Kereső toggle

Birodalmi álmok

Aggódnak a szerbek a török terjeszkedés miatt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balkán legnagyobb gazdasági és katonai erejeként Törökország a térség első számú nagyhatalmává kíván válni, miközben Izrael-ellenes megnyilatkozásaival az arab világban is egyre növekvő befolyásra tesz szert. Szerbiában aggodalommal figyelik a „neooszmán” birodalom felemelkedését, amely ma már elsősorban nem fegyverekkel, hanem gazdasági eszközökkel bővíti befolyási övezetét.

Ahogy a cionizmus, az antiszemitizmus és a fasizmus, úgy emberiség elleni bűn az iszlamofóbia is – mondta a közelmúltban egy ENSZ-konferencián Recep Tayyip Erdoğan. A török miniszterelnök szavait azonnal elítélte nemcsak Izrael, hanem az Egyesült Államok és az ENSZ is – ám úgy tűnik, hogy a kijelentés címzettje inkább a muzulmán arab világ lehetett, amelyben a törökök tovább szeretnék erősíteni az egyébként is növekvő népszerűségüket. Az ázsiai ország azonban nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában, egészen pontosan a Balkánon is domináns szerepre törekszik. Az Akter című szerb gazdasági magazin szerint Törökország katonai, politikai és gazdasági befolyása révén tudatosan a régió vezető hatalmává kíván válni. Geopolitikai helyzetéből fakadóan eséllyel pályázik például arra, hogy Európa, Ázsia és Afrika gazdasági csomópontjává váljon.

Az Erdoğan-kormány magabiztosságát növeli az a gazdasági sikertörténet, amely az elmúlt tíz évben jellemezte az ország fejlődését. Sikerült egyszámjegyűre csökkenteni az inflációt, megfelezni az államadósságot, és a világválság ellenére a gazdasági növekedés 2011-ben is meghaladta a 8 százalékot. Ez még akkor is imponáló adat, ha van honnan fejlődni – bár elgondolkodtató, hogy Törökország már meghaladja a legszegényebb uniós országok fejlettségi szintjét. A gazdasági siker pedig nemcsak a határokon túli befektetések növekedését tette lehetővé, hanem azt is, hogy a NATO-szövetséges törökök a világ 11. legerősebb hadseregét hozzák létre.

A szerb kommentárok szerint Törökország a „neooszmánizmus” doktrínáját valósítja meg, ugyanakkor szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz is. A terjeszkedés fő célpontja a Balkán, ahol 2000 előtt még a katonai szerepvállalás jelentette az első számú eszközt a törökök számára. A délszláv háborúk idején Ankara a szerbellenes erőket támogatta, ami főleg Bosznia-Hercegovinára volt érvényes: segítséget nyújtottak a bosnyák hadsereg felfegyverzésében, kiképzésében, valamint a logisztikában. Olyan is megtörtént, hogy török felségjelzésű vadászgépek bombáztak szerb állásokat. Az sem lehet véletlen, hogy a török katonai iskolákban tanítják az albán és a szerb nyelvet, a hadsereg pedig rendszeresen közös hadgyakorlatokat tart Albániával, és komoly összegekkel, páncélozott járművekkel és helikopterekkel támogatják a Koszovói Biztonsági Erőket.

Az ezredfordulót követően konszolidálódott a kapcsolat Belgrád és Ankara között, és az érdekszféra növelésében a gazdasági eszközök vették át a főszerepet. Mint a Magyar Szó című vajdasági lap megírta, a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint a törökök eddig 95 millió eurót fektettek be a szerb gazdaságba. Az EU-tag Romániába 9,5 milliárd dollárt, a szintén EU-tag Bulgáriába pedig ezzel szemben beruháztak 4,5 milliárd dollárt. A török vállalkozók sikeresen terjeszkednek az egész Balkánon – Albániában és Koszovóban a leghatékonyabbak.

Koszovóban jelenleg 875 török cég üzletel, és több mint egymilliárd dollár áramlik a helyi gazdaságba a „Nagy Testvértől”, továbbá a török bankok ellenőrzik a koszovói bankügyletek hét százalékát. A Bechtel-Enka török–amerikai konzorcium építi az Albániát és Koszovót összekötő autóutat, a Limak törökországi társaság pedig 20 évre átvette a pristinai Adem Jashari nemzetközi repülőtér üzemeltetési jogát, amelyet jelentősen kiszélesítenek és felújítanak. A törökországi cégek betörtek az albán bank- és pénzügyi szektorba, az építőiparba, a kereskedelmi piacra, az egészségügyi és a turisztikai szektorba is.

Törökország a kulturális-vallási területre szintén nagy hangsúlyt helyez. Mecsetek és emlékművek helyreállítását finanszírozzák Montenegróban, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Koszovóban. Ebből a „szórásból” Magyarország sem marad ki: mint korábban megírtuk, a török állam jelentős összeggel támogatja kilenc oszmán műemlék renoválását, és csak a pécsi, valamint szigetvári emlékhelyekre 1,6 milliárd forintot kíván elkölteni.

A Koszovóban működő Balkán Intézet turkológiát is oktat, és rendszeresen fórumokat és konferenciákat rendez a témában. Az Isztambuli Egyetem Montenegróban saját tagintézmény alapítását tervezi, ahol török program szerint oktatnák a hallgatókat. Az innen kikerülő diplomások Ankara reményei szerint a jövőben tovább mélyíthetik a törökök kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatait.

Olvasson tovább: