Kereső toggle

Lopás vagy nem lopás? - Magyarok a fájlcserélésről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon az internetezők közel 70 százaléka használ valamilyen fájlcserélő oldalt. Akik még egyáltalán nem alkalmaztak ilyen programokat, oldalakat, azok azért nem tették meg ezt, mert vagy nem értenek hozzá, vagy pedig nem áll a rendelkezésükre megfelelő technikai berendezés, vagy – ők vannak legkevesebben – erkölcsi aggályaik miatt nem élnek a lehetőséggel.

Az index.hu által végzett hazai felmérés szerint a mozifilmek és a zenék letöltése számít a legnépszerűbbnek, majd a tévésorozatok és a szoftverek után következnek a játékok és az elektronikus könyvek. A jó anyagi körülmények között élő válaszadók több mint 30 százaléka lopásnak tartja a fájlcserélést, de ez az értékítélete nem gátolja meg az ilyen oldalak alkalmazásában, igaz, nem dicsekszik a tevékenységével. Ugyanilyen arányban az átlagos anyagi háttérrel rendelkezők nem tartják lopásnak a fájlcserélést, mert véleményük szerint senkinek nem okoznak közvetlen anyagi kárt. A szegényebb és gazdagabb felhasználóknak is csak körülbelül 15-18 százaléka gondolja lopásnak az ingyenes letöltést, de szerintük a multikat meglopni nem vétek. Törpe kisebbségbe szorultak viszont azok, akik emiatt nem is használnak torrent oldalakat (3-6 százalék).
A kérdőívet kitöltő fájlcserélőt használók közel 60 százalékával nem rendszeresen, de már megtörtént, hogy bizonyos fájlokat letöltöttek torrent oldalakról, majd megvásárolták azokat; 20 százalékukkal ez gyakran előfordul. A fájlcserélés jogi kérdésére az internetezők 16 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, hogy legális-e hazánkban, míg a válaszadók közel 20 százaléka törvénysértőnek véli, mely jogi következményeket vonhat maga után, ezek mellett pedig több mint 40 százalék gondolja, hogy illegális ugyan, de senki nem fogja számon kérni. Az internetes fórumozók meglehetősen nagy része azon az állásponton van, hogyha a zenéket, filmeket, szoftvereket elérhető áron biztosítanák, akkor nem warez, azaz jogvédett tartalmak jogszerűtlen terjesztését elősegítő honlapokról és torrent oldalakról szereznék be kedvenceiket, hanem megvásárolnák azokat a forgalmazóktól.
Magyarországon az érvényben levő törvények alapján jogszerű a fájlcsere által megosztott zene- és videoletöltés, de ezek kizárólag magáncélra használhatóak fel, tilos a haszonszerzés bármilyen formája vagy az adatok sokszorosítása. A törvényes letöltésnél fontos megjegyezni, hogy minden embernek jogában áll eldönteni, hogy erkölcsileg hogyan viszonyul ezekhez a kérdésekhez.
A jogdíjköteles szoftvereket azonban – melyekért a gyártó, kiadó fizet a szerzői jog tulajdonosának – tilos letölteni, használni. Csak azokat az ingyenes programokat engedélyezett korlátozás nélkül installálni, alkalmazni, melyeket vagy egy bizonyos ideig, vagy pedig a funkciók korlátozottságával (demo verzió) tesznek kipróbálási célból elérhetővé, bízván abban, hogy a tesztelő kedvet kap a termék megvásárlásához. Természetesen léteznek olyan alkotások, szoftverek, melyekért a szerzőnek, fejlesztőnek nem kell fizetni, ezeket bátran lehet alkalmazni, ellenben ezek felhasználása előtt lényeges megvizsgálni a termék licenszét, mely megadja, hogy hányszor, milyen feltételekkel lehet egy szoftvert telepíteni. Sokan elfeledkeznek róla vagy nem is tudják, hogy egy termék megvásárlásával nem magát a szoftvert veszi meg a felhasználó, csupán használati engedélyhez jut, melyet a termék licensze szabályoz.
Mivel az illegális szoftverkereskedelem hazánkban is veszélyes méreteket öltött, a hatóságok – több-kevesebb sikerrel – próbálnak fellépni ellene. Áprilisban Magyar-országon az első jelentősebb razzia eredményeként 250 terabájtnyi, 43 szerverből álló szerverparkot foglalt le a rendőrség, melyeken torrent, warez tevékenységeket folytattak. Ezen túlmenően emelt díjas sms fejében lehetett jogvédett tartalmakat letölteni a szerverekről. A fájlok közzétételével az elkövetők több mint 21 ezer szerzőnek közel 365 millió forint kárt okoztak. Az eset súlyát jelzi, hogy például a holland hatóságoknak eddig maximum 65 terabájtnyi illegális tartalmat sikerült egyszerre lefoglalniuk. A szerverpark lefoglalásának közvetlen következményeként a teljes magyarországi internetes forgalom 10 százalékkal esett vissza.

Drága dalok

A múlt hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye a 2007 őszén internetes kalózkodás miatt elmarasztalt Jammie Thomas Rasset perének újratárgyalása volt. A gyermekét egyedül nevelő, most harminckét éves brainerdi nőt másfél éve 222 ezer dollár megfizetésére kötelezték a Kazaa fájlcserélő hálózaton történő letöltés és fájlmegosztás miatt. A felperes, a RIAA amerikai kiadói szövetség a precedensnek szánt perben a Thomas által megosztott 1702 dal közül kiemelt 24-et, s ezek feltöltése miatt a bíróság egyenként 9250 dollár kártérítést szabott ki. Ezt a döntést azonban a bíróság által elkövetett eljárásjogi hibák miatt hatályon kívül helyezték. A minnesotai szövetségi bíróságon most lefolytatott perújrafelvételi eljárás végén dalonként 80 ezer dollárban szabták meg a fizetendő összeget, mely így összesen 1,92 millió dollárra rúg (körülbelül 384 millió forint).

Adok-veszek

A torrent a felhasználók egymás közötti adatátvitelét, cseréjét biztosítja, tehát a technikai hátterét nyújtja a folyamatnak. Az állományok – filmek, zenék, stb. – a felhasználók számítógépéről közvetlenül kerülnek áttöltésre, vagyis nem tárhelyekről, weboldalakról. A fájlcserélős oldalak ehhez megadják a szükséges elérhetőségeket (hol, kiknek a gépén található meg a keresett fájl), az alkalmazások pedig az áttöltésben nyújtanak segítséget, vagyis összekötik a gépeket, hogy a fájlcsere megtörténjen. Egy ilyen hálózatban minden felhasználó tevékenyen részt vesz. Mindenki, aki először csak letölteni szeretne, feltöltő is lesz, mert a torrent oldalak rögzítik, hogy a letöltőnél is megtalálhatóak a kutatott fájlok, így a következő fájlfürkészőnek a rendszer elérhetővé teszi a legutóbbi letöltő számítógépes adatait is, ahova az eddigiek mellett automatikusan lehet csatlakozni, letöltést kezdeményezni.

Kalózpártok

Az Európai Parlamentbe jutó Svéd Kalózpárt inspirációt szolgáltatott további európai államok számára, hogy ők is létrehozzanak a fájlcserélés engedélyezéséért küzdő pártokat. Szlovákia és Csehország kapott elsőként az alkalmon, de hazánkban is elindultak mozgolódások. Csehországban a tervek szerint a párt már a képviselőházba jutásért indul harcba az októberi választásokon, ahol azért kardoskodnának, hogy a fájlcserélés ingyenessé, engedélyezetté és széles körűvé váljon. Ha a Szlovák Kalózpárt is megkezdi működését, a szerzői jogok felülvizsgálata és az internetes privát adatok védelme lesz fő célterületük.

Olvasson tovább: