Kereső toggle

Nemzetbiztonsági kockázatok és mellékhatások

Kasszasiker a befolyásos szcientológusok listája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A száz legbefolyásosabb katolikus listáját is közzétenném – abban a
pillanatban, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal a katolikusokat is olyan negatív
jelzőkkel illeti, mint a szcientológusokat – felelte kérdésünkre a Heti Válasz
újságírója annak apropóján, hogy lapjában megjelent a száz legbefolyásosabb
szcientológus névsora. A Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársa nem erősítette meg,
hogy az évkönyvükben nemzetbiztonsági kockázatként értékelt, ám konkrétan soha
meg nem nevezett vallási csoport a szcientológia egyház lenne – igaz, nem is
cáfolta. De vajon mit értsünk nemzetbiztonsági kockázaton? És mely kritériumok
alapján válhat nemzetbiztonsági kockázattá egy egyház?



Nagy Tamás, a szcientológia egyház elnöke

„Noha a Nemzetbiztonsági Hivatal évről évre felhívja a figyelmet a
szcientológia veszélyeire, a figyelmeztetésnek nem sok foganatja lett. Míg a
kilencvenes évek elején még mindennaposak voltak a szektáról szóló híradások,
mára a közvélemény mintha napirendre tért volna a szcientológusok ténykedése
felett, s mindeddig nem született olyan kimutatás, amely lajstromba szedné a
szervezet legbefolyásosabb tagjait” – vezette fel a szerző a Heti Válasz
augusztus 9-ei számában, miért is tartja égetően fontosnak egy hiánypótló mű, a
száz legbefolyásosabb magyar szcientológus listájának közzétételét.

Az Agyhatalom című írásban – az izgalmas névsor megismertetése előtt – Szőnyi
Szilárd egyebek mellett megállapítja: a Nemzetbiztonsági Hivatal utóbbi években
kiadott évkönyveiben olyan fogalmak utalnak a szcientológiára, mint
„totalitárius berendezkedés”; „anyagi kizsákmányolás”; „gazdasági
pozícióépítés”; „bekerülés a politikai döntéshozó testületekbe”; „a gazdasági és
politikai hatalom megszerzése”.

A lista összeállításának egyéb motívumait kutatva a következő kulcsmondatra
bukkanunk: „L. Ron Hubbard hívei – vagyis a szcientológusok – bejáratosak a
kormányzati körökbe is.”

Ezek után a megszokottnál is koncentráltabb figyelemmel fogtunk hozzá a lista
böngészéséhez, ám az áttanulmányozott személyek számával együtt csalódottságunk
is nőttön nőtt. Nem világos ugyanis, hogyan veszik át az ország feletti
gazdasági hatalmat különböző kft.-igazgatók, banki ügyintézők, egyesületi
alapító tagok, ingatlanközvetítők, rádiós műsorvezetők, színészek. Szobrászokról
és biztosítási alkuszokról már nem is szólva – még ha megrögzött szcientológusok
is valamennyien.



Ron Hubbard az alapító, és a két leghíresebb szcientológus: Tom Cruise és John
Travolta

(A cikk egy pontján felvillan a remény, hogy közismert személyek is
„lelepleződnek”, Szőnyi ugyanis így fogalmaz: „Bár a Drogmentes Magyarországért
Maratonról minimális erőfeszítéssel ki lehet deríteni, hogy a szcientológusok
kirakatrendezvénye, annak valamennyi védnökét – Gálvölgyi Jánostól Vikidál
Gyuláig, Geszti Pétertől Nemcsák Károlyig – nem tekintettük ab ovo
szcientológusnak.”

Ezt – különösen Vikidál Gyula esetében –, meg is értjük. Ha ugyanis a
szcientológusokkal az a baj, hogy bejáratosak kormányzati körökbe, akkor Vikidál
Gyula nem lehet szcientológus, hiszen a dalos kedvű – és egykor hasonló fedőnevű
– művész inkább a polgári körökbe volt bejáratos, ráadásul a 2002-es kampányban
a „Viktor a mi urunk” című slágerrel járta az országot.)

A gazdasági befolyás megszerzésével kapcsolatban Szőnyi Szilárd érdeklődésünkre
azt mondta: ha összeadnánk a listán szereplő személyek által vezetett vagy
tulajdonolt cégek éves forgalmát, valószínűleg több tízmilliárd forintos
végösszeget kapnánk. Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaságban évente
megforduló mintegy 20 ezer milliárd forinthoz képest továbbra is jelentős
arányúnak tartja-e a több tíz milliárdot, az újságíró elismerte: „a néhány tíz
milliárd kevésnek tűnik, de nem biztos, hogy mindenkiről ki tudtuk deríteni”.
Mármint a vallási meggyőződését. Az viszont tény, hogy a százas listával a
címlapján megjelent Heti Válasz rekordszámban talált gazdára, az
internetes gyűjtőportálokon pedig a legolvasottabb írások egyike volt.

Mivel Szőnyi a cikk tartalmának hitelességével kapcsolatban következetesen a
Nemzetbiztonsági Hivatalra, illetve az NBH évkönyveire hivatkozott,
megpróbáltunk utánajárni: melyik egyházra vonatkoznak a fentebb idézett
megállapítások, mit jelent a nemzetbiztonsági kockázat fogalma, és mely
kritériumok alapján válhat nemzetbiztonsági kockázattá egy egyház.

Az NBH neve elhallgatását kérő munkatársa szerint a tapasztalat azt mutatja,
hogy – igaz igen ritkán – előfordul, hogy „vallási mezt” viselő mozgalmak ezt a
lehetőséget előnyszerzés érdekében alkalmazzák, és leplezik jogellenes
törekvéseiket. Más szóval olyan látszatot keltenek, hogy elfogadják a fennálló
jogrendet, ám az egyházakat megillető kedvezményeket kihasználva igyekeznek
jogsértő módon gazdasági előnyökre szert tenni. Van olyan mozgalom, amely
rendkívül drága tanfolyamokat és szolgáltatásokat kínál, és az ilyen módon
megszerzett bevételeket a hívők „önkéntes adományaként” jeleníti meg.

NBH-s forrásunk elismerte: nem téved, aki az évkönyvekben rendszeresen
megjelenő, kockázatosnak ítélt vallási mozgalom mögött a szcientológia egyházat
véli felfedezni. Arra a kérdésre, hogy ha az egyház évek óta az NBH látókörében
van, miért nem indult büntetőügy, informátorunk nem tudott válaszolni.

Kopiás Gábor (képünkön) a Heti Válasz listájának 20. helyén áll. Az Első Magyar
Lobbiszövetség tagja megkeresésünkre azt mondta: demokráciában megdöbbentőnek
tartja a vallási alapú listázást. Kopiás szerint logikátlan a Heti Válasz
cikke, hiszen egyetlen állami vezető sem szerepel rajta, így értelmetlen
hatalomszerzésről beszélni. A másfél évtizede a szcientológiában hívő vállalkozó
még nem döntötte el, indítson-e pert a lap ellen, mivel számára elsősorban nem
jogi, hanem politikai, kulturális kérdésről van szó.

Szőnyi Szilárd a rosszemlékű listázással kapcsolatban feltett kérdésünkre azt
mondta: a száz legbefolyásosabb katolikus vagy a száz legbefolyásosabb zsidó
listáját is közzétenné „abban a percben, ha az NBH ugyanolyan negatív jelzőkkel
illeti őket, mint a szcientológusokat”.

Nem hiszem, hogy valós egyházi tevékenységről van szó - – mondja Simicskó István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottság kereszténydemokrata elnöke, az Orbán-kormány titkosszolgálati államtitkára



Fotó: Vörös Szilárd

A nemzetbiztonsági bizottságban foglalkoztak a szcientológia egyházzal?

– Annyit mondhatok, hogy az NBH évkönyvben megjelent témák rendszeresen
felmerültek a bizottság ülésein.

Milyen kritériumok alapján minősül nemzetbiztonsági kockázatnak valamely
szervezet?

– Ahol mondjuk hazugságvizsgáló gépeket hoznak be, hogy a híveket
bevizsgálják, ahol több száz kérdésből álló, a lelki-, magán- és üzleti életére
vonatkozó kérdést tesznek fel, majd adott esetben mindezt felhasználják, ott nem
hiszem, hogy valós egyházi tevékenységről van szó. Mint ahogy abban az esetben
sem, ha valaki azért alapít egyházat, hogy adót takarítson meg.

Adót azonban sokféle módon csalnak bármiféle vallási köntös nélkül, ezért
kérdezem, hogy honnantól számít egy tevékenység nemzetbiztonsági kockázatnak?

– Ott húznám meg a határt, ha a szervezet olyan mértékben terjeszkedik, ami
a magyar gazdasági életet is jelentős mértékben átszövi, ráadásul az emberek
gondolkodásmódját pszichiátriai módszereket alkalmazva befolyásolja, szétzilál
családokat. Ezek már igen komoly nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek
számíthatnak, bármilyen szervezettel, társasággal kapcsolatban. Én nem mondom,
hogy ez egy az egyben megállja a helyét a szcientológiával kapcsolatban, és
nyilvánvaló, hogy jogállamban egy ilyen állítást bizonyítani is kell.

Tud-e arról, hogy indult ellenük büntetőeljárás Magyarországon?

– Nem tudom. De a világ számos országában indult, és jellemzően gazdasági
természetű bűncselekményekkel kapcsolatban.

Olvasson tovább: