Kereső toggle

Hova vezet a vaklicit?

Mit hoz a rákos betegeknek az új finanszírozás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megrostálná jövőre a támogatott rákgyógyszerek körét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő: ezentúl a közbeszerzési eljárásokban egyszerű árverseny alapján szelektálna az azonos hatású hatóanyagok között. Szakmai és betegszervezetek szerint ezzel tovább gyengül a mind korszerűbb, személyre szabott terápiák elérhetősége, ami – a korai felismerés hiánya mellett – az elsődleges oka annak, hogy nemzetközi viszonylatban hazánk első helyen áll a daganatos halálozások arányát tekintve.

Tavaly ősszel a Hetek is beszámolt arról, hogy erősen elhúzódik 15 új innovatív gyógyszer OEP általi befogadása, azaz tételes finanszírozásának a bevezetése. (Az OEP utódja időközben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK lett.) A melanoma, a prosztatadaganat, az onkohematológia és tüdődaganat gyógyítására szolgáló innovatív gyógyszerek általános OEP-finanszírozását év végére csúsztatta az EMMI. A betegeknek minden egyes nap számít, és ez esetben legalább 2000 súlyos beteg terápiás megsegítségéről van szó. Az érintettek eddig csak egyedi méltányossági alapon juthattak hozzá támogatott formában ezekhez a gyógyszerekhez – amennyiben az OEP egyáltalán elfogadta ez irányú kérelmüket, tekintettel a korlátozott keretre.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) tavalyi közleményéből már sejteni lehetett, hogy a 15 új gyógyszer tételes OEP-finanszírozásának a fedezete elég bizonytalan: a vonatkozó miniszteri előterjesztésben ugyanis az állt, hogy az ehhez szükséges nem kevés pénzt, azaz 5,6 milliárd forintot az OEP „a belső források átrendezésével” tudja biztosítani.

A Magyar Narancs a múlt héten írt arról, hogy az új gyógyszereknek a tételes OEP-finanszírozásba való bevonása után a NEAK idén ősztől újfajta közbeszerzési eljárás bevezetésére tett javaslatot, miszerint ezentúl az azonos hatástani csoportba tartozó hatóanyagok közül árverseny alapján választanák ki a NEAK által tételesen támogatott gyógyszereket. A lépés annak fényében különösen furcsának tűnik, hogy Orbán Viktor épp a WHO múlt heti budapesti ülésén fejtette ki, hogy a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas hazai számát csökkenteni kell. Az újfajta közbeszerzésre vonatkozó javaslat miatt szakmai és betegszervezetek sora tiltakozik, köztük az AIPM és a Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) is. 

„Jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy már több intézményben elfogyott az október 31-ig megszabott gyógyszerkeret, így a megkezdett terápiákat nem tudják folytatni, az új betegek kezelésének megkezdését pedig halasztják” – olvasható a MOHA szombati sajtóközleményében. A betegszervezet abban reménykedett, hogy az új közbeszerzési kiírásnál emelni fogják a keretet, addig pedig áthidaló megoldást biztosítanak az intézményeknek. Ezzel szemben a NEAK a jövő évi tender kapcsán a tételesen támogatott gyógyszerek jelentős részének árverseny alapján történő rostájáról tájékoztatta a szervezetet.

„A kiválasztás során kizárólag a hatóanyagokat és az árakat hasonlítanák össze, figyelmen kívül hagyva a mellékhatásprofilt, a tolerálhatóságot, az életminőségre gyakorolt hatást. Ezek mind olyan fontos kérdések, amelyek befolyásolják a beteg terápiahűségét, együttműködési hajlandóságát. Az orvosi döntés szabadsága is súlyosan sérülne, hiszen a terápiás opció leszűkülne egyetlen hatóanyagra” – írta a tiltakozó MOHA, amely széles körű egyeztetéseket sürget a kérdésről. A szervezet azt szeretné elérni, hogy minden beteg a megfelelő időben a számára megfelelő kezelésben részesülhessen.

„Miután a társadalombiztosítás hosszú döntési folyamat eredményeként a hatásosságot és a költséghatékonyságot is értékelve fogadta be finanszírozásba a jelenleg elérhető rákgyógyszereket, a napvilágra került terveket nem lehet másként értékelni, mint hogy az állam a rákbetegeken akar spórolni” – szögezte le

a szintén közlemény útján tiltakozó Gyógyulj Velünk Egyesület nevű betegszervezet. Mint írták, megnyugtatóbb, ha a szakorvosi munkacsoport a kórházban a beteggel együtt dönthet a terápiáról, és nem egy állami hivatalban döntenek a sorsukról. „A szövettani leletek egyre hosszabbak, egyre több tényező alapján döntenek az orvoscsoportok arról, hogy egy beteg számára mi lehet a társbetegségekkel is összeegyeztethető leghatékonyabb gyógymód” – fogalmazott az egyesület, mely szerint a NEAK tervezett lépése a már befogadott terápiás lehetőségek szűkítése révén egyértelműen csökkenti a gyógyulás esélyét.

A gyógyszergyártók oldaláról az AIPM is erősen ellenezte a NEAK új elképzelését az onkológiai gyógyszerek beszerzéséről, szakmai indokokra hivatkozva. A NEAK válaszul felesleges pánikkeltéssel vádolta meg az AIPM-t, és lényegében arra utalt, hogy a gyártókat olykor csak anyagi szempontok vezérlik az innovációban. „Az (ár)verseny eredményeként feltehetőleg csökken azon készítmények gyártóinak gazdasági eredménye, amelyek nem tudják igazolni hatásbeli többletüket, vagy ugyanazon hatás esetén magasabb árat szeretnének érvényesíteni” – fogalmazott válaszközleményében a NEAK. (Egy ellenzéki szakpolitikus szerint ilyen formán a NEAK akaratlanul is megkérdőjelezi a gyógyszerbefogadási eljárás szakszerűségét, illetve korrumpálhatatlanságát). A NEAK a közpénzekkel való „felelős gazdálkodásra” hivatkozva kinyilvánította: ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.

„Az innovatív gyógyszerek nagyon hosszú és szigorú eljárásokon mennek keresztül, amíg az Európai Gyógyszerügynökség törzskönyvezi őket, majd később a magyarországi támogatási rendszerbe fogadásukról döntés születik. A hazai hosszadalmas befogadási eljárás során a gyártóknak az új gyógyszer által biztosított többlet-egészségnyereséget minden esetben igazolniuk kell” – reagált a vádakra az AIPM. Kitért arra is: egy hatástani terület különböző hatóanyagai csak akkor nevezhetők azonos hatásúnak, ha erre összehasonlító klinikai kutatási eredmények nyújtanak igazolást.

Olvasson tovább: