Kereső toggle

Közoktatás: újabb tüntetés készül

Februárban vanul az utcára a Tanítanék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az EMMI megrendelésére készült felmérés szerint sem elégedettek a magyarok az oktatási rendszerrel. A Tanítanék Mozgalom február 1-jén újabb tüntetésre készül. A szakmai konfliktust közben politikai felhangok is színesítik, miután a kormány a peda­gógusszervezeteket is az álcivil csoportok közé sorolta.

Pilz Olivért egy kereskedelmi tévé szavazásán az év emberévé választották.
„Történelemtanárok Egylete – a nevük alapján ez egy szakmai szervezet lehet, de eddig minden egyes megszólalásuk politikai volt. Szerintük bármi, ami történt a történelemtanításban, az mind rossz. Most vissza kell térni a régi történelemtankönyvekhez és atlaszokhoz, ezt mondják. Vagy a Tanítanék Mozgalom… aki vissza akar térni, az a Tanítanék Mozgalom honlapján regisztrálhat. Kilóg a lóláb, és nekünk vissza kell szorítani ezeket a próbálkozásokat” – közölte múlt heti sajtótájékoztatóján Németh Szilárd Fidesz-alelnök, aki beszédében a Soros-birodalomhoz kötődő, nemzetközi érdekeket képviselő, nagypolitikába benyomuló álcivil szervezetekhez sorolta a hazai pedagógusmozgalmakat is.

Az 1989 óta működő Történelemtanárok Egylete az elmúlt években sorra értékelte a kormány által engedélyezett történelemtankönyveket és atlaszt, melyek szakmaiatlanságuk és pontatlanságaik miatt nemegyszer valóban kritikán aluliak voltak. Emlékezetes volt Bánhegyi Ferenc nyolcadikos történelemkönyvének semlegesen pozitív Hitler-ábrázolása, vagy a hihetetlen pontatlanságok sorozatát tartalmazó új atlasz is. A tiltakozó szervezet elérte, hogy a tavalyi érettségizők még a régi atlaszt használhassák, és jelenleg is ezért küzd – minimum kétséges, hogy mindez mennyire tekinthető álcivil, nemzetközi politikai nyomulásnak.

A Tanítanék Mozgalom tavaly év elején egy miskolci gimnáziumból indult el a közoktatás totális központosítása elleni tiltakozásként, s felhívásához országszerte csatlakoztak a pedagógusok. A mozgalom mögött, amelynek nevéhez kapcsolódnak a tavalyi tömegtüntetések, sztrájkok, nem állnak külföldi támogatók, hanem a megmozdulásaikon szokták összekalapozni a technikai költségeket. Utoljára december 19-én közel ezer tüntető fagyoskodott a Tanítanék Mozgalommal a Kossuth téren, hogy tiltakozzon a kormány oktatáspolitikája ellen. A résztvevők Balog Zoltán miniszter lemondását, új közoktatási törvényt és önálló oktatásügyi minisztériumot követeltek azzal, hogy ha január 31-ig nincs változás, február 1-jén újra tüntetnek. Követeléseik közvetlen hátterében a siralmas magyar PISA-eredmények s az ezzel kapcsolatos meghökkentő kormányzati reakciók álltak, melyek a pedagógusokra, diákokra és szülőkre hárították a felelősséget azért, hogy a magyar diákok teljesítménye soha nem látott mélypontra zuhant. (Drámai PISA-eredmények. Hetek, 2016. december 9.)

A Klik éléről időközben menesztették Pölöskei Gábornét, helyére Solti Péter miniszteri biztos került. Az ok nem ismert, mindenesetre annyi tudható: Áder János húgának távozása pár nappal azután történt, hogy kiderült: ismét Áder János az államfői szék várományosa, jóllehet korábban Balog Zoltánt emlegették a lehetséges aspiránsként.

A Tanítanék tüntetéséhez az 50 szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) is csatlakozik. A CKP szóvivője, Ercse Krisztina szerint az eseménynek különös aktualitást adnak Németh Szilárd szavai. Ercse úgy látja: a februári tüntetés üzenet a kormánynak, amely szerinte súlyos szerepzavarban van, amikor harcba indul ellenük, hiszen a civil társadalom a kormány megbízója, amely „arra kapott felhatalmazást, hogy a befizetett adóinkból minket szolgáljon” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint a tüntetés azt jelzi majd, hogy az érintettek nem hagyják magukat.

Pukli után

A nyár óta passzívabb Tanítanék társadalmi támogatottságát Pukli István távozása sem rendítette meg különösebben: az egyik kereskedelmi tévé év végi szavazásán Pilz Olivért az év emberének választották, s az EMMI szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság erősen kritikus a kormány oktatáspolitikájával szemben. A Magyar Nemzet által közölt adatok alapján a megkérdezettek 72,5 százaléka szerint túlterheltek a diákok, s a tanárokról a felük gondolja ugyanezt.

A minisztériumi kutatás arra is rákérdezett, hogy inkább a diákok képességeit, készségeit kellene-e fejleszteni, vagy a műveltségüket, tudásanyagukat. Az embe­rek kétharmada tartotta elsődlegesnek a kompetenciafejlesztést, emellett közel 91 százalék vélte úgy, hogy gyakorlatiasabb­nak kellene lennie a magyar közoktatásnak.

Különösen lehangoló véleménnyel vannak az emberek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik): a megkérdezettek 54 százaléka elégtelent vagy elégségest adott a központ munkájára. Emellett az iskolák működtetésének állami kézbe adását a megkérdezettek csupán 31 százaléka támogatta az EMMI felmérése szerint.

A Klik mint probléma

A tiltakozó pedagógusok az iskolák, pedagógusok önállóságát megszüntető központosítást és a Klik felállítását tartották a legnagyobb problémának, s máig az iskolák önkormányzati kézbe történő visszaadását követelik. Ehelyett a kormány január elsejétől teljesen elvette az önkormányzatoktól az iskolák működtetését, ami ellen iskolaigazgatók sora tiltakozott. Végül azoktól a településektől, amelyek nem mentek bele az átvételbe, határozattal vették el az oktatási intézményeiket. Tiszaeszláron, Csömörön, Dunaújvárosban, Eleken és Szegeden emiatt elhúzódik az átvétel.

A Tanítanék Mozgalom a CKP által kidolgozott Kockás könyv alapján új közoktatási törvény megalkotását sürgeti. „A CKP által kidolgozott koncepció egy lehetséges alternatíva a közoktatás átalakítására, amiről a CKP társadalmi vitákat indít az érintettekkel. A kormány sajnos nem hajlandó érdemi egyeztetésekre” – mondta Ercse Krisztina, hangsúlyozva, hogy a széles körű társadalmi egyeztetések a rendszerváltás óta hiányoznak a szakpolitikákból, ezért is vérzett el minden reformjavaslat megvalósítása. Hozzátette: az EMMI mint gigaminisztérium működésképtelen, hiányzik belőle a szakmaiság, a hozzá rendelt ágazatok helyzete romlik, ezért önálló oktatásügyi minisztériumra van szükség. Ez utóbbi gondolatot egyébként Palkovics László államtitkár is többször felvetette.

A Kockás könyv hét téma köré építi fel koncepcióját: a társadalmi egyeztetés, az autonómia, a finanszírozás, az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet, a szakképzés, valamint az intézmény- és pedagógusértékelés köré. Ercse Krisztina szerint szakmán belül és kívül is a legkomolyabb kérdést az esélyegyenlőtlenség problémája jelenti: Magyarországon a gyerekek életesélyeit alapvetően meghatározza, hogy milyen családba születnek, s kérdés, ki mit tenne azért, hogy ez ne így legyen.

Az esélyegyenlőtlenség megoldása a közoktatás rendszerszintű átalakítását kívánja, gyakorlatilag az összes többi téma levezethető belőle Ercse szerint. A kockás koncepció egyebek mellett a 10 évfolyamos egységes általános iskolai képzés szükségességét – és hosszú távon a 6–8 osztályos elitgimnáziumok megszüntetését – javasolja, továbbá az önkormányzati iskolafenntartás és az autonómia visszaállítását, a tantervi előírások oldását is beleértve. Az értékelési rendszert is gyökeres átalakítanák: az intézmények és nem a pedagógusok fejlesztő értékelését tartanák fontosnak, a külső értékelést és beavatkozást az iskolák teljesítményétől tennék függővé, és az egész értékelési rendszert független szakmai alapokra helyeznék. A szakképzés reformja szerintük elválaszthatatlan a szegregáció megszüntetésétől, illetve az alapfokú oktatás átalakításától. Ercse Krisztina külön felhívta a figyelmet a szakgimnáziumok érettségizőinek mostani petíciójára is, akiket lehetetlen helyzetbe hoz az érettségi követelményeknek az utolsó évükben való megváltoztatása.

Olvasson tovább:

  • Sugar Babyk és Sugar Daddyk

    A boldogság megtalálását ígéri, miközben a pénzért sok mindenre hajlandó fiatal lányok (vagy akár fiúk), illetve a „szolgáltatásaikért” őket „támogatni” képes férfiak (vagy hölgyek) közvetítését végzi az első magyar „sugardating” társközvetítő oldal. Amennyiben mindez a luxusprostitúcióra,...
  • Karl Pfeifer bécsi újságíró kötete négy évtized eseményeiről

    Az utóbbi hónapokban újra számos érdekes kötet került a magyar könyvesboltokba, olyan könyvek, amelyek szerzői kritikusan elemzik a hazai közállapotokat, a „nemzeti együtt-működés” orbáni rendszerét.
  • A bárányok falhatnak

    Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt.