Kereső toggle

Interjú Loretta Napoleoni terrorizmusszakértővel

Több mint kalifátus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Iszlám Államhoz csatlakozó fiatalokat elsősorban nem a pénz motiválja: ők olyan idealisták, akik kételkedés nélkül elhiszik azt, amit a terrorállam állít és parancsol. Ezért egészen addig mindenre képesek, amíg ezt az álmot életben lehet bennük tartani – állítja Loretta Napoleoni közgazdász, terrorizmus-szakértő, Az iszlamista főnix című könyv szerzője.

Mi az Iszlám Államhoz csatlakozó harcosok legfőbb motivációja, hiszen könyvében említi, hogy szolgála- taikért sokkal kevesebb pénzt kapnak, mint például az ott élő és dolgozó polgárok?

– A legfőbb mozgatóerő az ISIS-hez való csatlakozásban egy új nemzet felépítésének ígérete a Mohamed által megalapított, eredeti 7. századi kalifátus ideológiájának felhasználásával. Tehát elsősorban nem a pénz motiválja ezeket a harcosokat, hiszen ők nem zsoldosok, hanem sokkal inkább idealista fiatalok, akik teljes mértékben, kételkedés nélkül elhiszik azt, amit az Iszlám Állam állít és parancsol. Tulajdonképpen egy propagandagépezet áldozatai, akik egy álmot élnek éppen, és mindenre készek egészen addig, amíg ezt az álmot életben lehet bennük tartani.

És mi a helyzet az általuk alkalmazott brutalitással és gyilkolásokkal? Ez lehet esetlegesen motiváló tényező a csatlakozás szempontjából?

– Ezeknek a főként fiatal idealistáknak a gyilkolás nem az elsődleges szempont. Azért ölnek, hogy az ideológiájukat fenyegető és veszélyeztető embereket eltávolítsák céljuk elérésének útjából. Sajnos emellett lehetnek köztük szép számban pszichopaták is, akik elsődlegesen a gyilkolásban lelik örömüket.

Abu Bakr al-Bagdadi az Iszlám Állam vezetőjeként a Mohamed által a 7. században létrehozott kalifátus újraélesztésével és az egykori „anyaföld” visszaszerzésével kecsegteti a muszlimokat. Mit gondol, ez egy reális célkitűzés?

– Nem gondolnám, hogy Al-Bagdadi a 7. században létrehozott kalifátust szeretné újraéleszteni, mivel az akkori kalifátusra jellemző volt a tolerancia és az anyagi jólét, amit ma sajnos nem mondhatunk el. Sokkal inkább modernebb köntösbe szeretné öltöztetni a kalifátus ideológiáját a háborúnak, mint eszköznek a felhasználásával. Az általa képviselt ideológia viszont nemcsak Szíriában és Irakban kézzelfogható, hanem Nigériától Szomálián át egészen a tálibokig, aminek célja egy Nyugattal szembeni frontvonal kialakítása. Az Iszlám Állam, amit mi ma látunk, több mint a 7. századi eredeti kalifátus újabb verziója.

Az, hogy az Iszlám Állam ingyen áramot biztosít, ingyenkonyhákat működtet és utakat javít, elterelheti-e a figyelmet az általuk véghezvitt brutalitásokról?

– Nem állítom, hogy az ISIS által alkalmazott brutalitás egyedülálló lenne, hiszen a szaúd-arábiai rezsim is ugyanúgy alkalmazza a saría törvényeket, mint az Iszlám Állam, azzal a különbséggel, hogy a szaúd-arábiai monarchia egy nemzetközi szinten elismert állam. A terrorszervezet által uralt területeken viszont az emberek a nincstelenséggel néznek naponta farkasszemet, így könnyebb őket meggyőzni az általuk alkalmazott hadviselési technikákról az úgynevezett „konszolidációért” cserébe.

Létezik-e az Iszlám Államnak gyenge pontja?

– Mivel az 1970-1980-as években az ISIS által uralt területek sokkal jobban az egyenlőségen alapuló régiók voltak, úgy gondolom a nők kirekesztése egy olyan jelenség, ami hosszú távon nem tartható fenn és később komoly problémát generálhat.

Mekkora a veszélye annak, hogy a terrorállam példáján felbuzdulva új, hasonló iszlamista csoportok jönnek létre?

– Konkrét jeleket még nem látok erre vonatkozóan, de persze nem lehet kizárni ezt sem. Ugyanakkor az Iszlám Állam azért is egyedülálló, mert – a felsőbb vezetést is beleértve – harcedzett vallásos szalafista dzsihadisták és Szaddám Husszein hadseregének korábbi tagjai alkotják, akik egy állam vezetéséhez is értenek.

Al-Bagdadit a „láthatatlan sejk” névvel is illetik. Lehetséges, hogy a jövőben többet mutatkozik majd nyilvánosan?

– Nem, mivel ő már most is ikonnak számít muszlim berkeken belül, ami az alaposan felépített PR-munkának és a körülötte kialakított misztériumnak köszönhető, ezért egyáltalán nem szükséges nyilvánosan megjelennie és beszédeket tartania. Annak ellenére, hogy az általa vezetett embereknek szüksége van vezetőre, Al-Bagdadi tisztában van azzal a ténnyel is, hogy jelen pillanatban nem az egyént ünneplik, hanem az államot, így tulajdonképpen halála vagy esetleges leváltása után sem fog semmi megváltozni az ideológiát és a gépezetet tekintve.

Mondjuk 15-20 évvel ezelőtt, a mai modern technológiai eszközök nélkül is sikeres lehetett volna az ISIS?

– Nem. Az al-Kaidának és a táliboknak nem voltak ilyen lehetőségeik, mint manapság az Iszlám Államnak. A technológia teljesen megváltoztatta a háború arculatát.

Az Iszlám Állam képes lehet arra, hogy az ummát, a Föld teljes muszlim közösségét meggyőzze céljai és módszerei helyességéről?

– Bár a kalifátus újjáépítésének ígérete sokkal népszerűbb, mint valaha, nem hiszem, hogy tevékenységükkel és erőszakos mivoltukkal képesek lesznek maguk mellé állítani a teljes muszlim közösséget.

NÉVJEGY

Loretta Napoleoni olasz újságíró, közgazdász, politikai elemző. A John Hopkins Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi kapcsolatok és közgazdaságtan szakon. Számos nagy európai és amerikai banknak is dolgozott, köztük az 1980-as években a Magyar Nemzeti Banknak. Azon kevés közgazdászok egyike, akik előre megjósolták a 2008-as recessziót. Szakértője a terrorista-szervezetek pénzmosási és finanszírozási módszereinek. Rendszeres kommentátorként feltűnik a CNN és a BBC csatornáin, emellett a Le Monde és a The Guardian olvasói is találkozhatnak cikkeivel.

Olvasson tovább: