Kereső toggle

Kell a fa

Fatolvajok, erdőpusztítók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Békés megyében is jelentős károkat okoznak a fatolvajok, akik a mínuszok erősödésével egyenes arányban pusztítják az erdőt. A tilosban járók nagy része alkalmanként egy-két köbméter tüzelőnek valót vág ki saját otthona fűtéséhez, de van, aki kereskedik is a tüzelővel. A kormány időközben arra hívta fel az állami tulajdonú erdőgazdaságokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a rászorulók számára a térítésmentes tűzifagyűjtéshez.

A fatolvajok lefülelése nem egyszerű feladat, mert aki kicsiben viszi a fát, az többnyire biciklivel és egy baltával vág neki az erdőnek, és derékmagasságban, csendben pusztítja az állományt. Ahhoz, hogy az erdész tetten érje őket, szinte folyamatosan az erdőben kell élni – állítja lapunknak Dézsi Ferenc kerületi erdész. A szociális indokok senkinek sem szolgálhatnak magyarázatul. Aki megkeresi a kerületi erdészt vagy az önkormányzatokat, annak igyekszenek segíteni egy-egy kocsi gallyfával, aljnövényzetirtással, vagy dögfaszedegetéssel. Sajnos nem mindenki szereti munkával fizetni a fát, inkább marad a régi szocialista módszer: ami a tiéd, az az enyém is.
Az általában kis értékű lopások közé azonban nem ritkán keveredik egy-egy nagyobb „falat” is. Az elmúlt telek egyikén például Sarkadkeresztúr és Nagygyanté között ismeretlenek egy szántóföld széléről loptak el 73 akácfát, közel félmillió forintos kárt okozva ezzel. Még ennél is nagyobb, csaknem 600 ezer forint veszett oda nemrég Gyomaendrődön, ahol a Hármas-Körös árteréből vittek el 50 köbméternyi fát.
„A helyi rendőrség kiemelt figyelmet fordít az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megakadályozására és felderítésére” – mondja az egyik körzeti megbízott, akitől azt is megtudjuk, hogy a mezőőrökkel, polgárőrökkel és erdészekkel zajló együttműködésnek köszönhetően egyre több hívatlan erdőlátogató kerül kézre. A törvény azonban nem sok mindent tud kezdeni ezekkel az esetekkel, így akik este őrszobán végzik, másnap újra gyűjtögethetnek. Miért? Mert az idén januárig hatályos törvény a 20 ezer forintos értékhatár alatt elkövetett falopásokat szabálysértésként kezelte, és a jegyzők hatáskörébe utalta. A jegyzőknek viszont nem volt nyomozati jogkörük, az esetek nagy része elévült, a tetteseket nem lehetett felelősségre vonni. Az idei évtől a károsultak a rendőrségen is kérhetik a nyomozás lefolytatását, bár a szabálysértéseket továbbra is a jegyzők vizsgálják ki, és a büntetések is sokat szigorodtak.
„Picike”, ahogy a dél-békési faluban ismerik, mindig tud egy kis tüzelőt szerezni „jó pénzért”. Szlogenje ismert a történelemből: kis pénz kicsi fa, nagy pénz nagy rakás fa. Valamikor az erdészet kiváló dolgozója volt, de a munkáját a sok illegális faeladás miatt elvesztette – a mutyi azonban maradt. A kollégák még mindig szolidárisak, juttatnak a régi szakinak egy kis fát, na meg nála jobban még az erdész sem ismeri a környéket. Sokszor kapták már el, de komolyabb büntetést nem kapott soha. Még a polgármester úr sem szokott rá haragudni, csak az önkormányzat erdejéhez ne nyúljon. A falopás inkább betyárvirtusnak számít errefelé, de a tulajdonosok mára már unják a betyárkodást. A polgárőrök valósággal vadásznak a fatolvajokra, mert az újonnan életbe lépett törvény alapján akár be is „kasztlizhatják” a notórius erdőfosztogatókat. Pici nem fél tőlük, azt mondja: nem jár tilosban, pontosan tudja, kinek a földjén biciklizik, és különben is jóléti missziót végez, amikor nem hagyja megfagyni az embereket. Különlegesen megépített bringáján közel egy köbméter fát tud eltolni, és mint egy bányász, „Jó szerencsét” kívánva áll tovább.
„Békésben ipari méretű falopással még sosem találkoztunk, és reményeink szerint nem is fogunk, a békési tolvajok általában saját otthonuk fűtéséhez vágják ki a fákat” – mondta el a Heteknek Fazekas József, a Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. (DALERD) vezérigazgató-helyettese, aki szerint az illegális favágók a kitermelt fához, rönkhöz sosem nyúlnak, csak saját házuk melege miatt járnak a tilosban, és sajnos ritkán kerülnek elő. A felderítés az ellopott kisebb mennyiség és az erdők nagy kiterjedése miatt gyakorlatilag lehetetlen. A lopások nagyságát erősen befolyásolja, hogy a terület gazdája mennyire aktív, egyáltalán figyel-e az erdejére, vagy csak parlagon hever a rengeteg. A DALERD-nél télen a kerületvezetők feladata az erdők biztonságának megszervezése.
Békés megyében egyébiránt sajátos piaci helyzet alakult ki annak nyomán, hogy tavaly óta sokan Romániából hozzák be az adó- és ÁFA-mentes tüzelőt. Az olcsó román tűzifa nehéz helyzetbe hozta a megye faeladási ágazatát, több tízmilliós kárt okozva a cégnek és az államnak egyaránt. Az erdészeti vállalat egyébként törvényes lehetőséget is biztosít a lakosságnak, hogy olcsón tüzelőhöz juthasson: a rászorultak összeszedhetik, és jutányos áron elvihetik a kitermelési területen maradt ágakat és gallyakat.

Példás büntetés fatolvajoknak

Magyarországon évente 300-500 ezer köbméter fát lopnak. Ennek értéke legalacsonyabb, tűzifa árfolyamon számítva is legalább tízmilliárd forint, de ha profik vágnak illegálisan – és nem kizárt, hogy bútorgyártóknak szállítanak –, az érték máris a négyszeresére emelkedik. Az erdőgazdálkodók precedensként értékelik, hogy a természetkárosítás bűntette miatt 51 elkövető ellen folyó perben kihirdetett, elsőfokú ítéletében a Kiskunhalasi Városi Bíróság az elsőrendű vádlottat 8 év, a másodrendű vádlottat 7 év, a harmadrendű vádlottat 3 év börtönbüntetésre ítélte. A fakitermeléssel foglalkozó család csaknem kétszáz hektár erdőt vásárolt meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágta és értékesítette. A többi vádlottat ők fogadták fel a tarvágás elvégzésére. Az első- és a másodrendű vádlott tiszta nyeresége 69 millió forint volt a szakértők szerint, az eszmei kár azonban ennek kétszerese.

Olvasson tovább: