Kereső toggle

Jönnek a „perzsa testvérek”

Fővárosi török éttermek is támogatják a Jobbikot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az anticionizmus is segít az irániakkal való együttműködésben - jelentették ki a Heteknek jobbikos politikusok annak kapcsán, hogy október elején a párt meghívására egy iráni delegáció látogatott hazánkba, hogy a gazdasági együttműködések lehetőségeiről tájékozódjon. A Jobbik által meghirdetett „keleti nyitás" programja egyre inkább a nyugati szövetségek alternatívájaként jelenik meg, tekintet nélkül az abban rejlő nemzetbiztonsági kockázatokra.

„Isten nevében" - ez a mondat szerepelt mottóként azoknak az iráni üzletembereknek és politikusoknak a bemutatkozó prospektusában, akik október elején a Jobbik meghívására Budapestre és több - főként jobbikos vezetésű - településre is ellátogattak. Tiszavasváriban az iráni Ardabil település polgármestere, Sodeif Badri, testvérvárosi szerződést írt alá ottani kollégájával, Fülöp Erikkel. Ezzel olyan testvérvárosok mellé iratkozott fel, mint a törökországi Oszmaniye vagy a kínai Jucsun. A huszonhárom fős delegáció - amelynek tagja volt Irán budapesti nagykövete, Saeed Seyed Agha Banihashemi is - Gyöngyösre és Gyöngyöspatára is ellátogatott, ahol szintén a lehetséges gazdasági együttműködésről tárgyaltak a felek.

A kapcsolat „katalizátora" egy bizonyos Dr. H. Jahromi M. Afi, aki a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjának tanácsadójaként látta el a tolmács feladatát a látogatások során. A fogorvos végzettségű, a budapesti Shiraz nevű éttermet vezető Jahromi egyúttal az iráni nagykövetségnek is segítséget nyújt rendezvények szervezésében, valamint a perzsa-magyar barátság építésében. A doktor lapunk helyszíni tudósítójának sajnálkozását fejezte ki, hogy Magyarország és Irán között „régóta nincs kapcsolat", és hozzátette: „Nagy gyártulajdonosok, nemzetközi üzletemberek jöttek, hosszú távon ők is látnak valami nagyon jó dolgot Magyarországon, amely kapu lehetne a többi európai országra. Ha itt gyárakat építenek, a termékeket egész Európába tudnánk innen exportálni. Magyarország fontos Irán számára, itt tudnak munkahelyet teremteni, rengeteg pénzt hoznak az országba."

Úgy tudjuk, hogy konkrét gazdasági megállapodás még nem jött létre. Ezt erősítette meg lapunknak nyilatkozva Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere is, hozzátéve, hogy az élelmiszer-ipari befektetések lehetőségei és az ivóvízkincs keltette fel leginkább tárgyalópartnerei érdeklődését. A polgármester elmondása szerint a „perzsa testvérek" tették meg az első lépést, az ő kezdeményezésükre jött létre a találkozó.

Juhász Oszkár már a nyári választási kampányban is hangsúlyt tett a „keleti nyitásra".

A kampányzáró nagygyűlésén júliusban kijelentette, hogy „Szaúd-Arábiából vannak érdeklődők, akik a megválasztásom esetén befektetnének Gyöngyöspatára, humuszpótló műtrágyát gyártanának". Programfüzetében pedig így fogalmazott: „A reális helyzetet alapul véve igenis lehetséges nagybefektetőket, beruházásokat hozni községünkbe, kiterjedt külföldi kapcsolataink révén, legyen az kínai, iráni, törökországi vagy egyéb tőke. Viszont fontos kijelenteni, hogy ezen körök nem gyarmatosító szándékkal, valamint nem a kizárólagos extraprofit megszerzése végett nyújtanak segítséget."

Aki ebből a nyugat- és zsidóellenes retorikát vél kihallani, az nem téved. Kérdésünkre Juhász Oszkár úgy felelt: az irániak a tiszta, egyenes üzletet szeretik, és ki nem állhatják a korrupciót. „A zsidókkal semmi bajunk, közöttük is vannak jó emberek, meg rosszak, mint ahogy a cigányok között is. A gond a cionizmussal van. Ilyen értelemben az anticionizmus segíti az irániakkal való együttműködést" - tette hozzá a polgármester, aki november 7-én indul Iránba, testvérvárosi és gazdasági kapcsolatok létesítése céljából.

Egy jobbikos forrásunk szintén arról beszélt, hogy a párt célja az Iránnal és más keleti országokkal való kapcsolatfelvétel tekintetében elsősorban az üzleti lehetőségek kihasználása, ugyanakkor szerepet kapnak benne a perzsa-magyar - állítólagos - „közös gyökerek", valamint az anticionizmus is. A keleti nyitást egyúttal a „válságba süllyedt" nyugati világgal való szövetség alternatívájaként képzelik el.

A magukat keresztényként meghatározó radikálisok szerint abban semmiféle veszély nincs, hogy az iszlám köztársaságként, gyakorlatilag „teokráciaként" működő Irán elnöke, Mahmud Ahmadinezsád a Nyugatot és az eltörölni kívánt Izraelt a Sátánnak tartja, miközben atomhatalommá kíván válni.

„Irán számára Magyarország a Nyugat, Magyarország számára Irán a Kelet kapuja" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke azon a rendezvényen, amelyre - az ötnapos iráni-magyar konferencia záróakkordjaként - az antiszemita, anticionista kirohanásairól hírhedt Hegedűs Lóránt református lelkész vezette Hazatérés Templomában került sor. Az iráni küldöttséget Tarlós István főpolgármester is fogadta, aki a jobbikos Staudt Gábort kérte meg, hogy a Főpolgármesteri Hivatallal közösen dolgozzon ki javaslatokat az együttműködés konkrét formáira.

A Jobbik egyébként Törökországgal - valamint Azerbajdzsánnal és Kínával - is közelebbi kapcsolatot kíván kialakítani. Erről Vona Gábor az említett konferencián is beszélt, mondván, hogy hamarosan török üzleti körökkel is tető alá kerülhet egy hasonló partnerségi kapcsolat kialakítása. A Hetek értesülései szerint a fővárosi török muszlim közösség egy részével a Jobbik kifejezetten jó kapcsolatot ápol, és az egyik török étterem tulajdonosa anyagilag is támogatja a pártot. Ez amúgy Iránnal kapcsolatban is rendszeresen felmerül - annak ellenére, hogy ezt a jobbikosok rendre tagadják.

Olvasson tovább: