Kereső toggle

Magyar pálfordulás?

RMDSZ-es miniszter aláírására vár a verespataki aranybánya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár Borbély László román környezetvédelmi miniszter székébe is kerülhet a verespataki aranybánya megnyitása – értesült a Hetek. A beruházás egyre nagyobb társadalmi támogatottságot élvez, a kérdés mentén azonban tovább hasadt a romániai magyar közösség.

Európa legnagyobb külszíni fejtésű, ciántechnológiás aranybányája nyílhat meg a romániai Verespatakon. A beruházás környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztériumnak kell kimondania a végső szót. Tőkés László a bányanyitásra hivatkozva nyíltan szakított az RMDSZ-szel, sőt a közelgő választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt – amelynek Tőkés tiszteletbeli elnöke – éppen a környezetvédelem ügyét tűzi zászlajára.

Az RMDSZ pontosan érzi az ügy súlyát, ezért nem lépett még az ügyben – fogalmazott lapunknak az egyik elnökségi tag. A román kormány, a közvélemény, sőt maga az államelnök részéről is óriási nyomás nehezedik a magyarok által vezetett minisztériumra: mindenki az azonnali bányanyitás mellett érvel. A közel 300 tonna arany és az 1600 tonna ezüst piaci értéke, illetve az abból származó állami részesedés szinte megkerülhetetlen érv Európa egyik legszegényebb államában – mondta egy neve elhallgatását kérő politikus. A jelenlegi helyzet ebben a pillanatban egyszerű – tette hozzá – engedélyt még nem kapott a befektető, de egyre jobban sürgeti a román kormányt, mert az arany ára jó, ezért kezdené a kitermelést. Ennek érdekében óriási médiafelhajtásba kezdett: az újságokban és a tévében is reklámozzák a beruházás hasznát, annak munkahelyteremtő képességét. Válaszként a környezetvédők célirányos propagandába kezdtek, és nyíltan fordulnak az erdélyi párthoz: „RMDSZ, ne áruld el Verespatakot!” feliratú óriásplakátok jelentek meg a román–magyar határátkelőknél, valamint a ferihegyi reptérre vezető úton.
A környezetvédők szerint növeli a beruházás kockázatát, hogy a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) és anyavállalata eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, kifejezetten a verespataki bányaterv kedvéért hozták létre, többek között adóparadicsomokban bejegyzett cégláncolaton keresztül. Így valós szakmai vagy pénzügyi garanciát sem tud nyújtani. A céljuk eléréséhez közös kampányba kezdett a román és a magyar Greenpeace. Simon Gergely, a környezetvédő szervezet kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője lapunknak elmondta: az engedélyezés kizárólag RMDSZ-es minisztereken múlik. Kelemen Hunor oktatási és kulturális miniszter már kiadta a régészeti engedélyt a területre, neki már csak egy engedélyt kell aláírnia, míg Borbély László környezetvédelmi miniszteren múlik a cég környezetvédelmi engedélye. A Greenpeace szakértője szerint nem szabad megadni ezt az engedélyt, mert az felmérhetetlen károkat okozna.
A zöld aktivisták szinte minden fórumon tiltakoznak a bányanyitás ellen, legutóbb az Európai Bizottsághoz fordultak megoldásért. Az uniós szervezet azonban nyilvánvalóvá tette: nem fogja megakadályozni a verespataki aranybánya megnyitását, mert azon túl, hogy ellenőrzi az előírások betartását, egyes projekteket nem akadályozhat meg. Abban sem kompetens, hogy egy bányászati technológiát általános érvénnyel betiltson, mindezt a román kormány tehetné meg.
A legújabb hírek szerint a román környezetvédelmi minisztérium folyosóin már arról beszélnek, hogy „csak a legszigorúbb technológiájú kitermelésre adnak engedélyt” – vagyis meglesz az aláírás. Borbély László környezetvédelmi miniszter utoljára tavaly ősszel beszélt az ügyről nyíltan, amikor is bejelentette, hogy január végére döntés születhet a verespataki beruházás ügyében, és ha a tárca technikai bizottsága mindent rendben talál, akkor a minisztérium javasolni fogja a kormánynak, hogy hagyják jóvá az aranybánya megnyitását.
A politika azonban ezt a tervet egyelőre átírta, hiszen azóta Romániában kormányfőváltás zajlott, és a választási kampányba is belekezdtek a pártok, ezért a téma nagyon forró lett magyar részről – mondta lapunknak Ferenczi Zsolt erdélyi újságíró.
A román közéletben folyamatosan nő a projekt támogatottsága, így újabban maga az államfő, Traian Băsescu is a bányaindítás mellett lobbizik. A bulvársajtó persze rögtön arról cikkezett, hogy az elnök pártja komoly kampánytámogatást remél a beruházó cégtől – elemzi a híreket lapunknak az újságíró. Oknyomozó riportok pedig azt tárták a nyilvánosság elé, hogy a Dévához közeli Csertésen egy cianidos bánya megnyitásának előkészületei már le is zárultak, így ha ott engedélyezik az üzemeltetést, akkor vélhetően Verespatakon is ezt teszik majd. A négy évvel ezelőtti választások alatt az RMDSZ még ellenezte a verespataki beruházást, de azóta, úgy tűnik, megváltozott a kisebbik kormánypárt álláspontja. Többen korrupciót sejtenek e pálfordulás mögött, így az erdélyi politikában új pártot jegyző Tőkés László is. Az RMDSZ-ben egyelőre keresik a jó megoldást, de felmerült, hogy Románia RMDSZ-es környezetvédelmi minisztere akár le is mondhat az ügy miatt, így csökkentve a pártjára nehezedő nyomást.

A Szigethegység eldorádója

Verespatak azután vált híressé, hogy a román Roşia Montana Gold Corporation aranybányát kívánt nyitni az eldugott település felszámolásával. A ciánt alkalmazó technológia 16 km2-es terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetvel, valamint az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves mŐködése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42,82 km2 területet használna, és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Resources már megvásárolta a település házainak mintegy felét. A kitermelés megkezdése eltt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetvé. A projekt 15 évig körülbelül 250 ft foglalkoztatna. Ha a cianidos bánya engedélyt kap, az esetleges környezetkárosítás legnagyobb vesztese, Magyarország semmit nem tehet.

Olvasson tovább: