Kereső toggle

Elfogadás előtt az új amerikai űrstratégia

Az ég tudja, ki az ellenség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kettős űrfegyverkezés kezdődött meg az elmúlt napokban. Az senkinek sem okozott különösebb meglepetést, hogy George Lucas hősei a mese végét jelentő epizódban nekilátnak a Halálcsillag nev? bolygó építésének, az viszont már sokkal inkább, hogy a Bush-kormányzat is egy hasonló terv megvalósítására törekszik. Még kérdés, hogy ez utóbbi ötlet megmarad a fantasztikum világában, vagy a filmmel ellentétben valósággá válik. 



Az amerikai légierő űrparancsnokságának központja Fotó: USAF

Az amerikai kormányzat egyelőre eltökéltnek tűnik abban, hogy a Reagan-korszak csillagháborús projektjének egyes elemeit felelevenítve a fegyverkezést újra kiterjessze a világűrbe is. Nagy kérdés azonban, hogy ez megint egy olyan stratégia, amelynek során az Egyesült Államok gazdasági krízisbe kívánja taszítani potenciális ellenségeit, vagy ezúttal tényleg elhatározta, hogy ellenőrzése alá vonja a világűrt. 

Az új űrfegyverprogram céljait még nem ismertették részleteiben; a Fehér Ház előzetesen annyit közölt, hogy a Védelmi Minisztérium egy új űrvédelmi stratégiát terjesztett az elnök elé, amely jelentősen különbözik a Clinton-kormányzat által bevezetett elvektől. Az 1996-os űrfegyverkezési stratégia nem harci, hanem kommunikációs és információs terepként kezelte a világűrt, ennek megfelelően az elsődleges cél a kémműholdak fellövésének és működtetésének biztosítása volt. Scott McClellan fehér házi szóvivő szerint a Clinton-stratégia bevezetése óta hosszú idő telt el, és olyan országok jelentek meg a világűrben, amelyek fenyegethetik az amerikai érdekeltségeket – ezért az új program elsősorban az amerikai műholdak védelmét szolgálja majd.



Az "Úr rúdjai". Föld körüli pályáról indított, tízezer kilométerre felgyorsult, izzó titánrudak. Pusztító erejük felér egy atomcsapással Fotó: USAF

Theresa Hitchens, a Védelmi Információs Központ igazgatóhelyettese szerint az új doktrína azonban nemcsak védelmi célokat tartalmaz. Véleménye szerint a Pentagon és elsősorban a légierő az elmúlt években olyan stratégiákat dolgoztak ki, amelyek az űrbeli hadviselés számára készítik elő a terepet. Hitchens szerint az új stratégia felesleges, mert az Egyesült Államok jelenleg is nagy erőkkel – a hadászati célú műholdak 95 százaléka, a kereskedelmi műholdak mintegy kétharmada amerikai – rendelkezik a világűrben. Ez a lépés minden bizonnyal fegyverkezési versenybe kényszeríti a Fehér Ház által meg nem nevezett ellenfeleket, valószínűsíthetően Kínát, Indiát és Oroszországot. Theresa Hitchens úgy véli, a világ országai valószínűleg nem hagyják szó nélkül, hogy minden tizedik percben egy amerikai "Halálcsillag" suhan el felettük. 

A "Halálcsillag" program mindezek ellenére valószínűleg zöld lámpát kap majd. Pete Teets, a légierő volt főnöke már korábban elismerte, hogy a Donald Rumsfeld által 2001-ben kezdeményezett stratégiának megfelelően, dolgoznak a világűrből bevethető fegyvereken. Az egyik legfontosabb ilyen fegyver a Csillagok háborúja cím? filmben található lézerfegyverrel való hasonlósága miatt Halálcsillagnak nevezett műhold, amely tükrök segítségével nagy energiájú lézersugarat fókuszálna a célpontra. Egy ilyen űrbe telepített lézerfegyver a becslések szerint 100 millió dollárba kerülne. Ennek fényében érthető, hogy az űrfegyverkezésre fordított összeg a 2003-as 18 milliárd dollárról 2010-re várhatóan 25 milliárd dollárra fog növekedni.

Egy másik típusú bombázó műhold, a Védelmi Minisztérium által az "Úr rúdjainak" nevezett titán-, wolfram- és uránrudakat dobna a célpontokra. Egy ilyen rúd sebessége földközelben meghaladja az óránkénti tízezer kilométert, így a becsapódás egy kisebb nukleáris bomba hatásával ér fel. A kormányszóvivői bejelentés szerint az új program az Egyesült Államok műholdjainak védelmét szolgálja, így minden bizonnyal olyan műholdak is készülnek majd, amelyek alkalmasak ellenséges műholdak megtámadására. A szakértők szerint a légierő XSS-11 műholdja – amely jelenleg más műholdak közelében kering, hogy fényképeket készítsen – könynyen átalakítható, hogy ne csak kémkedésre, hanem támadásra is alkalmas legyen. A műholdas bombázók mellett az amerikai légierő rendkívül közel áll ahhoz, hogy a hangsebesség közel tízszeresével, 90 perc alatt bevethető hiperszonikus bombázókkal rendelkezzen. 



X-43A hiperszonikus repülőgép egy bombázó szárnyai alatt. Kilencven percen belül mindenhol ott vannak Fotó: USAF

Elfogadása esetén a Bush-féle űrstratégia egy újabb fegyverkezési versenyt indíthat el, amelyben a nyolcvanas évek szereplői mellett újabb "versenyzők" is megjelennek. Oroszország mellett a saját űrprogrammal és egyre nagyobb geopolitikai befolyással rendelkező Kína és India is minden bizonnyal megpróbálja felvenni a kesztyűt. És lehet, hogy pont ez a cél. Ha nem lehet Kínát más módszerekkel kifárasztani, jöhet a jól bevált Reagan-taktika: a Csillagháború.

Olvasson tovább: