdőívet a közösségi médián keresztül több mint 700 fő töltötte ki. Az eredmények nem fedik le teljesen a magyar lakosságot, viszont rávilágítanak a mindennapok embereinek küzdelmeire és a sok fájdalomra, ami egy-egy #MeToo mögött húzódik.

A kérdőívet túlnyomó többségében nők töltötték ki (82,2 százalék), de akadtak férfiak is (17,8 százalék). A válaszadók nagy része nem éli meg az obszcén megjegyzéseket és füttykíséreteket zaklatásként (80 százalék szerint az ilyenek mindennaposak velük), ennek ellenére 58 százalék nyilatkozta azt, hogy eddigi életük során valamilyen formában érte már őket zaklatás. A kapott adatok alapján a szexuális zaklatás hús-vér valóság: amennyiben az utcán, járműveken, szórakozóhelyeken előforduló nemi visszaéléseket is a vizsgálatba vonjuk, azt találjuk, hogy szinte nincs olyan nő, akit már 18 éves koráig ne ért volna ilyen. Egy válaszadó úgy fogalmazta meg a jelenséget, hogy „szerencsére komolyabb inzultus nélkül megúsztam idáig, de a szolidabb dolgok mindennaposak”.

 A kifejezetten munkahelyi visszaélésekre vonatkozó kérdésekre a válaszadók 35,9 százaléka mondta azt, hogy verbális zaklatás érte a főnökétől, 20,5 százalékuk kapott már pornográf tartalmú képet vagy videót a munkatársaitól, és 24,4 százalékukat fogdosták már munkahelyi bulin. Az egyéni visszajelzések közül számos eset akadt, amely iskolapéldája a hatalommal való visszaélésnek. Az egyik anonim kitöltő esete így szólt: „Tanfelügyelő megjegyzése óralátogatás után: »Jó volt, de jobban szeretnélek az ágyamban látni, mint a katedrán!« A következő versenyvizsgán, minden eredményem ellenére, a szeretője kapta meg a végleges kinevezést.” Az oktatási intézményekben előforduló zaklatások is erőfölénnyel való visszaélésnek minősülnek. Erre több példát is hoztak a válaszadók: „Egy középiskolás tanárom közeledett felém, és sarokba akart szorítani, szerencsére a fiúk észrevették és kirakták a rendezvényről. Az igazgatónő pedig kirúgta.” Arra a kérdésre, hogy jobb vagy rosszabb jegyet kapott-e valaki nemisége miatt, a válaszadók 28 százaléka igennel nyilatkozott. „Év végi ötösért a töritanárt kellett volna orálisan kielégítenem” – írta egy visszaélés áldozata.

Magyarországon az egyenlő bánásmódról szóló törvénybe ütközik a munkahelyi zaklatás. A törvény úgy fogalmaz, hogy zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Ennek ellenére hatalmas a latencia, az ilyen jellegű visszaéléseket nagyon kevesen jelentik. Ezt az is mutatja, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság a tavalyi évben összesen egy ügyet folytatott le szexuális zaklatás témában.

Zaklatók vallanak

Egy német felmérés szerint ötből egy férfi elismerte, hogy már követett el szexuális zaklatást. A szombaton közzétett kutatást a YouGov online piackutató cég végezte el Németországban. A reprezentatív felmérésben 2056 személy vett részt. A #MeToo kampánnyal párhuzamosan szintén a közösségi médiában elindult egy folyamat, amely korábbi zaklatókat, (zömében) férfiakat buzdít arra, hogy változzon a szemléletmódjuk. Egy ausztrál újságíró, Benjamin Law által kitalált #HowWillIChange (#HogyanFogokMegváltozni) feliratot is több százezren osztották meg a Twitteren. A mozgalom szerint a férfiak figyelmét felhívni a jelenségre van olyan fontos, ha nem fontosabb, mint elérni, hogy a nők ellenkezzenek, felemeljék a hangjukat.

A Weinstein-ügyet az Egyesült Államokban a 14 éves áldozatát homoszexuális aktusra kényszeríteni próbáló Kevin Spacey botránya követte, itthon pedig a jelek szerint jön a Marton-ügynél is durvább színházi zaklatási botrány.

Valószínűleg valami tényleg áttört ezen a területen. Ennek a cikknek az írása közben számtalan ember keresett meg, és mondták el az átélt borzalmaikat, és hogy azok milyen hatást váltottak ki belőlük. A #MeToo elérte azt, hogy felismerjék az áldozatok, hogy a zaklatás semmilyen körülmények között nem elfogadható, bár a legtöbb emberrel történik ilyesmi, de a hallgatásból kilépő tömegek vallomásai végre lyukat ütöttek a közöny vastag falán.

Zaklatás a szakirodalomban

Jelenleg a szakirodalom a szexuális zaklatásnak két fajtáját különbözteti meg. Az egyik az utcai (köztéri, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken elkövetett) nemi alapú zaklatás. Ennek gyakori formája a fogdosás, utánafütyülés, beszólogatás. Ezeket legtöbbször idegenek követik el, rövid ideig tartanak, hatásuk az elszenvedőre kevésbé káros. Viszont a sok kicsi sokra megy alapon ezek is megterhelőek. A szexuális zaklatás másik fajtája a munkahelyi szexuális zaklatás (sajnos rendkívül elterjedt a családon belüli zaklatás és erőszak is, ám itt a latencia nagyon nagy). A munkahelyi szexuális zaklatás rendszeres, hosszabb kifutású, és ismerős kolléga, ügyfél vagy akár tanár is elkövetheti. A visszaélés e formája a szakértők szerint mind az elszenvedő, mind a társadalom tekintetében hosszan tartó károkat okoz.

Olvasson tovább: