Kereső toggle

A német férfiak egy százaléka pedofil

Torz vonzalmak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt időszakban több olyan bűncselekmény híre járta be a sajtót, amelynek a pedofíliával összefüggő vonatkozása is volt. Magyarországon egy csepeli tanár közel harminc gyereket is megronthatott, Németországban Sebastian Edathy szociáldemokrata képviselő bukott meg gyerekpornó-felvételek vásárlásával, ami Angela Merkel számára is kínos pillanatokat okozott, mert magával ránthat több más, mindeddig köztiszteletben álló politikust.

Pedofíliáról, illetve ezzel kapcsolatos pszichológiai zavarról akkor beszélnek a szakértők, ha az érintett folyamatosan szexuális vágyat érez serdülőkort el nem ért gyermekekkel kapcsolatban és saját maga már betöltötte a 16. életévét. Magát a kifejezést 1886-ban használta először Richard von Krafft-Ebing pszichiáter, aki biológiai okokat sejtett a háttérben. Vizsgálatai azonban nem vezettek eredményre, ugyanakkor a kutatások továbbra is zajlottak ebben az irányban. 2012-ben az MRI-t (mágneses magrezonancia képalkotás) hívták segítségül: gyerekek és felnőttek képeit mutatták a célcsoportnak, és közben vizsgálták agytevékenységüket.

A pedofil hajlamú emberek agyi aktivitása eltért a nem pedofilokétól, amikor meztelen gyermekek és felnőttek fotóit látták. Ugyanakkor ez a kísérlet még csak az első lépcső, és az eredmény nem jelenti azt, hogy egy egyszerű vizsgálattal megállapítható lenne valakiről, hogy pedofil, vagy sem.

Alapesetben az emberek már iskolás korban rajongani kezdenek valamely kortársuk iránt, majd ahogy nőnek, úgy változik az a korosztály is, ahonnan mindenkori társukat vagy alkalmi partnerüket kiválasztják. A pedofil embereknél viszont ez a változás elmarad, ők továbbra is a gyermekkorúak felé vonzódnak. Ugyanakkor – főként a gyermekpornográf felvételek elterjedésével összefüggésben – egyre gyakoribb, hogy felnőtt korban alakul ki ilyen beállítottság valakinél. Érintettek egyébként nem csak férfiak lehetnek. Németországban egyes kutatók szerint 50 000, mások szerint 200 000 pedofil férfi él, de többen azon a nézeten vannak, hogy a férfi felnőtt lakosság egy százaléka érintett, ami 250 000 embert jelent. A nőknél jóval kisebb ez az arány, becslések szerint 100 ilyen hajlamú férfira jut egy nő.

Az, hogy valaki szexuálisan a gyerekekhez vonzódik, még nem jelenti azt, hogy az illető egyben bűnöző is. Általánosságban véve a gyermekekkel való fajtalankodás büntetendő cselekmény, hazánkban a büntető törvénykönyv XIX. fejezete tartalmazza azokat a tényállásokat, amelyek megvalósítása esetén évekre rács mögé kerülhet az elkövető. Minősítő körülmény a különböző szexuális bűncselekmények körében, ha a sértett 18 éven aluli, és még súlyosabb büntetésre számíthat, aki 12 évnél fiatalabb gyermek sérelmére követi el tettét.

A helyzetet bonyolítja, hogy ráadásul nem mindenki pedofil, aki megront egy kisgyermeket. Olyan férfiak is létesíthetnek alkalomszerűen szexuális kapcsolatot fiatalkorúakkal, akik egyébként a saját korosztályukhoz vonzódnak. A szakértők számára ez a tény a különböző terápiák miatt fontos, hiszen lehet, hogy az illető nem tud a vele egykorúakkal szót érteni, ezért fordul a kiszolgáltatottabb gyermekek felé. Esetükben olyan viselkedési szabályokat igyekszenek megtanítani, amelyek segítségével képesek lesznek a normális társadalmi kapcsolatok kialakítására. Egy ilyen kezelési mód azonban a valóban pedofil hajlamú embereknél teljesen hatástalan lenne.

Különböző gyógymódokról időnként lehet hallani a sajtóban, és nem ritkán az ezekkel kapcsolatban kirobbant botrányokról is. Németországban az önként jelentkező szexuális bűncselekményeket elkövetőket sebészileg kasztrálták, de az Európa Tanács ezzel nem értett egyet. Oroszországban és Lengyelországban a meghatározott bűncselekmények elkövetőit kémiai kasztrációnak vetik alá, ami veszélyesebb, kevésbé megbízható és több szövődménnyel is járhat, mint a műtéti eljárás.

A legtöbb országban lehetőséget biztosítanak különböző kezelések igénybevételére, ha valaki úgy érzi, hogy érintett és nem tud uralkodni vágyain. Különböző (pszicho)terápiákkal, végső esetben akár gyógyszeres kezeléssel is megpróbálnak segíteni az ezzel küzdő embereken. A „Kein Täter werden” (Nem válni elkövetővé) program például 2005-ben indult Berlinben, azóta további hét városban lehet hozzájuk fordulni ingyenes segítségért.

A másik oldalon is találunk azonban különböző szervezeteket. Vannak, akik a felnőtt férfiak és fiatalkorú fiúk közötti szexuális kapcsolat legalizálása mellett állnak ki. Az egyik ilyen több mint harminc éve működik az Egyesült Államokban. Ők abban próbálnak segíteni, hogy a hozzájuk fordulók hogyan tudják még inkább megélni vágyaikat: még börtönökön belüli támogatószolgálatot is működtetnek – Európában is akadtak, akadnak követőik.

Olvasson tovább: