Kereső toggle

Antiszemiták-e az egyetemisták?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy vitát váltott ki egy történész-hallgatók között végzett felmérés az antiszemitizmusról. A felmérés szerint az öt vizsgált egyetem közül a szegedi végzett az "élen", ezért ezt az intézményt kerestük fel. A nyers számok: a Szegedi Tudományegyetem leendő történelemtanárai közül 45 százalék antiszemitának, 38 százalék pedig nyíltan rasszistának vallja magát.

Sz. P. tavaly végzett a történelem szakon. Véleménye szerint elképzelhető, hogy az adatok hűen tükrözik a diákok beállítottságát, azonban az általa látogatott előadásokon nem találkozott nyílt antiszemitizmussal. Ezt a véleményt más diákok is osztották.

Ellenkezőjét állította viszont egy ötödéves – a még hátralevő vizsgái miatt anonimitását kérő – történelem szakos hallgató: 

– Véleményed szerint az adatok tükrözik a valóságot? – kérdeztük.

– "Mindenki meglepődött rajta, de ez az igazság. Ez nem az iskola hibája, ilyen beállítottságú diákok jelentkeznek. Bár az is igaz, hogy a tanárok jelentős része órákon néha elejt rasszista nézetekre utaló mondatokat.

– Ez az előadásokon is megnyilvánul?

– A legújabb kori tanszéken vannak előadók, akik elbagatellizálják a holokausztot. Az egyik, zsidóságról szóló előadás elején a tanár odaszólt egy köztudottan zsidó hallgatónak: "a te fajtádról lesz szó, ha nem tetszik, akkor fel lehet állni". Teleki Pált sem tartják antiszemitának, csak olyannak, aki a "tiszta magyar vért óvta a zsidó csökevényektől", pedig az ő nevéhez fűződnek a zsidótörvények, ez mi, ha nem antiszemitizmus? 

– A diákok hogyan viszonyulnak ezekhez az emberekhez?

– A hasonló beállítottságúak keresik a társaságukat. Volt rá példa, hogy a közös kocsmázás után a részeg tanár karlendítéssel és "heil Hitler"-rel köszöntötte a kilépő tanulókat. Az ő előadásaira nyugodtan be lehet menni nagy-magyarországos bomber-dzsekit és horogkeresztet viselve. 

A gyűlölködést nem gátolják, nem ítélik el. Azt is elnézik, ha dolgozataikban szélsőséges nézeteket fejtenek ki a hallgatók, így ők hamar rájönnek, hogy ezt is lehet. Minden évben
ősszel rendezik a töri szakosok buliját, ahol éjfél után már megy a karlendítés és a "ki a zsidókkal" kiabálás.

– Ezek a jelenségek okoznak ellentéteket közöttetek?

– Ha ilyen rasszista csoport mellett megy el egy nagyobb orrú diák, akkor számíthat rá, hogy elkezdenek zsidózni, bunkózni és "ne szennyezd a levegőt" megjegyzéseket tenni.

– Zsidó származásúak hogyan tudják szerinted elvégezni az egyetemet?

– A legújabb kort csak a negyedik évben kezdik el tanulni, ekkor már nem szoktak kiesni. Nem veszik fel azokat a szemináriumokat, amelyekről tudható, hogy nem szívesen látják őket, így bent tudnak maradni.

A történelemtanárok között találtunk olyat, aki találkozott bizonyos fokú antiszemitizmussal, rasszizmussal, nacionalista eszmékkel az óráin. Mint mondta, ő ilyenkor úgy igyekszik leállítani az indulatokat, hogy keresztkérdésekkel, a múltbeli események pontos felvázolásával meggyőzi hallgatóit, hogy nézeteik tévesek, nem mindig helyesek.

Megkerestük Karsai László történészt, a Szegedi Tudományegyetem tanárát, is, aki azonban árnyaltabban fogalmazta meg tapasztalatait. 

– Az Ön véleménye szerint valóban ilyen magas ezeknek a szélsőséges nézeteknek az aránya?

– Az utóbbi napokban 25-30 diákommal beszélgettem, de egyikük sem találkozott kérdezőbiztossal. Mélyen fölháborodtak az iskola ilyen szint? lerasszistázásán. Véleményem szerint a rasszizmussal kapcsolatos adat eltúlzott, mivel annak nincsenek gyökerei Szegeden. Az antiszemitizmus tekintetében pedig a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem 16 százaléka és a SZTE 45 százaléka közötti különbséget kérdésesnek tartom. Tanulóink 65-70 százaléka demokrata beállítottságú.

– Találkozott az iskolában horogkeresztet vagy nagy-magyarországot ábrázoló bomberdzsekit viselő diákkal?

– Az alatt a 29 év alatt, amióta tanítok, egyetlenegyszer sem.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy egy zsidó származású hallgatót a tanár nyilvánosan megalázzon az előadásán?

– Ilyenről nem tudok. Nagyon kockázatos lenne, mert ha az esetről értesülne az egyetem vezetése, akkor az illető tanár másnapra az utcán találná magát. 

Az egyetem rektora a február 17-én tartott sajtótájékoztatón nem kívánta kommentálni a Vásárhelyi-dolgozatot, mivel annak elkészítési körülményei nem tisztázottak. Az iskola vezetése új, helyi felmérés elkészítését tervezi.

Egyértelm? választ, úgy tűnik, nem kaptunk az antiszemitizmus kérdésére. A teljesen ellentétes véleményekből azonban két dologra lehet következtetni: az egyik oldalon állók nem mondanak teljesen igazat, vagy túloznak. Vagy a másik oldal tényleg nem tudja, nem hallotta. Ez utóbbi verzió jobban elképzelhető. Hiszen gondoljunk csak bele: egy tanár-diák viszonyban nyilván a diák nem fogja nyíltan lezsidózni a tanárt, és nem is beszél előtte a meggyőződéséről. Merthogy azért csak szeretne lediplomázni. Épp úgy, ahogy a demokrata diákok is, akik inkább kerülik a szélsőséges szemináriumokat, a konfliktusokat és nem panaszkodnak a rektornak sem.

Olvasson tovább: