Kereső toggle

Kapkodva haladók

A kormány bürokráciaellenes hadjárata

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

73 állami háttérintézményt olvasztanak be minisztériumokba vagy szüntetnek meg a Miniszterelnökség által levezényelt bürokráciacsökkentő program részeként. Egyelőre nem látni, hogy minek alapján szelektálnak olyan, gyakran komoly szakmai intézmények között, mint az OEP vagy az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, miközben a KLIK-et biztosan meghagyják. A közigazgatás átszervezése jelentős létszámleépítéssel is járna, állítólag 100-150 ezer fővel csökkenne az államigazgatásban dolgozók száma 2018-ig.

Lázár János kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be két hete, hogy a február 10–12 közötti frakcióülésen döntenek majd arról, mi legyen 73 minisztériumi háttérintézménynek a sorsa. „A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak” – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot vagy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot.

Lázár az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a közlekedési hatóságot, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt – igaz, ez utóbbiról minap már azt mondta, hogy meg kell szüntetni, mert csak visszatartja az uniós pénzeket a gazdáktól. Az, hogy egyáltalán milyen megfontolások alapján állították össze a 73 tagú listát, nem derült ki, pedig rendkívül heterogén szervezetekről van szó: „kádertemetőktől” kezdve nagy múltú szakmai szervezetekig, illetve hatósági feladatokat ellátó intézményekig széles a skála, de az is igaz, hogy bőven akadnak párhuzamosságok is a rendszerben.

A háttérintézményi rendszer felülvizsgálatára meglepő módon nem a decemberi kormányhatározat előtt, hanem utána kerül sor. Méghozzá elvileg úgy, hogy a Miniszterelnökség a csupán véleményezési joggal bíró minisztériumokkal egyeztet az intézmények sorsáról. Lázár szerint a cél a feladatkiszervezések megszüntetése, a közigazgatási rendszer „egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb működtetése”. Szerinte a versenyképességhez kevesebb bürokrácia, azaz „kevesebb bürokrata, kevesebb bürokratikus intézmény” kell, aminek része az e-közigazgatás évek óta tartó kialakítása is. 

Cél, hogy az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön; az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz, ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is. Ezt már 2016-ban megvalósítanák. Lázár szerint az érintett háttérintézményekben 50 ezer ember dolgozik, és megjegyezte: a Miniszterelnökség javaslata szerint a minisztériumok a háttérintézmények feladatellátását a korábbi bérelőirányzat nyolcvan százalékán vennék át – persze akikét egyáltalán átveszik.

Egyes számítások szerint a létszámleépítés legalább 6 ezer fő elbocsátását jelenti első körben, s a kormányzati előterjesztés jövőre újabb 10 százalékos leépítést tervez. Hivatalosan nincsenek adatok, de Csepreghy Nándor államtitkár az ATV-nek legutóbb úgy nyilatkozott: ha a gazdasági növekedés az eddigiek szerint folytatódik, reális esély van arra, hogy 2018-ig, a politikai ciklus végéig 100-150 ezer fővel csökkenhet az államigazgatásban dolgozók száma. Ez függ attól, hogy a versenyszféra hány embert tud felszívni, mert senkit nem tesznek az utcára. A köztisztviselők piaci szférába való átterelésének módját a VOSZ-szal és az Iparkamarával dolgozzák ki, de ideszámolják az évi több tízezres nagyságrendben nyugdíjba vonulókat is. Mindennek némileg ellentmond egy állítólagos munkaanyag, ami az elbocsátottaknak 600 ezer forintos végkielégítést, a maguktól távozóknak pedig sokmilliós összeget adna, amennyiben hat évig nem térnek vissza a közszférába.

A szakszervezetek számítása szerint a 20 százalékos bérmegtakarítás legfeljebb 10 milliárd forintot jelent, ami a közszféra mintegy 2000 milliárd forintos bérköltségéhez képest nem jelentős megtakarítás. Viszont a Portfolio.hu számításai szerint mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb európai uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban (a teljes kifizetési cél mintegy 10 százalékát) akkor, ha az átalakítást végrehajtja ebben az évben. A portál szerint 8 olyan állami intézmény is szerepel a listán, amelynek a minap megjelent éves uniós pályázati menetrendekben (GINOP, VEKOP) 24 nevesített projektben ennyi pénzt szántak volna.

„Lázár megnyilatkozása az MVH megszüntetéséről vagy akár csak az átszervezéséről azért is különösen aggályos, mert ez a szigorú uniós szabályozás miatt egyben az uniós agrártámogatások kifizetőhelyének a megszüntetését is jelentheti” – mondta el lapunknak egy közigazgatási szakértő. Más a helyzet például a listán szereplő Türr István Képző és Kutató Intézettel, amelynek tízmilliárdos nagyságrendű projektjei a beolvasztással nem feltétlenül vesznek el, de a központosítással a pénzek feletti diszponálás egyértelműen minisztériumi hatáskörbe kerül, ami akár célja is lehet az átszervezésnek – mutatott rá a szakember.

A beolvasztások során megaminisztériumok jönnek létre, ami azzal a veszéllyel is jár, hogy a döntési folyamatok jelentősen lelassulnak, továbbá a politikai szempontok teljesen felülírják a szakmai szempontokat. A szakértő hangsúlyozta: a közigazgatás hatékonysága nem a multik módszereivel mérhető, tehát nem az alkalmazotti létszámmal vagy a bérköltséggel, hanem többek között a hivatalos eljárások számával. Emlékeztetett arra is, hogy a túlméretezett bürokrácia elsősorban nem a hivatalnokoknak, hanem a jogalkotóknak köszönhető, tehát az ésszerűsítést itt, valamint a túlméretezett kormányzati szektornál kellene elkezdeni. Tény, hogy a Policy Agenda kimutatása szerint Magyarországon a közszférában foglalkoztatottak aránya 27 százalék, ami megegyezik például a svédországi aránnyal. Kérdés persze, hogy a kormány végül vállalja-e a választási logikának ellentmondó lépéseket, hiszen 150 ezer ember elbocsátása legalább 450 ezret érint.

Olvasson tovább: