Kereső toggle

Ellenőrzések ellenőrzések hátán

Amíg a szüretnek vége nem lesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szegény embert az ág is húzza, vagy inkább a munkaügyi ellenőrök – mondják a
gazdák, akiket meglepetésként értek a betakarítás idején indított munkaügyi
razziák. A feketemunka visszaszorítása ugyan nemzeti érdek – ezt a termelők is
elismerik –, ám a harcot meghirdető kormány döntéshozói mintha a gyereket is
kiöntenék a fürdővízzel együtt. A témáról Balázs Mihályt, az Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Dél-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségének
igazgatóját kérdeztük.



Fotó: Sebestyén István

Milyen jogszabályok alapján zajlanak az ellenőrzések?

– Elsősorban az 1996-os munkaügyi törvény alapján. A munkaviszony meglétét
ellenőrizzük, ugyanis az idénymunka is ide tartozik: alkalmi munkaviszonynak
számít.

Mire kíváncsiak pontosan?

– Arra, hogy létrejött-e az alkalmi munkavállalói szerződés a felek között.
A törvény szerint ezt írásba kell foglalni, vagyis az alkalmi munkavállalói
könyv megfelelő rovatait ki kell tölteni, alá kell írni, ezzel jön létre a
munkaviszony.

Nyilván nem árulok el újdonságot azzal, hogy a gazdák eléggé rossz néven
veszik az ellenőrzéseket, és azt mondják, ezzel a kalákában történő munkavégzést
teszik lehetetlenné, ami bevett szokás, mondhatni hagyomány.

– Ez nem igaz, nem gátoljuk a kalákában történő munkavégzést. Arról van szó,
hogy ha valakinek valaki ellenérték fejében munkát végez, akkor azt legalizálni
kell, vagy munkaszerződéssel, vagy az alkalmi munkavállalói könyv kitöltésével.
A törvény ismeri az ingyenes munkavégzés fogalmát, de hozzáteszi, hogy ezt a
munkáltató köteles bizonyítani. Akkor van probléma, ha ezt nem tudják megtenni.

Hogyan lehet ezt bizonyítani?

– Ha valaki például igazolja, hogy a közvetlen hozzátartozója dolgozik nála,
akkor már elhisszük, hogy ingyenes a munkavégzés. Vagyis nem igaz, amiről az
újságok írnak, meg a hozzá nem értők beszélnek, hogy megbüntetjük azt, aki a
testvérének dolgozik.

Ha én a szomszédomnak elmegyek szüretelni, és ő is eljön, amikor én
szüretelek, akkor megbüntetnek?

– Ez nem ingyenes munkavégzés, hiszen ott van az ellenérték. Valamit
valamiért.

De nem kapok pénzt…

– A viszontsegítségnél már ellenérték fejében végzett munkáról van szó.

A kaláka viszont ingyenességet jelent. Nincs ezzel probléma, ha egy szüretnél
egyértelműen 4-5 családtag dolgozik. A baj ott kezdődik, hogy ahol harmincan
dolgoznak, ott is arra hivatkoznak, hogy mindenki barát és rokon.

Tehát megbüntetnének?

– Nem biztos. Egyébként nem büntetünk, hanem bírságolunk, hogy hűek legyünk
a jogszabály szövegéhez…

Szóval megbírságolnának?

– Megbírságolnánk, ha bizonyítást nyer, hogy ellenérték fejében végez
munkát. Márpedig a visszasegítés ellenérték.

Mennyire van nehéz dolguk egy-egy ellenőrzés során? Ha a felek nem mondanak
semmit, vagy azt állítják, hogy ingyenesen dolgoznak, mit tudnak tenni?

– Felhívjuk a munkáltatót, szíveskedjék minden bizonyítékot előadni, ami az
ingyenességet bizonyítja, és várjuk, hogy ezt megtegye. Ha családtagokról van
szó, rögtön tud ilyet adni, ott vannak az iratok. Amikor viszont a közeli jó
barát nem ismeri a gazda nevét, vagy hogy hol lakik, az már életszerűtlen.
Amikor kikérdezzük a dolgozókat, akkor általában az, aki pénzért dolgozik, az
nem tud válaszolni.

A kalákába az is beletartozik, hogy a szomszédok, barátok segítenek
egymásnak.

– Ha ezt ingyen teszik, és erre hivatkoznak, ezt a munkáltatónak
bizonyítania kell.

De miként?

– Nem tudom, mindenesetre a közvetlen hozzátartozónak ott vannak az iratai.
De még egyszer: a kérdések után kiderül, hogy ki nem mond igazat, és amikor
megkérdezzük, hogy hol a bizonyíték, akkor megáll a tudomány.

De hát az imént azt mondta, Ön sem tudná az ingyenességet bizonyítani, ha nem
családtagokról van szó.

– Hát én mégis tudnám, úgy lehet.

Gondolom, nem árulja el, hogyan.

– Felesleges ebbe belemenni.

A Dél-Alföldi Régióban mennyi bírságot szabtak ki eddig?

– Nem tudom megmondani, mert az adatok még nincsenek feldolgozva.

Meddig tartanak az ellenőrzések?

– Amíg a szüretnek vége nem lesz.

Fokozzák a feketegazdaság elleni harcot

Mint arról már írtunk, a kormány többek között a feketegazdaság elleni harcot
helyezi az őszi politikai feladatainak középpontjába. A miniszterelnök
találkozott a gazdasági élet szereplőivel, ahol kifejtette, hogy célja a
feketegazdaság elleni küzdelem és az adóegyszerűsítés. A kisadók összevonásával
létrejövő új adó nem jár majd adóemeléssel. Egyetértés van abban, hogy az
adótömeg országos szinten ne változzon, de fontosnak tartja az adózás szintjének
az emelkedését. Az állami bevételeket havonta auditálni fogják, és a többletet
visszaadják a gazdaságnak. Azok számára, akik eddig mentesek voltak a kisadók
fizetése alól, olyan támogatási formákat javasolnak, amelyeken legalább annyit
nyernek, mint amenynyit fizetniük kell majd.

Nagyjából egymillióan vesznek részt a feketegazdaságban, másfél-kétezermilliárd
forintnyi kárt okozva ezzel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a
parlamentben bejelentette: a kormány már várhatóan jövő szerdán foglalkozik
azzal az intézkedéscsomaggal, amely a magyarországi feketegazdaság
visszaszorítását szolgálja.

 

Olvasson tovább: