Kereső toggle

Fajtiszta magyar nincs

Mit árulnak el a gének származásunkról?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Tipikus mai magyar politikai jelenség, nem szeretném minősíteni, mert elragadtatnám magamat." „Tudományosan igazolhatatlan, etikailag megengedhetetlen." Ilyen véleményeket fogalmaztak meg lapunk által megkérdezett szakemberek annak kapcsán, hogy egy jobbikos férfi az internetre kitett genetikai vizsgálati leletével igazolta, hogy nincs benne sem zsidó, sem cigány gén.

„Nem létezik zsidó, roma vagy akár magyar gén, de rossz is belegondolni, hogy milyen következményekkel járna, ha ilyesmi tudományosan igazolható lenne" - nyilatkozta lapunknak Dr. Czeizel Endre genetikus, utalva

a kuruc.infónak arra a hírére, miszerint egy jobbikos honfitárs genetikai leletekkel tudja igazolni - a rasszista portál leplezetlen sajnálatára áltudományos módon -, hogy az ő esetében „kizárhatók a zsidó és roma felmenők".

„Magyarországon egyre többen fordulnak családfakutatókhoz azzal a céllal, hogy kiderítsék, volt-e a felmenőik között zsidó származású személy. De nem valamiféle fajtisztaság bizonyítása miatt - ilyet el se vállalnék, és nem is tapasztalni erre igényt -, hanem elsősorban külföldi munkavállalás, időleges letelepülés terve, valamint személyes kíváncsiság, sőt büszkeség áll az effajta kíváncsiság hátterében" - közölte kérdésünkre Bárdossy Péter családfakutató.

A Jobbik nem reagált az esetre, inkriminált képviselője pedig azt írta a hírportálnak: „A genetikakutató doktor azt mondta, hogy ezzel 100% bizonyossággal meghatározható a származási kérdés, felmenői rendszerben. A cég garanciát is vállal az eredményre, ugyanis nemzetközi szabványok szerint dolgoznak, így bíróságok előtt is megáll a hitelesített lelet."

Szakemberek szerint ilyen önigazolási kényszer is csak Magyarországon fordulhat elő, de még ennél is meglepőbb, hogy egy magára valamit adó kutatócég elvállal egy ilyen megbízást, ráadásul kiad róla egy egyértelmű igazolást. Czeizel Endre szerint tudományos szempontból szélhámosság ilyen vizsgálatot elvállalni, etikai okokból pedig megengedhetetlen. Üzleti célból viszont kifizetődő egy tájékozatlan kliens megbízása, csak nyilván senki nem számított arra, hogy az illető elhenceg a leletével. Mi több, a magyar egészségügyi törvény szerint genetikai vizsgálatok kizárólag egészségügyi érdek alapján, esetleges betegségek meglétének vagy hajlamának igazolása céljából végezhetők.

A cég reakciói csak tovább rontottak a helyzeten. A Nagy Gén Kft. tulajdonos ügyvezető igazgatója, Nagy Zsolt közleményében ugyanis azt írja, hogy a vizsgálatot „etikai okokból" nem tagadhatták meg, mivel „nem volt joguk megítélni", hogy a képviselő a vizsgálati eredményét milyen célra használja fel. Elnézést kérnek, hogy a leletben nem fogalmaztak precízebben, hiszen azzal elkerülhették volna, hogy az illető tévesen használja a genetikai szakértő leletét, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő. A cégvezető kérdéseinkre, hogy éppenséggel nem az az etikátlan-e, hogy egy ilyen megbízást elvállalnak, illetve miféle tudományos és jogi alapon végeznek továbbra is ilyen kutatásokat, érdemben nem válaszolt. Arra, hogy mit értenek precízebb megfogalmazás alatt, azt a választ kaptuk, hogy a leleteket ezentúl „a valószínűségek nagyobb kihangsúlyozásával fogalmazzák meg".

Az eset az egész genetikusszférát lejárathatja, a Szakmai Kollégium Klinikai Genetikai Tagozata és Tanácsa, valamint a Magyar Humángenetikai Társaság egyaránt elítélte a rasszista értelmezésre okot adó genetikai vizsgálatot. Előbbiek hangsúlyozzák: „Nincsenek népcsoportra jellemző, adott egyed hovatartozását igazoló vagy kizáró génjeink." Személyes tulajdonságokra utaló genetikai markerek (bőrszín, szemszín stb.) az egyénre nézve meghatározhatók, de az ilyen jellegű markerek nem tekinthetők egy népcsoporthoz tartozás jegyeinek. Fontosnak tartják kiemelni, hogy egy egyén etnikai hovatartozása nem genetikai kérdés, hanem személyes identitásválasztás és a közösség általi elfogadottság kettős viszonyán alapul. „Ebben a kérdésben nem a genetikusoké a végső szó" - olvasható a Szakmai Kollégium állásfoglalásában. A testületek vizsgálatot sürgetnek az ügyben, az egészségpolitikai hatóságokat arra kérik, hogy akadályozzák meg az ilyen vizsgálatok megismétlődését, illetve foganatosítsanak ellenük határozott szankciókat.

„A híreken kívül nem foglalkozunk vele, eddig még nem kaptunk jelzést az ügyben" - mondta lapunknak Éger István, a MOK elnöke, akinek szavaiból kiérződött, hogy a hazai egészségügyben most nem ez a legégetőbb problémájuk.

„Ilyen leletet kiadni, ez azt jelenti, hogy a rasszizmust akarják tudományosan igazolni, ami rendkívül aljas, tudománytalan és felháborító dolog" - mondja Czeizel Endre. A genetikus leszögezi: 2003 óta leolvashatóvá vált az emberi géntérkép, 2000 betegségért felelős gént ismerünk, ami a várható élettartam és a betegségek kivédése szempontjából óriási előrelépést jelent. „A kizárólag anyai ágon kimutatható öröklődés - a mitokondriumok, a sejt »erőműveinek« átörökítése - alapján visszavezetve kimutatták, hogy minden ember egy asszonytól származik, aki nagyjából 150 ezer évvel ezelőtt élt. Továbbá a genetikai kutatások során az egyik legnagyobb meglepetés az volt, hogy jóllehet az emberi fajt alkotó 3 nagy rassz - a fekete, a sárga és a fehér - ránézésre jól elkülöníthető egymástól, de a génállományuk gyakorlatilag azonos: mindössze 0,1 százalékban különbözik egymástól. Az emberi fajon belül tehát óriási a génazonosság - fejtegette kérdésünkre Czeizel. - Az más kérdés, hogy egyes népcsoportok a történelem során zárt közösségekben éltek, nem keveredtek másokkal. Ilyenkor létrejöhet az úgynevezett „génsodródás", tehát az ősi génekben (ezek azok, amelyek közvetlenül meghatározzák, h

ogy milyen fehérjéink vannak) minimális különbségek alakulhatnak ki: így például a hazai cigányságban a B vércsoport előfordulása közel 50 százalék, míg a nem romákban 20 százalék. Előfordulási gyakoriságról beszélünk, az egyén vonatkozásában tehát a keresett jellegzetesség hiánya vagy megléte nem mond semmit. Népcsoportok szintjén ha sok ezer emberben sok száz gént megnézek, akkor bizonyos jellegzetes génspektrum kirajzolódhat, ami nem függ össze a társadalmi teljesítménnyel." - hangsúlyozza Czeizel.

A 25 ezer génpárunk között 10 ezer áll összefüggésben a szellemi, vagyis társadalmi teljesítményünkkel - folytatja a szakember. Ezek a gének csak egy nagyon tág lehetőségbirodalmat jelentenek, s hogy ezekből mi valósul meg, az már egyáltalán nem a génektől függ, hanem a külső környezeti hatásoktól. A zsidók a társadalmi teljesítmény terén kiemelkedtek, mivel mindig is a tanulást, a tudást becsülték a legtöbbre, s ha egy

gyerekben látják a tehetséget, akkor mindent megtesznek azért, hogy azt maximálisan kiaknázzák. 16 magyar származású Nobel-díjas tudós közül 11 zsidó származású, miközben az össznépességben soha nem volt a zsidók részaránya 5 százalék fölötti. A magyarországi romák társadalmi teljesítménye nagyon alacsony, de ez nem azt jelenti, hogy az ő esetükben a szellemi teljesítményt meghatározó gének rosszabbak lennének másokénál.

A roma kultúra - szemben a zsidóval, amely 3500 éve tud írni-olvasni - egy indiai, orális kultúra, azaz szépen beszélnek, énekelnek, táncolnak, és kevésbé tulajdonítanak annak jelentőséget, hogy a gyerekeiket iskolába járassák. Rácz Bertalan, Cziffra György, Pege Aladár - a maguk területén fantasztikus géniuszok. A romák más téren is ilyen jók lennének, csak náluk azok a területek nincsenek kiaknázva. A jóval rövidebb élettartamuk sem a génekkel, hanem az életkörülményeikkel indokolható - szögezi le az orvos-genetikus.

Fajtiszta magyarság sincsen, hiszen a magyarság génállománya a legkevertebb Európában, már Árpádék népe is kevert volt, a történelem során itt egy génkohó jött létre. A magyarokról végképp nem mondható el, hogy lenne egy jellegzetes genetikai spektrumuk - ami jó, mert minél kevertebb egy nép, annál nagyobb az életereje. Az más kérdés, hogy Czeizel szerint nem vagyunk erre méltók, mert önpusztító életet élünk.

Imrédi és a zsidó vér

A fajtiszta magyarság keresése, illetve az err

e való hivatkozás a náci-nyilas idôket idézi. A korra jellemzô, hogy Imrédy Béla miniszterelnök - akit Horthy Miklós kormányzó 1938-ban nevezett ki, és egészen 1944 augusztusáig volt hivatalban - a második zsidótörvény elôterjesztésekor így fogalmazott: „egy csepp zsidó vér" elég ahhoz, hogy megrontsa az ember jellemét és hazafiságát.

A probléma csak az volt - írja Paul Lendvai a Magyarok - Kudarcok gyôztesei című könyvében -, hogy Imrédy ereiben korántsem csak „egy csepp zsidó vér" csordogált, hiszen dédanyja csehországi német zsidó volt, ráadásul ezt egy pesti lap dokumentumokkal alátámasztva meg akarta jelenteni. A botrány elkerülése érdekében Horthy magához kérette Imrédyt és bizalmasan megmutatta neki a Csehszlovákiából származó papírokat. A „fajmagyar" miniszterelnök állítólag annyira megdöbbent, hogy eszméletét vesztette, majd miután magához tért, felmentését kérte. (S. I.)

Olvasson tovább: