Kereső toggle

Többen lettek öngyilkosok végrehajtás miatt

Árverés és átverés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A végrehajtó kigyúrt emberei megfenyegettek, hogy kezemet-lábamat törik, ha megpróbálom megakadályozni az árverést” – emlékszik vissza M. Nikolett arra a napra, amikor elárverezték ingatlanját, melyet még édesapja épített a családnak. Egy civil szervezet szerint Nikolett csak egyike annak a több ezer sértettnek, akik korrupt végrehajtók áldozatai lettek. Hivatali visszaélés, kényszerítés, garázdaság, okirat-hamisítás, sikkasztás, hatóság félrevezetése – csak néhány azok közül a büntetőügyek közül, melyek önálló bírósági végrehajtók ellen vannak folyamatban. A Magyarországon dolgozó mintegy 200 végrehajtóból jelenleg 18-20 ellen folyik eljárás, ám a szakmai kamara az ártatlanság vélelmére hivatkozva nem kezdeményezi felfüggesztésüket a jogerős bírósági ítéletig.

M. Nikolett többlakásos ingatlanját mindössze 8 milliós adósság fejében hosszas huzavona után tavaly árverezték el. Nikolett vesszőfutása egy családi tragédia után kezdődött, amikor is szeretett volna átütemezést kérni banki tartozására. Ez azonban nem sikerült ezért árverésre került sor.
„50 milliós Mercédesszel ide álltak a házam elé a végrehajtó kigyúrt emberei, és megfenyegettek, hogy kezemet-lábamat törik, ha megpróbálom megakadályozni az árverést. Ezt követően arcrezzenés nélkül árverezték el féláron” – emlékszik vissza Nikolett a történtekre. Az ingatlant végül Nikolett elveszítette az épület becsült értékének mindössze töredékéért. Az árverés helyszínére senkit nem engedtek oda az aukción részt vevő nepperek, miközben több tucat érdeklődő is megjelent. Nikolett meghívta egy ismerősét is, aki szeretett volna az ajánlatot tenni, de nem jutott be az ingatlanba, mivel a bejáratnál megfenyegették és elzavarták. „A végrehajtó strómanjai az előre megbeszélt menetrend szerint emelték fel a kezüket, rihegve-röhögve nézték végig, ahogy kézen-közön elárverezik az ingatlanomat. És ez csak az egyik szabálytalanság volt az árverés kapcsán. Feljelentést tettem, most már az ügyészség foglalkozik az ügyemmel” – mondja Nikolett.  
Az ehhez hasonló úgynevezett „álárverés” azonban nem egyedi. Már bírósági ítélet is született egy budapesti végrehajtó és helyettese ellen, mert kitűzték egy autó árverését, de az adott időpontban az árverésen megjelent érdeklődőket elküldték azzal, hogy az aukció nem lesz megtartva. Ennek ellenére mégis készült árverési jegyzőkönyv vevővel, aláírással, pecséttel. Őket első fokon elmarasztalták, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesületét az háborítja fel, hogy a kollégák ennek ellenére dolgozhatnak, a mai napig tűznek ki árveréseket, készítenek jegyzőkönyveket. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara eközben mindössze pesti legendának tartja a kidobóemberekkel „lezsírozott” árveréseket.
Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke szerint gyakoriak a Nikolettéhez hasonló esetek. Ő több ezer sértettről beszél. „Honlapunkon nyilvánosságra hoztuk 20-22 végrehajtónak a nevét, akik gátlástalanul, akár hivatali visszaélést is elkövetve végzik munkájukat. Anyagi haszonszerzés céljából követnek el olyan bűncselekményeket, melyek minden határt túllépnek. Ennek a 20 embernek kellene börtönbe kerülnie és példát statuálni rajtuk, hogy a végrehajtó szakma megtisztuljon” – véli Dabasi, aki maga is összetűzésbe került egy végrehajtóval. Saját sérelmei is motiválták, hogy a 6 civil szervezetből álló társadalmi mozgalom élére álljon.
„1999-ben egy 10 ezer forintos Westeles telefonszámla-tartozást nem fizettem meg, mert nem volt szerződésem a céggel, jogtalannak tartottam a felszólítást. Ez az összeg végül több százezerre, majd millióra rúgott. Ekkor jött egy sánta, semmirekellő törpe, aki ránézett az akkor 22 milliós ingatlanomra, és azt mondta, hogy »6 misiért« elviszi. 2007-ben 4 millió 200 ezer forintot kellett kifizetnem az árverés előtt egy perccel ennek a végrehajtónak, hogy ne vigyék el a házam. Azóta nem nyugszom, és mindenkinek próbálok segíteni, aki bajba jut. Ma Magyarországon a végrehajtó a király, mert minden törvény felett áll. A végrehajtási törvény őket védi, bármit megtehetnek. Az én ingatlanomon legalább 10 millió forinton osztozkodhattak volna a nepperrel, miután eladják. Ott ültek már a hiénák, csak én gyorsabb voltam” – emlékszik vissza Tamás.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tagadja, hogy 20 végrehajtó ellen lenne büntetőeljárás folyamatban. „Ezt abszolút sokallom, egyértelműen csak cáfolni tudom. Információim szerint legfeljebb 4-5 végrehajtó ellen folyik büntetőeljárás, és körülbelül másik 3-4 ellen ügyészségi vizsgálat. Összességében tehát 10 alatt vannak a különböző eljárások” – állítja Schmidt Zoltán, a kamara elnökségi titkára.
A kamara hivatalból értesül arról, hogy melyik munkatársuk ellen folyik eljárás. A Magyar Végrehajtók Országos Egyesülete szerint éppen ezért érthetetlen, hogy miért csak néhányat ismer be azok közül a kamara. „Mi örülnénk legjobban, ha csak pár ügyről lenne szó, ez azonban sajnos nem így van. Mintegy 20 végrehajtó érintett, ami igen magas szám különösen akkor, ha azt nézzük, hogy Magyarországon csaknem 200 önálló bírósági végrehajtó teljesít szolgálatot, vagyis 10 százalékuk érintett valamilyen gyanúra okot adó ügyben. Emellett sajnos belépett ebbe a »klubba« néhány végrehajtó mellett dolgozó végrehajtó-helyettes is” – véli Hetei Zoltán, az egyesület munkatársa, aki szerint különösen az elkeserítő, hogy olyanok is szabadon dolgozhatnak tovább, akik esetében már első fokon megállapították, hogy elkövették az ügyészségi vádiratban szereplő bűncselekményeket. „Érthetetlen, hogy a kamara vezetése az ártatlanság vélelmére hivatkozva még ki is áll a renitensekért” – mondja Hetei.
Ezt erősítette meg lapunknak a kamara elnökségi titkára is: „Szankciók nincsenek a büntetőeljárás alá vont kollégák ellen, mivel az ártatlanság vélelme a jogerős bírósági ítéletig megilleti őket is. A kamara minden esetben fegyelmi eljárást kezdeményez, amit az ítélethozatalig felfüggesztenek és az ítélettől függően vagy folytatják, vagy nem. A kamarának nincs felfüggesztési jogköre, ezt csak a szolgálati bíróság teheti meg” – mondja Schmidt Zoltán, aki szerint a sértett adósok gyakran elkeseredésből tesznek feljelentést az ellenük eljáró végrehajtóval szemben. Pedig szerinte nem kellene kapásból bűncselekményt vizionálva az ügyészségre rohanniuk. Egyrészt végrehajtási kifogással élhetnek a bíróság felé, másrészt a Kamara Országos Felügyeleti Tanácsa is kész kivizsgálni a sérelmeket, hogy jogosak-e azok” – tanácsolja a titkár.
Schmidt Zoltán szerint mivel kevés ügyről van szó, még az a kérdésfelvetés is rossz, amelyik arra keresi a választ, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják az érintett végrehajtókat. Azt azért hajlandó elismerni, hogy a büntetőeljárások zöme hivatali visszaéléssel kapcsolatos. Az egyesület szerint viszont ez csak a jéghegy csúcsa. Hetei Zoltán úgy értesült, a hivatali visszaélés mellett népszerűek a (köz)okirat-hamisítások, a becsületsértések, rágalmazások, a zsarolás és a kényszerítés is.
Ami pedig meg sem jelenik a hivatalos statisztikákban, az néhány végrehajtás alá vont személy öngyilkossága. A Fehér Kéményseprők vezetője szerint ennek primer oka, hogy a kiszolgáltatott helyzetbe került adósok egy része végső elkeseredésében képes akár saját életét is eldobni magától. „Legalább 9 ember lett öngyilkos végrehajtási zaklatások következtében. Ezek a végrehajtók lelkileg úgy tönkre tudják tenni az embereket, hogy azt el se tudja képzelni senki, akinek nem volt velük kapcsolata. Az a férfi is, aki tavaly kiugrott a harmadikról, úgy volt vele, hogy már nincs más megoldás számára” – állítja Dabasi Tamás. A Fehér Kéményseprők vezetője szerint ezek a tragédiák elkerülhetőek lennének, ha az adósok és a végrehajtók között konszolidáltabb kapcsolat alakulna ki, és a végrehajtó nem csak a végrehajtást követelő érdekeit tartaná szem előtt.
„Azért mert valaki – felelősen vagy felelőtlenül – felvett egy hitelt, ne azzal büntessük, hogy alvilági csoportok fele vagy negyed áron elveszik az ingatlanjukat, és azzal nyerészkednek, miközben az ott élő családot kilakoltatják, gyerekestől mindenestül. A korrupt végrehajtók meg zsebre dolgozva asszisztálnak mindehhez” – vélekedik Dabasi.   
Az egyesület szerint ahhoz, hogy a dolgok jogszerűen működjenek, be kellene tartani, tartatni azokat a jogszabályokat is, amelyek magukra a végrehajtókra vonatkoznak. Ezen kívül is a legfontosabb a megfelelő iskolázottság, képesítés.
A végrehajtási eljárás az első mozzanattól az utolsóig jogi eljárás. A legtöbb végrehajtónak ennek ellenére, nem hogy diplomája, de egyáltalán semmilyen felsőfokú oklevele sincs. Ez tarthatatlan. Amellett ahhoz, hogy a végrehajtói szakma megtisztuljon, nemcsak betartani, de rendezni is kellene a jogszabályi hátteret. „Minimális elvárás lenne, hogy a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályok hajazzanak más szakmai kamarákéra, például az ügyvédi kamarára előírtakra. Ott ugyanis addig felfüggesztés hatálya alatt áll a delikvens, míg jogerősen be nem bizonyosodik az ártatlansága. És mivel nem megszűnik a hivatala, csak felfüggesztik, így az oly sokszor hivatkozott ártatlanság vélelmének követelménye sem sérül. Ennek megváltoztatása a végrehajtók esetében a jogalkotó dolga” – állítja Hetei Zoltán, aki szerint ez olyan súlyú társadalmi kérdés, hogy nem lenne szabad elsiklani fölötte.

Olvasson tovább: