Kereső toggle

Volt egy Neymarunk, de ennyi

Mi okozhatta Brazília vesztét?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem egyszerű feladat pályára lépni úgy, ha egy világbajnoki ezüstérem is kudarcnak minősül. Ilyen értelemben a negyedik helyezett Brazília el is bukott saját rendezésű világbajnokságán. És az is megtörténhet, hogy az ország elnöke is elbukik a válogatott sikertelensége miatt.  

Óriási volt a csalódottság Brazíliában a németektől elszenvedett 7–1-es vereség után, mondta a Heteknek Anderson Correa brazil üzletember. Correa közel harminc éve Magyarországon él, ám a világbajnokság idejére szülőhazájába utazott, lapunknak is Brazíliából nyilatkozott. A megsemmisítő eredmény másnapján a piacokról és a kis boltokból eltűntek a brazil mezek és a zászlók: Correa szerint a kereskedők így fejezték ki felháborodásukat. A letargikus hangulat még három-négy nappal a keddi meccs után is érzékelhető volt, és a szombati bronzmeccsen elszenvedett újabb vereség – „most a narancsosok préseltek minket” – csak fokozta a dühöt. Ami elsősorban Scolari kapitányra irányult. Egykori világsztárok, például Roberto Carlos vagy Ronaldo is beleszálltak a szövetségi kapitányba. Az 1994-es világbajnok brazil csapat sztárjátékosa, Romario viszont azt írta, börtönbe kellene zárni a futballszövetség vezetőit, ugyanis ők a kudarc felelősei. A ma már parlamenti képviselő Romario szerint a brazil futball válságos állapotban van, amit elsősorban a szövetségben zajló korrupció és a szervezet nem megfelelő irányítása idézett elő. „A vezetők a VIP-lelátón ücsörögnek, és élvezik a milliókat, amelyek a bankszámlájukra vándorolnak” – tette hozzá Romario, aki már tavaly kritizálta a szövetséget és a FIFA-t a világbajnokság költségei miatt.

A brazil csapattól a második hely sem lett volna elfogadható eredmény a szurkolók számára, mondta Correa. (Összehasonlításképpen: a magyar válogatott 28 évvel ezelőtt jutott el utoljára a világbajnokságra – akkor is kiesett a csoportkör után.) Amióta a brazilok megnyerték a tavaly nyári Konföderációs Kupát, a társadalom folyamatosan azt hallotta, hogy Neymarék a világbajnokság esélyesei is. Az egyik fő érv a 2010-es világbajnok és 2012-es Európa-bajnok spanyolok feletti 3–0-s győzelem volt: „Ha 2013-ban ilyen könnyen megvertük a világ legjobbjait, az azt jelenti, hogy mi vagyunk a legjobbak”, idézte az átlagos brazil logikát Correa. Csakhogy a vébén az is kiderült, hogy a spanyolok sem a régiek: három meccs után a csoportkört sem élték túl. 

A 200 milliós brazil társadalom magas fokon rajong a foci iránt. A világbajnokság alatt nagyjából minden második autó brazil zászlóval közlekedett, tíz autóból legalább kettőt díszítettek lepedő méretű brazil zászlóval, komplett utcákat dekoráltak ki a vébére, mondta Correa. Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta a brazil csapat vesztét, forrásunk több magyarázattal is szolgált: „Van egy Neymarunk, és ennyi”. Ez a magyarázat utólag megáll, ugyanakkor újabb kérdést vet fel: miért mondtak csődöt olyan, szintén világsztárként elkönyvelt játékosok, mint Dani Alves, Marcelo vagy Thiago Silva. Correa pszichés okokra gyanakszik, és példaként azt mondta, Silva például nem vállalt büntetőt a Chile elleni kínkeservesen megnyert meccsen.

Bár a világbajnokság előtt sokan vélték úgy, hogy kudarcos lesz a rendezés, a negatív várakozások nem teljesültek. Correa is azt mondta, kiválóan sikerült a verseny. A közlekedés jó volt, a stadionok időben elkészültek. A brazil kormány nagyon odafigyelt a részletekre, már csak azért is, mert Dilma Rousseff elnök saját újraválasztásához is fel akarta használni a rendezvényt. „Ha megnyerjük az aranyérmet, biztos, hogy októberben újraválasztják Dilmát. Most azonban bele is bukhat a csapat kudarcába” – magyarázta Correa. Akárhogy is lesz, az biztos, hogy a brazil politika hihetetlenül rátelepedett a focira, és azt is megmutatta, hogy ha valamit el akar érni, akkor képes is elérni: a Rio de Janeiróban található 12 nyomornegyedben (favela) például rendkívül látványos eredményeket mutattak fel: kiszorították a negyedeket uraló bűnözőket, a „bárókat”, és rendet tettek. 

A kormány kritikusai ugyanakkor éppen ezt látva vetik fel: ha a jól kommunikálható területeken ilyen eredményekre képes a hatalom, vajon miért impotens a mindent átható korrupció felszámolásában. Ide sorolják azt a vélekedést is, hogy a FIFA temérdek pénzt vehetett és vihetett ki adómentesen a világbajnokságból. Miközben Brazília mintegy 15 milliárd dollárt fektetett be, amiből jó, ha a fele befolyik a torna alatt. (A többi majd hosszabb távon térül meg – nyugtatják a kedélyeket a hivatalos állásfoglalások.) A költségek jelentős részét stadionépítésre fordították: 3,6 milliárd dollár értékben 12 aréna készült. Köztük van a világ második legdrágább stadionja, amely a vébé után üresen fog állni: a Brazíliavárosban épített, 70 ezer néző befogadására alkalmas építményt ugyanis egyetlen profi futballcsapat sem fogja használni a világbajnokság végeztével.

Amikor 2007-ben, csaknem hat évtized után ismét elnyerték a rendezés jogát, a brazilok 80 százaléka támogatta az eseményt, mára a lakosság nagyobbik hányada azt gondolja, hogy a világbajnokság megrendezése többet árt, mint használ az országnak.

Brazíliát érdekes kettősség jellemzi: Correa legutóbb 2001-ben járt hazájában, és mint mondta, most, hogy tizenhárom évvel később ismét Brazíliában van, szembeötlő a fejlődés: igaz, ebben a néhány éve feltárt hatalmas olajlelőhelyek is jelentős szerepet játszanak. Sok az új autó, könnyen lehet olcsó hitelhez jutni, jelentős az életszínvonal-emelkedés. Egy öttagú család havi élelmiszer-költsége 130-140 dollárnak felel meg, miközben például egy nyugdíjas nyomozó 8-900 dollár nyugdíjat kap, mondott néhány példát Correa. Az érem másik oldala a bűnözés és a már említett korrupció: a túlárazott stadionok, a felesleges beruházások vagy például az az újonnan átadott felüljáró Belo Horizontéban, ami éppen a világbajnokság idején dőlt romba. „Valószínűleg kispórolták belőle az anyagot”, vélekedett Correa. Brazília tavaly a Transparency International korrupcióérzékelési indexén 175 országból a 72. helyet foglalta el, szemben az előző évi 43. helyezéssel. Megfigyelők szerint 2014-ben további lecsúszás várható.

Visszatérve a focira: a brazilok többsége által csak Dilmaként emlegetett elnök is jelen volt a döntő mérkőzésen – egy sorral Orbán Viktor és fia, Orbán Gáspár felett ült a VIP-páholyban –, ám a többszöri füttykoncert sokat árthatott a kampányának. Beszélgetésünk végén arról a pletykáról is megkérdeztem az üzletembert, miszerint Scolari mester annak reményében szerepeltetett a csapatban nem válogatott szintű játékosokat is – például Fred, Hulk, Jo –, hogy a világbajnokság után jó pénzért eladva őket részesül a bevételből, Anderson Correa határozottan kijelentette: ez minden alapot nélkülöző butaság.

Olvasson tovább: