Kereső toggle

A perzsa kapcsolat - Idegen érdekeket szolgál a Jobbik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Irán célja, hogy Európát szembefordítsa az Egyesült Államokkal. Ennek érdekében erőteljes propaganda-hadjáratot folytat, és szélesíti ügynökhálózatát az öreg kontinensen - állítja egy lapunknak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő. Ennek ellenére a magyar kormányzati és ellenzéki politikusok gyakorlatilag semmilyen jelentőséget nem tulajdonítanak annak, hogy a Jobbik egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki az iszlám köztársasággal, amellyel atomprogramja miatt a nyugati világ egyre komolyabb diplomáciai háborút vív. A radikális párt perzsa kapcsolatait menedzselő iráni orvos - aki éttermet üzemeltet és a Fradit is támogatja - azonban úgy véli, a titkosszolgálatok minden lépését figyelik.

„Mióta itt vagyok, huszonegy várost látogattam meg kapcsolatépítés céljából, és mindegyikről küldtem információt országomnak, ami ezen városok kereskedelmét, egyetemeit, oktatási intézményeit és kultúráját illeti" - büszkélkedett a közelmúltban Szajed Szejed Agha Banihasemi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete abban az interjúban, melyet Lukács László, a Jobbik önkormányzati képviselője készített vele a Jobbik TV-ben. A diplomata többek között arról is beszélt, hogy a magyar városokkal való kapcsolatépítései során elsősorban kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködésre koncentrálnak. Emiatt kötött például az iráni Ardebil testvérvárosi megállapodást - a jobbikos vezetésű - Tiszavasvárival is.

Mint ahogy az eddigi kölcsönös iráni-jobbikos kapcsolatfelvételeknek, látogatásoknak, az interjúnak is az volt a végkicsengése, hogy a „baráti" Magyarországon kevesen rendelkeznek megfelelő információval a perzsa államról, márpedig hazánk lehetne az iráni tőke egyik legjobb célpontja. Az persze önmagában kérdéses, hogy ennek mekkora a gazdasági realitása, hiszen eddig a kormány „keleti nyitása" sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a kínaiak alig, az arabok pedig egyáltalán nem láttak fantáziát a magyar államkötvényekben. Vajon a tizenhárom ezer lelkes szabolcsi Tiszavasvári miért lehet érdekes a több mint félmilliós Ardebil vezetői számára? A válasz egyelőre nem ismert, ez azonban nem akadályozza meg a Jobbikot abban, hogy az iráni kapcsolattal (és általában a keleti nyitással) egyfajta alternatívát mutasson fel a „válságba süllyedt", „nemzetközi cionizmus által dominált" Nyugattal való szövetséggel szemben. A kérdések sorában ugyanakkor logikusan következik, hogy vajon mennyiben szolgálja Magyarország érdekeit az, hogy a vitathatatlanul jelentős, több ezer éves perzsa kultúra megismerésén túl egy parlamenti párt arra is vágyik, hogy az iszlám fundamentalizmus által uralt, a Nyugattal és Izraellel szemben egyre harciasabban fellépő, atomhatalmi álmokat dédelgető iráni vezetés a keblére ölelje?

„Parlamenti demokráciákban megszokott, hogy a pártok pártcsaládokhoz tartoznak, és nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. Itt azonban másról van szó: egy szélsőséges párt, amely kommunikációjában a nemzeti érdekek és szuverenitásuk abszolút védelmét tűzte zászlajára, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen kapcsolatokat épít egy olyan állammal, amely ellenségesen viszonyul ahhoz az euroatlanti szövetségesi rendszerhez, amelyhez Magyarország is tartozik. Irán az utóbbi időben egyre élesebben konfrontálódik azzal az értékközösséggel, melyhez tartozunk, és erre válaszul egyre szigorúbb szankciókat léptetnek életbe a velünk szövetséges demokráciák" - fogalmazott lapunknak Gulyás József, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori liberális tagja. A politikus emlékeztetett arra, hogy az ezredforduló idején Király B. Izabella pártja, a Magyar Érdek több százmillió forintnak megfelelő dollárt kapott Szaddám Husszein rezsimjétől - ám ennek, bár tudtak róla a magyar titkosszolgálatok,  a kormány semmilyen jelentőséget nem tulajdonított, sőt letagadta ezt az információt. A Jobbik nyíltan kooperál az iráni rezsimmel, és Gulyás szerint, ha a finanszírozási szál is élő Irán és Vona Gáborék vonatkozásában, akkor azzal kapcsolatban az illetékes nemzetbiztonsági szerveknek azonnal lépniük kell. Hozzátette: meglehet, hogy még maguk a párttagok sincsenek tisztában azzal, hogy a Jobbik vezetői milyen mélységű kapcsolatokat ápolnak a perzsa állam bizonyos képviselőivel.

„Irán nyilvánvalóan nem a Jobbik iránti szerelemből erősíti ezt a kapcsolatot, hanem konkrét céljai vannak. Érdeke, hogy olyan politikai erőket támogasson világszerte, amelyek gyengítik az adott ország euroatlanti szövetséghez való tartozását, továbbá erősítsék Izraellel és általában a zsidósággal szembeni indulatokat" - magyarázta Gulyás József, aki szerint a Jobbik által ápolt perzsa (és arab) barátság abból a szempontból is sajátos, hogy az európai modern szélsőjobboldali pártok éppenséggel az iszlám egyre növekvő kontinensbeli jelenlétének és befolyásának veszélyeit hangoztatva tesznek szert komoly társadalmi támogatottságra.

„Irán célja, hogy Európát szembefordítsa az Egyesült Államokkal a perzsa állam megítélése kapcsán. Ennek érdekében erőteljes propaganda-hadjáratot folytat, és szélesíti ügynökhálózatát az öreg kontinensen is" - mondta lapunknak a téma kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: Teherán PR-tevékenységeinek sorába illeszthetők az olyan események is, mint a kulturális-gazdasági kapcsolatok fejlesztése vagy az iráni nagykövet interjúja. A szakértő megjegyezte: a nagykövetségek a világon mindenhol egyúttal hírszerzői funkciót is betöltenek. Ez azért is érdekes, mert a magyar és az európai parlamentben is jelen lévő, akár a nyilvánosság számára nem hozzáférhető információkkal is rendelkező jobbikos képviselők láthatóan kiváló kapcsolatot ápolnak Irán budapesti nagykövetségével.

Mindezek ellenére az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nem foglalkozik a Jobbik-Irán kapcsolattal. Mint Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a Heteknek elmondta, a téma egy alkalommal került elő: a Jobbik vizsgálatot akart indítani annak kapcsán, hogy Vona Gábort és Gyöngyösi Mártont nem engedték felszállni Bécsben egy Iránba induló járatra, mert állítólag azt „túlkönyvelték" - az ügyet azonban nem vették napirendre. „A magyar diplomácia álláspontja világos: ellenezzük, hogy további államok atomhatalommá váljanak. Nem véletlen, hogy a Fidesz Iránnal nem ápol kapcsolatot, de azt nyilvánvalóan nem tudjuk megtiltani, hogy a Jobbik ezt megtegye" - fogalmazott Gulyás Gergely.

„Ha egy parlamenti párt egy olyan állammal tart fent kapcsolatot, amely a nyugati alkotmányos, demokratikus értékeket megkérdőjelezi, akkor ez rejthet magában nemzetbiztonsági kockázatot.

A Jobbik esetében vagy nincs erre vonatkozó információ, vagy nem beszélhetek róla" - utalt titoktartási kötelezettségeire Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke. Hozzátette: a NATO- és EU-tag Magyarország egy olyan rendszernek a része, amely célpontja lehet az ilyen államoknak, és ez alatt nemcsak a terrorizmust kell érteni, hanem a gazdasági érdekszféra, illetve az ügynökhálózat bővítését is.

„Szinte biztos vagyok benne, hogy most is megfigyelnek a magyar titkosszolgálatok, de tegyék csak nyugodtan, én semmi rosszat nem csinálok" - jegyezte meg a Jobbik-Irán-kapcsolatok legfőbb „menedzsere", a párt közel-keleti tanácsadója, miközben Shiraz nevű éttermében egy tea mellett válaszolt a Hetek kérdéseire. A fogorvos végzettségű H. Jahromi M. Afi 1992-ben diákként érkezett Magyarországra Iránból, azóta itt él, és magánpraxisa, illetve vendéglője mellett az iráni nagykövetség tanácsosaként is tevékenykedik.

„Amikor ideérkeztem, a magyarok sokkal boldogabbak voltak, de az elmúlt 20 év csődje bebizonyította, hogy a nyugati út nem működik, ezért más utakat kell keresni" - vélekedett a doktor, aki azért tartja szimpatikusnak a Jobbikot, mert erről őszintén mer beszélni. A jobbikos politikusok szájából elhangzó, és a párthoz köthető médiumokban megjelenő uszító, az emberi méltóságot sértő gyűlöletbeszédek kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy egyrészt vitatható, hogy ezek a kijelentések valóban olyan súlyosak-e, mint ahogy beállítják azokat, másrészt egy-egy politikus megnyilvánulásait nem kell az egész pártra kivetíteni, mert „a jobbikosok csupa jó emberek".

A Fradi kézilabdacsapatát és több alapítványt is támogató Jahromi visszautasította, hogy a Jobbik anyagi segítséget kapna Irántól. Hozzátette: Vona Gábor is mindössze kétszer-háromszor találkozott az iráni nagykövettel. A kifogástalan öltözetű, megnyerő modorú orvos szerint a lényeg nem a politikán, hanem az emberek közötti barátságon van - a maga részéről ezt igyekszik építeni a két nép között. Az iráni rendszerrel kapcsolatos nyugati aggodalmakról szólva pedig azt mondta, szerinte sem szerencsés, hogy a vallási és a politikai irányítás összefonódik, ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy „a közel-keleti emberek vérében nincs benne a nyugati értelemben vett demokrácia", ezért ezt ott nem is lehet erőltetni. Jahromi Afi egyébként úgy véli, még az is kérdéses, hogy a magyarországi rendszer demokratikusnak nevezhető-e. „Ha kimegyek az utcára, és ott elkezdem Jézust szidni, akkor nem történik semmi. De ha a zsidó vallással tenném ugyanezt, akkor megbüntetnének" - állította véleménye illusztrálására.

Magyar-párthus rokonság?

Szélsjobboldali „kultúrkörben” elszeretettel tekintik rokonnak a magyar és a perzsa népet – erre jobbikos politikusok is rendre hivatkoznak. Ugyanakkor erre vonatkozó komoly tudományos elmélet jelenleg nincs. A historiográfiában azért van ennek hagyománya, Kézai Simon is ír a perzsiai magyarokról, a fleg a protestáns magyar értelmiségiek által képviselt „magyar orientalizmus” hagyományában felbukkan a magyar–perzsa rokonságról szóló elképzelés is (a magyar–zsidó, magyar–szkíta, magyar–hun és más rokonságok mellett). Historiográfiai értelemben lényegében a középkori-kora újkori eredetŐ „magyar orientalizmus” folytatásai azok a helyenként bizarr elképzelések, melyek a magyarság rokonságát próbálják bizonyítani különféle keleti népekkel.
Ami a magyar–perzsa (illetve párthus) „rokonságot” illeti, ennek nincs semmiféle alapja, nemcsak nyelvészeti értelemben (mivel a perzsa és a magyar nyelv két különböz nyelvcsaládba tartozik), hanem történeti értelemben sem, hiszen a „perzsák” (azaz a nagyjából a mai Irán területén él indoeurópai-iráni nyelvet beszél nép) és a magyarok f csoportjai soha nem érintkeztek egymással.
Ha viszont a kérdést úgy tesszük fel, hogy volt-e kapcsolat a magyarok és az iráni nyelvŐ népek (amibe a perzsák is tartoznak) között, a válasz egyértelmŐen igen. Ennek oka, hogy az eurázsiai steppevidék török dominanciája (ez a Kr. u. 1. évezred közepe táján kezddik) eltt e területet zömmel iráni nyelvŐ népek lakták. Az ókori szkíták, szakák, szarmaták, roxolánok, alánok és késbb a jászok mind valamely iráni nyelven beszéltek. Ez a vaskori nomád „iráni világ” lényegében az Al-Dunától Közép-Ázsiáig húzódott. Ezen iráni nyelvŐ lakosság egyik utolsó maradványa az Észak-Kaukázusban él oszét nép.
A magyar nyelvben – és más finnugor nyelvekben is – számos iráni eredetŐ jövevényszó található, melyek arról tanúskodnak, hogy az iráni kapcsolatok fontos szerepet töltöttek be Északkelet-Európa népeinek formálódásában. A magyarok és irániak közti kapcsolat egyébként nem volt egyoldalú, hiszen az oszét nyelvben is sikerült kimutatni biztosan magyar eredetŐ jövevényszavakat. (Gyóni Gábor – ELTE BTK, Ruszisztikai Központ, tudományos munkatárs)

Olvasson tovább: