Kereső toggle

Hamarosan megszülethet a szupercsecsemő

A jövő géntechnológiája és a tökéletes ember

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
George Church. Új technológiai  genezisközpont.

Szupererős csontok, ellenállás az összes betegséggel szemben és felturbózott intellektuális képességek – a technikai eszközök elvileg már ma is lehetővé tennék, hogy genetikailag megtervezett újszülöttek jöjjenek világra. A tudományos világ egyelőre etikai szempontok miatt visszafogja magát, ám kérdés, hogy a lehetőségek tárházát látva az emberiség meddig bír ellenállni a kísértésnek. Az első szupercsecsemő akár egy-két évtizeden belül megszülethet.

A tökéletes csecsemő megszerkesztése címmel jelent meg egy írás az MIT Technology Review weboldalán. A The Independent pedig arról ír, hogy amerikai tudósok emberi petesejteket próbálnak genetikailag módosítani. A csíravonal – vagyis embriók, petesejt és hím­ivarsejt – genetikai módosításának lehetősége elméleti síkon már többször felmerült, azonban egy hatékony genomszerkesztő technika széles körű terjedése újra az élettudományi kutatások középpontjába emelte ezt a kérdést. Az úgynevezett CRISPR módszer három éve robbant be a molekuláris biológia világába. A rendszer segítségével nagyon precízen lehet géneket – köztük emberi géneket is – szerkeszteni. Nagyon leegyszerűsítve: a rendszer egy programozható molekuláris olló, amelynek segítségével tetszőleges szakaszokat lehet kivágni a DNS-ből és azok he­lyére más DNS-szakaszokat lehet beilleszteni.

A CRISPR technológia annyira precíz, hogy sokan a génterápia új módszerének tartják. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az orvosok közvetlenül a hibás gént javítják ki a páciens sejtjeiben. Jelenleg a génterápiát olyan esetekben használják, ahol a probléma egy bizonyos gén hibájához kötődik (például cisztás fibrózis, sarlósejtes vérszegénység vagy a súlyos kombinált immundefektus). Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg engedélyezett és kipróbálás alatt lévő terápiás módszerek csak a testi sejteket érintik.

Ugyanakkor a technológia elvileg lehetőséget ad arra is, hogy a génmódosítást a csíravonal sejtjein végezzék el – ebben az esetben a változtatás a születendő utódban jelentkezik. Elővigyázatosságból és etikai megfontolásokból számos országban tiltott a csíravonalon végzendő génterápia, emellett a tudományos körök is egyhangúlag állítják, hogy túl veszé­lyes lenne végrehajtani. Európában az emberi jogokról és biomedicináról szóló egyezmény is kifejezetten tiltja az olyan beavatkozásokat, amelyek célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása. Ezek a szabályozások azonban akkor történtek, amikor még nem volt lehetőség a csíravonal precíziós szerkesztésére. Ráadásul a szigorú európai szabályozás ellenére az Egyesült Királyságban idén februárban mégis engedélyezték a „háromszülős” gyerekek létrehozását. És tegyük hozzá azt is, hogy az USA-ban semmiféle szövetségi szintű szabályozás nem vonatkozik erre a területre.

A mamut feltámasztása

A génterápia egyik fellegvára kétségkívül George Church laboratóriuma a Harvard Egyetemen, amelyre annak vezetője új technológiai genezisközponként szeret hivatkozni. Itt olyan projektek futnak, mint a gyapjas mamut feltámasztása vagy a mesterséges genetikai kódot hordozó baktériumok előállítása. Meg nem erősített hírek szerint fut egy olyan projektjük is, ahol az emlőrákért felelős egyik gént igyekeznek kijavítani emberi petesejtekben a fentebb említett CRISPR technikával. Church laborján kívül Kínában és az Egyesült Királyságban is vannak csoportok, amelyek a csíravonalsejtek génterápiájával kísérleteznek.

A CRISPR módszer egyik feltalálója, Jennifer Doudna szerint nagyon könnyűvé vált embriókat „szerkeszteni” ezzel a módszerrel. A Massachusetts Institute of Technology egyik kutatója, Guoping Feng szerint azonban a CRISPR nem tökéletes, selyemmajmokon a specifikus DNS-módosításokat körülbelül 20 százalékos aránnyal volt képes megvalósítani. Ez az arány emberi embriók esetében teljesen elfogadhatatlan, ezért számos kutató az ilyen kísérleteket provokációnak tartja. Feng a jelenlegi technológiai fejlődés alapján úgy véli, hogy az első ténylegesen génszerkesztett emberek 10-20 év múlva születhetnek meg.

Szabadon szerkeszthető gének, beláthatatlan következmények.
Egyes kutatócsoportok más utat választottak a csíravonal módosítására: elképzelésük szerint első lépésként őssejtek genomját szerkesztik a kívánt módon, következő lépésben ezeket alakítják át hím­­­ivarsejtekké vagy petesejtekké, majd végül előállítják a leszármazottat. A módszer egyik előnye, hogy az őssejtek tenyészthetőek és szaporíthatóak.

Amennyiben az emberi csíravonal-szerkesztés az orvosi gyakorlat részévé válna, komoly változásokat okozna az emberek életidejében, identitásában, gazdasági teljesítményében, valamint súlyos etikai és társadalmi problémákat is felvetne. Többen úgy vélik, hogy nincs igazán megalapozott orvosi oka a beavatkozásnak, amely ellen számos érvet hoznak fel: a megszületett gyerekek kísérletek alanyai lennének, a szülőket genetikai reklámokkal bombáznák a meddőségi centrumok, kialakulhatna egyfajta pozitív eugenika, amely elősegítené a feltételezetten jobb tulajdonságokat hordozó gének elterjedését. Végül is olyan embereket befolyásolna, akik még nem születtek meg, és nem egyezhettek bele a rajtuk végzett beavatkozásba. Az Amerikai Orvosi Szövetség a csíravonal genetikai módosítását nem támogatja, mivel az befolyásolja a következő nemzedék jólétét, és beláthatatlan, visszafordíthatatlan változásokat okoz. (Bár az ilyen és hasonló ajánlások – a szabályozásokhoz hasonlóan – még a kilencvenes évek közepének technológiái alapján fogalmazódtak meg.)

Génpiszkált szupermenek

A már említett George Church szerint a CRISPR módszert az teszi igazán csábítóvá, hogy a DNS-t a bázisok szintjén lehet módosítani, gyakorlatilag mellékhatások nélkül. Church érdeklődése azonban nemcsak a betegségek felszámolására terjed ki, hanem az emberi tulajdonságok fokozására is. Transzhumanista előadásokon többször mutatott be olyan természetben előforduló génváltozatokat, amelyek különleges képességekkel ruházzák fel hordozóikat. Például: extraerős csontok, szívinfarktus és Alzheimer-kór elleni védelem. Véleménye szerint ezeket az előnyös géneket egyfajta vakcinaként lehetne bejuttatni az emberekbe, ami a jövőben akár olyan rutinszerű beavatkozás lehetne, mint manapság egy plasztikai műtét.

Tavaly augusztusban a Pew Research Center kutatóintézet végzett egy felmérést a csecsemők génmódosításának kérdésében. A megkérdezettek 46 százaléka elfogadhatónak tartotta a genetikai beavatkozást súlyos öröklődő betegségek esetében, ugyanakkor 83 százalék elutasította az intelligencia fokozására végzendő beavatkozásokat.

Számos kutató szerint a genetika és a biotechnológia robbanásszerű fejlődésével elkerülhetetlenné vált a csíravonal genetikai szerkesztése, azonban a biztonsági kérdések tisztázása elsődleges a használat megkezdése előtt. Idén januárban kutatók, jogászok konferenciát tartottak a kaliforniai Napában Jennifer Doudna vezetésével, hogy megvitassák, milyen lépéseket kell tennie a tudományos közösségnek a genomszerkesztési technológiák biztonságos és etikus használatával kapcsolatban. A konferencia összehívásának egyik apropója az volt, hogy kínai tudósokról az a hír terjedt el, hogy a CRISPR technikát humán embriókon alkalmazták, és az eredményeikből készült szakcikkek jelenleg elbírálás alatt állnak. A konferenciát az 1975-ben tartott asilomari megbeszélés is inspirálta, amikor a kutatóknak sikerült megállapodniuk az úgynevezett rekombináns DNS-technológia felhasználásával kapcsolatban. Jelenleg sokan kételkednek a konszenzus létrejöttében, mivel a biotechnológiai ipar globálissá vált, valamint nincs olyan közös felügyelőszerv, amely ellenőrizné egy megállapodás betartását. Doudna reménykedik abban, hogy legalább az amerikai tudósok megegyeznek abban, hogy fel kell függeszteni a csíravonalsejteken történő génmódosítást, és a konferencia eredményeképpen a Nature és Science hasábjain megjelent cikkek hatással lesznek a globális tudományos világra. Szerinte ez annál is inkább szükséges lenne, mivel egyelőre fel sem lehet mérni, hogy mi következik abból, ha a csíravonal-módosítást embereken kezdik alkalmazni. (A szerző gyógyszerkutató)

Olvasson tovább:

  • Időtlen jellemrajzok – Charles Dickens és az internet kora

    Mi értelme van a 21. században egy 19. században íródott regényt olvasni? Nemhogy internet, de még televízió és rádió sem létezett akkoriban. Nem voltak telefonok, az emberek gyalogosan, lóháton, vagy lovaskocsival közlekedtek. A Facebook és az Instagram, a Star Wars és a Marvel, az űrutazás és a...
  • Évi 712 gyermekmolesztálási ügy

    Mintha kicsit megnyílt volna a zsilip: sorban derülnek ki a kiskorúakat molesztáló nevelők külön­böző ügyei. Legutóbb egy középkorú erkölcstanár borzolta fel a kedélyeket, aki kikezdett egy 13 éves diákkal. A Hintalovon Alapítvány szakértői szerint nem annyira az esetek száma nő, hanem több ügy...
  • George Sorosról írt könyvet Andreas von Rétyi német újságíró

    George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége címmel jelent meg a napokban a magyar származású német újságíró, Andreas von Rétyi könyve. A könyv a Soros-szervezetek tevékenységével és azoknak a politikai életre gyakorolt hatásával foglalkozik elsősorban, és...