Kereső toggle

Fizetés nélkül az Athénba készülő sportolók

Ötkarikás pénzzavarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milyen ország az, ahol az olimpikonok az olimpiai év dacára idén még nem kaptak fizetést? Magyar. A sportolók és az egyesületek a minisztériumra mutogatnak, a tárca a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB), a MOB pedig az alapítványokra és a Sportegyesületek Országos Szövetségére (SOSZ). Ettől azonban még megélhetési gondjai vannak azoknak, akiktől az érmeket várjuk.

Mint látható a sportélet finanszírozása gyakorlatilag követhetetlen. Csak az állami pénzek legalább öt-hat csatornán érkeznek, és akkor még nem beszéltünk a támogatókról és a szponzorokról. Kérdés, hogy hol akad el az a nagy összeg, melynek hiánya elsősorban olyan magyar élsportolóknál jelentkezik, mint például Risztov Éva háromszoros rövidtávú Európa-bajnok úszónő, vagy Kolonits György kétszeres olimpiai bajnok kenusunk. Túri György, a Spartacus úszó szakosztályának vezető edzője nem emlékszik hasonlóan hányatott olimpiai felkészülésre, pedig már huszonöt éve "termeli" a tehetségeket. (Többek között olyan sportolók edzettek a Spartacusban, mint Eger-szegi Krisztina és Kovács Ágnes.) Elmondása szerint március végére minden forrásból becsődöltek, és még a tavalyi világverseny után járó pénzt sem folyósították számukra. Ha a szponzorok, és az Úszószövetség a saját konyháján megspórolt pénzével nem támogatná őket, éhen
halnának – állítja a mesteredző. 

Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy ugyan a MOB dönt az olimpiára készülő sportolók ösztöndíjának vagy fizetésének mértékéről, de annak folyósítását a Gerevits Alapítvány végzi. Ha nincs fizetés, az alapítványt kell keresni. A MOB csak a szakszövetségeknek folyósít pénzt, és célzottan olimpiai felkészülésre, például edzőtáborra. Szerinte példaértékűen járnak el a pénzek leosztásában, a MOB-tól gyorsabban érkeznek a szövetségekhez a tételek, mint kéne, nem beszélve az előírásokat felrúgó előlegek átutalásáról. Az ő kérdése inkább az, hogy mi van a több száz milliós egyesületi támogatásokkal, melyek a SOSZ-on keresztül jutnának a megfelelő helyekre.

Pazár Sándor, a Spartacus elnöke, a SOSZ egyik elnökhelyettese elmondta a Heteknek, hogy decemberben született egy megállapodás az érintett sportvezetők között, hogy az új sporttörvény pénzügyi vonatkozásai nem kerülnek bevezetésre január 1-jétől, és az év eleji "pénzosztás" még a régi rend szerint zajlik. Ehhez képest a március végi dátum ellenére még sem az éremesélyes olimpikonoknak, sem a takarítónőnek nem tudtak fizetést adni. A versenyzők szponzori szerződései a napi betevőre elég, de akinek ilyen sincs, mint mondjuk a Spartacus NB1-es női kézilabdázóinak, azok mostanra már egymástól kérnek kölcsön, hogy meg tudjanak ebédelni. Az országgyűlés 23 milliárdot szánt a GYISM-nek erre az évre a költségvetésből, melyből összesen körülbelül 500 millió forint jelent volna meg a több mint 50 egyesületnél. Persze azóta ez az összeg tovább csökkent, és még azt a pénzt is levonták belőle, melyet a miniszter előzetesen ígért oda a nála személyesen kilincselő sportkluboknak. A maradék – 140 millió – elosztására a három nagy sportszervezet tesz javaslatot a minisztériumnak, ám ők immár az ötödik átdolgozott verziót dobják vissza valamilyen indokkal. Az egyesületek vonatkozásában tetézi a bajt, hogy a negyven egyesületet tömörítő MÁV, amely legalább ugyanennyi sportolót ad az olimpiai csapatba, január elsejétől minden állami pénztől elesett, így még épületfenntartásra sem tudnak pénzt adni a klubjaiknak. 

Füleky András, a GYISM sportügyekért felelős helyettes-államtitkára arról tájékoztatta lapunkat, hogy a minisztérium folyamatosan egyeztet a SOSZ-al annak a 140 millió forintnak az elosztásáról, amely műhelytámogatás címén kerül majd az egyesületekhez. Az idei támogatásra vonatkozó javaslatok eddig azért akadtak fent a rostán, mert közben változott a keretösszeg, továbbá olyan szakmai aránytalanságokat tartalmaztak, melyeket tisztázni szükséges. Az államtitkár nem érti, hogy kerül szóba a versenyzők fizetésének elmaradása kapcsán a minisztérium felelőssége, hiszen ők február 10-éig 645 millió forintot utaltak át a MOB-nak, méghozzá abban az ütemezésben, ahogyan azt a bizottság kérte. Úgy emlékszik, példa nélküli, hogy Schmitték január 22-én már félmilliárddal a számlájukon tudtak gazdálkodni. Amúgy, ekkora egyesületi támogatás a rendszerváltás óta – egy évet leszámítva – még soha nem volt a magyar sportban – állítja Füleky hozzátéve, hogy idén 450 millió forint jut kifejezetten e célra, és ebben megkülönböztetett módon az olimpiai keretre. Belátja ugyan, hogy a magyar sportra szánt keretösszegek egyértelműen nem érik el azt a szintet, amelyet más országokban biztosítanak a versenyzőknek, de egyúttal "furcsa nézetnek tartja", ha egy egyesület 2004-ben kizárólag állami dotációra rendezkedik be. "Ha Risztov Évának azért nincs fizetése, mert az az állami átutalástól függ, akkor nincs szükség egyesületekre, hiszen az állam majd eltart bizonyos számú válogatott sportolót, biztosítja a teljesítményhez szükséges feltételeket, és adja neki a fizetést" – vázolta Füleky. 

Pazár szerint az érdekképviseletek már rég a sarkukra álltak volna, ha nem lenne olimpiai év, és így nem bizonyulna kevésnek a szponzori támogatás. Tervben van viszont utolsó lépcsőként a csapatsportok küzdelmeitől való távolmaradás lehetősége, melynek az lesz a következménye, hogy egyszerűen nem lesznek események, és nem lesz mit közvetíteni. Pazár nem hisz abban, hogy üzleti alapra lehet helyezni a teljes sportéletet, egyes klubok vonatkozásában azonban ezt nem tartja kizártnak. "Rendben van, hogy az állam kivonul a sportból, de nagy kérdés, hogy mennyi tetemet hagy maga után" – tette hozzá az elnök. 

Magyar Zoltán elmondása szerint éppen a vázolt káosz miatt szorgalmazzák, hogy az olimpiai sportágak kerüljenek át a MOB-hoz, mert így megszüntethető lenne az átláthatatlan helyzet, ami a többcsatornás finanszírozásból fakad. Nem érti például, miért adnak a különféle szövetségek és alapítványok felkészülési pénzt az olimpikonoknak, mikor ez a MOB törvénybe iktatott joga. Szerintük a nem olimpiai sportok jó helyen lennének a Nemzeti Sportszövetségnél, az olimpiai szekciót pedig ők vennék kezelésbe. 

A versenysport nem a MOB-é – tartja Füleky Zoltán –, és a minisztérium senkinek sem engedi meg, hogy a sport bizonyos szegmenseit kisajátítsa, és úgy gondolja, hogy az csak az övé. Mint mondja: sehol a világon nincs olyan szervezet, amelyben az adott ország olimpiai bizottsága teljes vertikumában foglalkozna a versenysporttal. Ha mégis, akkor azt minisztériumnak hívják. Az államtitkár egy olyan törekvést lát a MOB javaslata mögött, amely egyfajta hatalomkoncentrálódást szeretne elérni a pénzelosztásban, ám ez szerinte a sport jelentős területeit ellehetetlenítené, mivel az állami támogatás hatványozottan nagyobb hányadát költenék az olimpiai szekcióra. 

Egy olimpiai műhely

Roskadófélben van a ház,

Hámlik le a vakolat,

S a szél egy darab födéllel

Már tudj\' isten hol szalad;

Javítsuk ki, mert maholnap

Pallásról néz be az ég...

Közbevágott Pató Pál úr:

"Ej, ráérünk arra még!"

(Petőfi Sándor: Pató Pál Úr)

Miközben a tévé előtt térdelve ordítunk a nemzetünket képviselő versenyzőknek, hogy húzzanak még jobban bele, és bírják ki a célig, fel sem merül bennünk, hogy e "sporthéroszok" nem egyszer fűtetlen öltözőben törölköznek a hideg vizes zuhanyzás után, és konditermük úgy néz ki, mint egy légópince. A kajak-kenu tradicionálisan magyar húzóágazat, ontjuk az aranyakat, de ha a gyanútlan szemlélődő ellátogat Kolonits Gyuriék edzőhelyére, könnyedén hihetné azt, hogy rút tréfa áldozata. A Csepeli Kajak-kenu Egyesület telepe festői környezetben fekszik közvetlenül a Duna partján, és azt hiszem ez minden, amit a pozitívumok oldalán felsorolhatunk. Lássuk a negatívumokat. Biztosra vehető, hogy az öltözőket és klubhelyiségeket magába rejtő épületek megépítésük óta dacolnak az enyészettel, és az is, hogyha nem történik gyorsan valami, már nem sokáig. Mikor a kajak-kenusok hazahozták a maguk négy aranyát Sydneyből, Deutsch Tamás sportminiszter a fejéhez kapott, és azonnal megígérte a győzteseknek, hogy újjáépítik a sporttelepet. Félre is tettek 100 milliót a szent célra, ehhez képest a közbeszerzést a múlt héten írták ki. A zuhanyzó ablakát stílusosan egy kajak-lapát akadályozza meg abban, hogy helyéről kiesve utat engedjen a hűs szeleknek, a zuhanyfülkék vendége pedig az épület létrejöttének minden egyes fázisát alaposan tanulmányozhatja pancsolás közben, hiszen alig akad olyan négyzetméter a falon, ahol ne hiányozna valami. A Sztálin-barokk építészeti bravúrokban viszont csak akkor van elég idő elmélyedni, ha van melegvíz. Vagyis ritkán. 

Az étkezőhelyiség konyhája minden csövét szemérmetlenül felénk meresztgeti, és valaki bölcs előrelátással kartonpapíron hívja fel a mosogatásra olykor-olykor vállalkozók figyelmét, hogy a csumpi leve lefolyó híján az anyaföldre fog csorogni. Nem így a konditerem. Ott legalább meleg van. A gépek egy beüvegezett veranda folyosóján helyezkednek el, de biztosra vehetjük, hogy az életfogytiglanosoknak különb van Szegeden. Külön öröm, hogy a körülmények sivárságát olykor feldobja a helyiség fölött zuhanyzók jóvoltából a falon aláfolyó lé. Ha kellő mennyiség összegyűlik a padlón, akár bokáig is érhet. 

A tavalyi győzelmek után járó jutalompénzek ide sem érkeztek még meg, így Reményi Péter, az egyesület sportigazgatója nyúl a zsebébe, ha valaki megszorul. Reméli, hogy a majdani átutalások egyikéből visszatömködheti. Szerinte az a fejesek szerencséje, hogy ezt a sportágat megszállottak veszik körül, és a legméltatlanabb körülmények között is becsülettel küzdenek a jó eredményekért. Kár azonban, hogy Gyurcsány és Schmitt párharcának levét a nemzet hírnevét öregbítő versenyzők isszák meg. 

A pénztelenség döntési helyzetbe kényszeríti az egyesületeket: vagy a "nagy öregeket" teszik lapátra, vagy a fiatal tehetségeknek ajánlanak polgári foglalkozást. Ennyit az utánpótlásról, bár maguk a bajnokok mondják, hogy ilyen körülmények közé ők sem engednék gyermeküket. A focihoz képest az a szembeötlő különbség, hogy míg a
kajak-kenuban nincs pénz, de nagy eredményeket várnak el, addig… (Sz. Z.)

Olvasson tovább: