Kereső toggle

Alvilág, romantika nélkül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ott bizony nem úgy tekintenek az életre, mint itthon” – mondta egyik rokonának nemrégiben T. László, aki az idegenlégiót megjárt apját követve Marseille-ben vállalt őrző-védő munkát. A 29 éves fiatalember megállapítását éppen saját tragikus sorsa igazolta: két héttel ezelőtt egy vasárnap hajnalban fegyveresek végeztek vele a francia Riviéra hangulatos fővárosában. A Hetek munkatársa T. László szülővárosában, Békésen próbált magyarázatot találni a történtekre.

Szeptember közepén ismeretlenek golyózáport zúdítottak egy marseille-i bárra, amiben egy magyar fiatal, az ifjabbik T. László életét vesztette, apja pedig életveszélyes sérüléseket szenvedett. A rendőrség abban már biztos, hogy a két magyar férfi volt a célpont – adta hírül a nemzetközi sajtó. Másik két férfit is meglőttek, az ő állapotuk válságos, egyik a homlokán sérült meg, a másik tüdőlövést kapott. További négy ember az összetört ablak szétrobbanó üvege miatt sérült meg. Menekülés közben a támadók a kocsijukat felgyújtották, rálőttek egy taxisra is, akinek a kocsija sérült meg. A rendőrök azóta nagy erőkkel keresik őket, eddig eredménytelenül. „Hajnali hat órakor történt a támadás, a gyilkosok ki sem szálltak a kocsiból, átlőttek az esővédő borításon, majd a golyózápor után elmenekültek” – tájékoztatta a laprovence.com-ot az egyik nyomozó.

A brutális kivégzés oka még nem ismert, de a család információi szerint a nyomozás két irányba indult. Az egyik neve elhallgatását kérő rokon a Heteknek úgy vélekedett, hogy a célpont nem az ifjabb

T. László volt, csak rossz időben rossz helyen volt, a lövöldözők az idősebb T. Lászlót akarták megleckéztetni, aki órákkal a mészárlás előtt biztonsági őrként kitessékelt

a bárból egy csoportot, mert nem akarták kifizetni a fogyasztásukat. Mindez heves szóváltással is járt a felek között, sőt még dulakodás is volt a helyszínen. A feltételezések szerint ők tértek vissza később, hogy revansot vegyenek a férfin. Amíg a súlyosan sebesült apa kómában fekszik életveszélyes sérülésekkel, amelyeket a testét eltaláló tucatnyi lövedék okozott, addig pontosan nem lehet kideríteni az indítékot – tette hozzá a rokon.

A fiatal áldozat közeli ismerőse Szabó Sándor, aki az edzője volt a békési küzdősport egyesületben. Az edző igyekszik mindenben segíteni

a fiú temetésének és hazahozatalának ügyében, de eddig a francia bürokrácia megálljt parancsolt. Tudomása szerint a nyomozás egy másik szálon is fut, mivel a fiatalabbik László is konfliktusba keveredett az utcán, amikor apját ment meglátogatni a bárba. Az elkövető pedig ez az ismeretlen is lehetett akár, de mivel az áldozat békés természetű volt, szinte kizártnak tartja ezt a verziót.

A legfrissebb rendőrségi információkra hivatkozva az egyik francia hírportál azt állítja, hogy fegyverkereskedők voltak a támadók, akiknek kimondottan a magyar férfi lehetett a célpontjuk.

Nem tegnap kezdték

Az 51 esztendős, idősebb T. László már 1989 óta kinn dolgozik, egy őrző-védő cége van. Hozzá ment ki a fia, aki hasonló területre orientálódott, mint az édesapja – mondta a lapunknak a már idézett távoli rokon. Az idősebb T. László hírhedt figurája volt a környéknek, nem egy esetben volt összeütközése a törvénnyel, de később a francia idegenlégióba állt be. Légiós kapcsolatai révén helyezkedett el biztonsági őrként az éjszakai életben. Fiának is ő szerzett állást: ugyanabban a vagyonvédelmi cégben, de más szórakozóhelyen dolgoztak – a fiatalember többek között Paris Hiltont is védte. „Laci a végzetes napon hajnalban végzett a munkával, majd bement a kávézóba, hogy meglátogassa apját, ekkor fékezett le a kocsi a kávéház előtt” – meséli az események tragikus sorát a rokon, aki a francia sajtó hírei alapján tájékozódott.

A konzuli szolgálat nem közölt eddig semmit a családdal, csak a haláleset tényét, így a kisvárosban rengeteg pletyka terjeng, mindenki igyekszik jól tájékozott lenni az ügyben. Az áldozat egyik sporttársa nem hisz a szóbeszédeknek, mert Laci nem volt balhés gyerek, bár mindenki tudta, hogy kiváló „matekos”, azaz otthon volt a küzdősportok világában. „A higgadtságát bizonyítja, hogy a helyi önkormányzatnál is dolgozott portásként, oda pedig hirtelen embert nem vesznek fel, mert rengeteg türelem kell az ügyes-bajos dolgaikat intéző, sok esetben indulatos ügyfelekhez” – magyarázza a barát. „Visszahúzódó, csendes, de nem egy nyámnyila gyerek volt, igazi jóbarát és kiváló sportember, nem az apai természet uralta” – tette hozzá a már említett rokon. „Rette-netes tragédia ez, érthetetlen a számunkra, hiszen az itteni »alvilágban« csak pofozkodás és némi verekedés a jellemző, nem pedig a gyilkolás.

Az szinte elképzelhetetlen itthon, hogy géppisztollyal rendezzék a sérelmeket, itt még van némi kontroll az alvilági szereplőkben” – jegyezte meg a Heteknek egy másik sportember a klubból. „Amikor Laci itthon járt, rendre beszélgettünk a munkáról, a kinti viszonyokról, és most értem meg, amit mondott, hogy ott bizony nem úgy tekintenek az életre, mint itthon. Sajnos igaza volt, de egyben biztos lehet mindenki, ha a papa túléli a sérüléseit, nem fog tétlenül a bírósági ítéletre várni, nem olyan fából faragták ugyanis” – prognosztizált a rokon a jövőbeli lehetőségeket taglalva.

Ez már nem az a Riviéra

A Piszkos Fred-könyvekből ismert francia városok, mint Marseille vagy Nizza korántsem olyan romantikusak, mint ahogyan azt a múlt század harmincas éveiben Rejtő leírta. F. Zoltán az idegenlégiót is megjárta, majd a francia kikötővárosokban is élt jó ideig. Hét éve kezdődött az a maffiaháború, ami a drogkereskedelem, a játékautomaták feletti ellenőrzés, illetve az ingatlanspekulációk miatt tört ki Mar-seille-ben.  Akkor a „Nagy Szőke” nevű bűnöző számított az alvilág egyik főnökének: őt 2007 augusztusában lőtték le, azóta változó intenzitással folyik a harc a kikötővárosban, ami egyre durvább méreteket ölt, így nem ritka az olyan nyílt utcai leszámolás sem, aminek áldozata lett a békési fiú. A francia rendőrség szerint a helyi maffiákon kívül a bűnözők új nemzedéke is megjelent, köztük a szerb, horvát, bosnyák, montenegrói csoportok, akik folyamatosan igyekeznek megvetni a lábukat a városban. Zoltán a saját tapasztalatait mondja el, amikor arról beszél, hogy a város egyes negyedei tele vannak bűnözőkkel, iszonyatosan rossz a közbiztonság. Pedig nem olyan ostobák a francia rendőrök, ahogyan a Taxi-filmekből megismerhette a nagyközönség Gibert felügyelőt.

„Egyszerűen képtelenek úrrá lenni az Afrikából és Kelet-Európából odasereglő bűnözők és pszichopaták áradatán. Az új bandáktól a rendőrök is félnek. Nem véletlen, hogy a legtöbb vizsgálat nagyon lassan halad, és meglehetősen óvatosan járnak el  a zsaruk minden ügyben, mert senki sem akar áldozattá válni a káoszban” – mondta az egykori légiós lapunknak.

Olvasson tovább: