Kereső toggle

Megvilágosodott techguruk

Hódít a buddhizmus a Szilícium-völgyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Mark Zuckerberg egy kínai buddhista szentélyben. Szakított az ateizmussal, de hogyan tovább?

Egyre nagyobb sebességgel terjed a buddhizmus az amerikai gazdasági vezetők között. Igaz, az ateizmusukról híres techguruk a Szilícium-völgyben a buddhizmusból is saját belátásuk szerint válogatnak, így egy teljesen új vallási irányzat van születőben – a „mindfulness”, más néven „éber önirányítás” vagy „tudatos jelenlét”.

Találgatások sorát indította el tavaly év végén Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, amikor a közösségi oldalon a vallás fontosságáról posztolt. Egy karácsonyi és hanukai jókívánság kapcsán egy kommentelő azt kérdezte tőle: „Nem vagy ateista?”, mire azzal válaszolt: „Nem. Zsidóként nevelkedtem, azután olyan időszakon mentem át, amikor megkérdőjeleztem dolgokat, de most úgy hiszem, hogy a vallás nagyon fontos.” Az viszont nem derült ki, hogy az ateizmust melyik vallásra cserélte fel: voltak, akik a karácsony miatt a kereszténységre tippeltek, bár a hanuka ezen az alapon a judaizmusra utalt – és az is igaz, hogy mindkettőt lehet vallásos meggyőződés nélkül is ünnepelni. Mások a budd­hizmust valószínűsítették, mondván, felesége is ezt a vallást gyakorolja, ő maga pedig bő egy évvel ezelőtt posztolt egy olyan fotót, amelyen egy kínai buddhista szentélyben imádkozik a világ és a családja békéjéért és egészségéért. „A buddhizmus egy csodálatos vallás és filozófia, amelyről idővel mind többet tanulok. Remélem, hogy egyre mélyebben meg tudom érteni a hitet” – fogalmazott a bejegyzésben.

A világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere ugyanakkor januárban texasi keresztény pásztorokkal találkozott, ami újabb találgatásokra adott okot. A találkozó azonban nem spirituális volt elsősorban. Zuckerberg arra volt kíváncsi, hogyan építik a közösségeiket ezek az egyházi vezetők, ami akár módszertani adatgyűjtésnek is felfogható. Ráadásul Zuckerberg a látogatást annak a kampánynak a részeként kezeli, amely során egy év alatt minden amerikai államot meg kíván látogatni, hogy „kilépjek, és többet beszélgessek az emberekkel arról, hogy hogyan élnek, hogyan dolgoznak, és mit gondolnak a jövőről”. A Facebook-alapító többek között arra is kíváncsi volt, hogy a keresztények hogyan építik saját közösségeiket.

Kutass magadban!

Akármelyik vallást részesíti is előnyben Zuckerberg, az egyértelmű, hogy a gazdasági szféra legmagasabb szintjein egyre gyakrabban találni a buddhizmus alaptanításai iránt szenvedélyesen elkötelezett vezetőket. Ők az ugyancsak egyre népszerűbb Wisdom 2.0 konferenciákon jönnek össze, amely egy ideje – a TED-rendezvényekhez hasonlóan – az egyik legmenőbb kapcsolat-, illetve hálózatépítési lehetőségnek számít. Olyan vezetők tartoznak a rendszeres látogatók és előadók közé, mint a LinkedIn ügyvezetője, Jeff Weiner, a Twitter egyik alapítója, Evan Williams, a PayPal társalapítója, Luke Nosek  vagy Arianna Huffington sikeríró, a The Huffington Post alapító-főszerkesztője. A buddhizmus terjedésének mutatója az is, hogy a davosi Világgazdasági Fórum résztvevői minden reggel meditációs összejövetelekkel kezdhetik a napot, ha akarják, és az olyan Fortune 500 listás nagy cégek, mint a Goldman Sachs, a General Motors vagy a Target munkavállalóik számára meditációs programokat, esetenként meditációs applikációkra való előfizetést finanszíroznak.

A nagyvállalatok sorra építenek ki meditációs helyiségeket, a Google például nemrég adott át egy labirintusrendszert, ahol sétálva tudnak meditálni az alkalmazottai. Sőt, teljes munkaidőben alkalmaznak olyan munkatársakat, akik kizárólag a munkavállalók „szellemi állapotát” hivatottak karbantartani. A Google-nél ezt a posztot Chade-Meng Tan tölti be, aki aktívan részt vett a „Search Inside Yourself”, azaz „kutass magadban” (SIY) program kidolgozásában is. A SIY-technika mára saját intézettel rendelkezik, olyan ügyfelekkel, mint az American Express, az Axa, a Google, a LinkedIn, az SAP, a Ford, a ThyssenKrupp, a Georgetown Egyetem vagy a Kaliforniai Berkeley Egyetem.

Az átlagos munkavállaló szintjén ugyanakkor a tréningek látszólag minden kapcsolatot nélkülöznek a keleti tanokkal vagy a buddhizmussal. Bár a céges tréningek egyre népszerűbbek, azt még többnyire „cikinek” számít a gazdasági szférában bevállalni, hogy az ember meditációval foglalkozik – különösen, ha férfi az illető. A keleti tanokhoz kapcsolódó gyakorlat – a jógához hasonlóan – ugyanis még mindig nem számít férfias tevékenységnek. A meditáció úttörői viszont erre is szolgálnak megoldással – egyre-másra jelennek meg az okostelefonokon olyan applikációk, mint a Buddhify vagy a Headspace, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember akárhol van, egy headset segítségével azonnal alkalmazhassa az egyébként menedzseri időbeosztáshoz kialakított, 10-15 perces technikákat. Mivel a buddhizmusban a meditáció nem 10 perc, hanem sokszor akár napokig is tart, ennek megfelelően ezeket a rövid tréningeket nem lehet meditációnak nevezni, így a férfiak is minden szégyenérzet nélkül alkalmazhatják őket. Ráadásul ezekhez nem szükséges külön meditációs helyiségbe vonulni, bárhol alkalmazhatók mind szimpla stresszkezelési technikák. A Headspace nevű applikáció egyik nagy támogatója például Richard Branson üzletember, aki az alkalmazás technikáit elérhetővé tette a Virgin Airlines repülőútjain, de alkalmazza azt a Seattle Seahawks nevű amerikaifoci-csapat is. Az úgynevezett stresszkezelés céljából pedig nemcsak a tech-cégek, hanem az olyan óriások is finanszíroznak meditációs programokat, mint a Procter&Gamble, a Morgan Stanley vagy a Ford.

Persze a Google vagy a Ford munkatársainak, vagy akár a Morgan Stanley öltönyös bankárainak nagy általánosságban nem az a céljuk, hogy bejussanak a nirvánába, vagy, hogy elegendő mennyiségű pozitív karmát szerezzenek a magasabb szintű újraszületésük érdekében. Sőt, ha ezek a dolgok közvetlenül megjelennének a cégek által szervezett „Ismerd meg jobban önmagad” vagy „Hackeld meg az idegrendszeredet”, netán „Kutass magadban (SIY)” nevű tréningekben, az alkalmazottak jó része biztosan nem venné őket igénybe, a meditáció már említett „nőies” megítélése miatt.

Keleti stresszkezelés

Az, hogy miért alkalmazzák mégis tömegméretekben ezeket a technikákat, azzal az igénnyel függ össze, hogy a menedzserek a munkahelyeken alapvetően elvárt „multitasking”, illetve a telefonok és egyéb digitális felületek által produkált iszonytató mennyiségű inger által okozott stresszt valahogyan kezelni tudják. Ezért az olyan módszerek, amelyekkel kapcsolatban azt ígérik, hogy javítják a koncentrációt, vagy jelentősen növelik a stressztűrőképességet, általános népszerűségnek örvendenek, bár arra nincs tudományos bizonyíték, hogy a meditáció többet segít a stressz kezelésében, mint egy pohár bor a barátokkal vagy egy kiadós alvás. Viszont, ahogy a korábbi nemzedék menedzsereinek kötelező volt a konditerem, most az úgynevezett „szellemi állóképesség-javítás” van divatban, ami szinte kötelező, ha az ember előbbre akar jutni a vállalati ranglétrán.

A jobb stressztűrőképességnél is vonzóbb ígéret azonban az érzelmi intelligencia fejlesztése. Átfogó tanulmányok bizonyítják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók magas érzelmi intelligenciaszinttel rendelkeznek, a körülmények sokkal jobbak, és kisebb a fluktuáció is. Más tanulmányok viszont azt bizonyítják, hogy a tech-iparban az emberek érzelmi intelligenciaszintje majdnem elhanyagolható – így érthető, hogy a vállalatok kapva kapnak az olyan technikákon, amelyek azt ígérik, hogy ezt a területet is fejleszteni lehet. A SIY technika többek között ezt az opciót is kínálja azoknak, akik igénybe veszik.

Mindez persze azt sugallja, hogy elsődlegesen nem a munkaadó, hanem a munkavállaló az oka annak, hogy túl nagy rajta a stressz, vagy, hogy nem képes rendesen koncentrálni. Vagyis amennyiben a munkaadó mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkavállaló saját maga próbálja növelni a saját stressztűrőképességét, vagy azt, hogy jobban oda tudjon figyelni a munkájára, akkor nem kell megváltoztatni a sok esetben embertelen követelményeket. Ez ugyanis bevételkieséssel vagy költségnövekedéssel járna (kevesebb munkaóra, nagyobb fizetések stb.). Sőt – kalkulálhatnak a munkaadók –, ha az emberek rendszeresen meditálnak, akkor valószínűleg nem alkohollal vagy drogokkal próbálják „túlélni” a gyakran hétvégére is kiterjedő, napi 12 órás munkamennyiséget, ami egészségügyi szempontból is pozitív. Bár a Wisdom 2.0 „megvilágosodott”, azaz magukat Buddha szintjére emelő előadói szerint a drogok vagy az alkohol fogyasztása nem gátolja meg az embert abban, hogy elérje a szentség állapotát.

A Facebook nemrégiben bevezetett újításai is azt célozzák, hogy a buddhizmus által ihletett érzelmi kötődést hozzanak létre a felhasználókban. A fejlesztések előkészítéséhez a Berkeley-ről, a Yale-ről és a Stanfordról kértek fel buddhizmussal szimpatizáló akadémikusokat. Az ő tanácsuk alapján hozták be a szimpla lájk helyetti érzelmet kifejező ikonokat, vagy, hogy az embe­rek ki tudják fejezni érzelmeiket azzal, hogy egy sértő kép jelentésekor a Facebook kérdésére a listából kiválasztott egyszerű „sértő” szó helyett egészmondatos választ adhatnak. A változtatás be is váltotta a reményeket, ugyanis 30 százalékkal több felhasználó kezdte el ezeket használni, ami kiugróan nagy növekedés. Az emberek ettől érzelmileg is a közösség részévé válnak – éppen úgy, ahogy a buddhisták tanítása szerint mindenki mindenkivel kapcsolatban áll az egyetemes közösségben.

Guruk guruja

Jon Kabat-Zinn nyugati fogalmakkal tette szalonképessé a buddhizmust.
A SIY és a többi hasonló tréning alapja a „mindfulness”-nek nevezett technika, ami alapvetően a meditáció egyik formája. Az irányzat a ’70-es évek végén kezdett kibontakozni egy Jon Kabat-Zinn nevű molekuláris biológus munkássága nyomán, aki aktívan tanulmányozta és űzte a buddhista meditációt, és küldetésének tekintette, hogy az amerikai társadalomban is széles körben bevigye azt a köztudatba és a gyakorlatba is. Első lépésként köznyelvi szófordulatokkal helyettesítette a buddhizmus olyan szakkifejezéseit, mint a meditáció, a dharma (a hinduizmus és a buddhizmus egyik alaptanítása, viselkedési formák összessége, a lét alapja), a zendo (a japán szamurájok meditációs helye) vagy az ashram (lelki elvonulás, visszavonulás helye). Az ilyen módon létrehozott „Mindfulness-Based Stress Reduction” (MBSR, mindfulness alapú stresszcsökkentés) nevű program könnyen elfogadható lett a zsidó-keresztény kultúrájú Amerikában, ahol a ’70-es években a hippimozgalom ugyan nyíltan hirdette a keleti vallásokat, ám az átlag amerikaiak világnézetébe ezek nem fértek bele.

A szóhasználattól eltekintve a technika egyértelműen a buddhizmus alaptanításain nyugszik: az emberi élet lényegében szenvedés, ami az ember saját önzése és vágyai miatt van így, de meg lehet belőle szabadulni a „nemes nyolcrétű ösvénnyel”, azaz a helyes szemlélettel, helyes gondolkodással, helyes beszéddel, helyes cselekvéssel, helyes élettel, helyes törekvéssel, helyes vizsgálódással és a helyes elmélyedéssel.

Kabat-Zinn saját szakterületén, az orvostudományban kezdte az MBSR népszerűsítését, amelynek lényege az volt, hogy különböző meditációs technikákkal igyekeztek a pácienseknél fájdalomcsillapítást elérni. A tech­nika lényege, hogy az ember fogadja el a fájdalmat, amely „ha megbarátkozol vele, lehet, hogy elmúlik”. Kabat-Zinn orvosokat kérdezett meg arról, hogy saját tapasztalataik szerint betegeik mekkora részén sikerült valóban segíteniük. Az orvosok ezt 20 százalékban határozták meg – ebből kiindulva építette fel a „marketing stratégiát” a biológus. Folyamatosan publikált nagynevű orvosi szaklapokban – a cikkek azonban általában olyan kísérleteken alapultak, amelyeket kontrollcsoport nélkül végeztek, és az eredményeket maga Kabat-Zinn értékelte ki a résztvevők saját beszámolói alapján. Ennek ellenére a folyamatos publikáció lassan beemelte a témát a tudományos viták körébe. 30 évvel később ezt a technikát igen széles körben alkalmazzák: mint­egy 30 ország 720 egészségügyi intézményében 1000 oklevéllel rendelkező MBSR-oktató foglalkozik 20 ezer pácienssel.

A mindfulness ma már nem kizárólag az orvoslásban van jelen, hanem szépen lassan beszivárgott az általános iskolai oktatásba, a börtönökbe, illetve a hadseregbe is, ahol egy úgynevezett „mindfulness alapú elmeedző tréning” keretében poszttraumás stressz kezelésére alkalmazzák. Egy nonprofit szervezet, a Mind Fitness Training Institute ingyenes tanfolyamokat tart nemcsak a katonaság, hanem a rendőrség, a titkosszolgálati elemzők és ügynökök, a tűzoltók és a sürgősségi hívásokat kezelő központ alkalmazottai számára is. A technika a sport területén is megtalálható, egyik legismertebb szószólója Phil Jackson, aki Michael Jordan csúcsidőszaka alatt volt a Chicago Bulls edzője a ’90-es években, és már ekkor aktívan alkalmazta a meditációt az edzésprogramban. Később átigazolt az amerikai fociba, ahol a Seattle Seahawks edzőjeként 2013-ban megnyerte a Super Bowlt – azután, hogy a tavaszi edzőtábort a játékosok meditációval töltötték, olyan „mantrákkal”, mint a „csendesítsd el az elmédet”, „fordítsd a figyelmedet befelé” vagy „vizualizáld a sikert.”

 

A milliárdos és a belső béke

Multitask vallásgyakorló: buddhista, de közben zsinagógába jár – írta a Forbes magazin a felhőalapú szolgáltatásokat kínáló Salesforce alapítójáról, Marc Benioffról. A rendre Amerika leginnovatívabb cégvezetőjének választott milliárdos buddhista szerzetesek segítségével mélyül el a keleti spirituális technikák alkalmazásában – amelyeket a cég alkalmazottai is igénybe vehetnek. Benioff szerint az idegesség legjobb ellenszere a „mindfulness”, vagyis az éber önirányítás. Mint ahogyan azt a New York Timesnak elmondta: a szerzetesek – akik korábban a Google-nél és a Facebooknál is népszerűsítették ezt a stresszkezelési technikát – a San Fransiscói irodaházukban is tartottak tréningeket. Mi több, kapacitálták a cégvezetőt, hogy alakítson ki az épületben egy „csendemeletet”. Ez ugyan nem történt meg, ugyanakkor minden emeleten biztosítanak úgynevezett „mindfulness” zónákat a dolgozóknak, hogy az okostelefonjaiktól egy időre megszabadulva megtalálják a „belső békéjüket”.
Az 52 éves Benioff számára nem újdonság a buddhizmus. „Megvilágosodása” kapcsán rendszerint elmondja: programozó „csodagyerekként” 21 évesen az Oracle-höz került, majd egy darabig – a szintén buddhista – egykori Apple-vezérnek, Steve Jobsnak is dolgozott, 26 évesen pedig az Oracle valaha volt legfiatalabb alelnöke lett – évi egymillió dolláros fizetéssel. A sikerek ellenére azonban üresnek érezte magát, így egy kollégájával Indiába utaztak, ahol egy buddhista guru azt tanácsolta nekik: „ne felejtsenek el tenni valamit másokért is”. Mindez olyan nagy hatással volt rá, hogy nemcsak a jotékonykodás – az amerikai kultúrában egyébként is jelen lévő – gyakorlatát tette magáévá, hanem a buddhista vallási tanításokat is, amelyeket azóta igyekszik népszerűsíteni.

Olvasson tovább:

  • Javult a magyar fiatalok közérzete, de nagyok a különbségek

    „Minden eddiginél több fiatal szerez munkatapasztalatot, jelentős mértékben nő az idegen nyelvek ismerete, a fiatalok bíznak a családban, erősödött a demokráciába vetett hit, és egyre többen gondolják úgy, hogy »Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet«.
  • Komoly kihívások előtt a szerb integrációs folyamat

    2014 januárja óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között, amely az öt tagjelölt ország közül – Macedóniát, Montenegrót, Albániát és Törökországot megelőzve – elsőként nyerheti el az uniós tagságot.
  • A fekete március

    Huszonhét éve, 1990. március 19-20-án, Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, amelyeknek több halottja és több száz sérültje volt.