Kereső toggle

Hét túlélő hadifogoly

Nem törtek meg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Nagyszer? reggel. Azzá teszi a hír, hogy hét amerikai katona hamarosan otthon lesz a családja körében" – ezekkel a szavakkal fejezte ki örömét George W. Bush amerikai elnök, amikor meghallotta a hírt: amerikai katonák kiszabadították hét társukat az irakiak fogságából. Egyes családtagok előbb látták meg szeretteiket a CNN híradásában, mint ahogy megérkezett hozzájuk a hivatalos értesítés. A vasárnap kiszabadult hét katona a háború első napjaiban esett fogságba. Kiszabadításuk után helikopteren szállították őket egy Bagdadtól délre fekvő koalíciós légibázisra, onnan repülőgépen utaztak tovább Kuvaitba, majd szerdán a Németországban fekvő Ramstein légitámaszpontra.



A kiszabadított katonák újra társaik között. Fogva tartóik elszeleltek Fotó: Reuters

A foglyok megtalálásáról többféle változatban is hírt adtak. A Washington Post jelentése szerint a haditengerészet tagjai akadtak rájuk a Bagdadtól északra fekvő Szamarra városának közelében, ahol a Tikritbe tartó tankok haladását kellett volna biztosítaniuk. Odaérve, egy iraki rendőr eléjük sietett, és megkérdezte, vajon a foglyokért jöttek-e. Ezután elvezette a csapatot egy közeli épülethez, ahol az őrizet alatt tartott katonákra rátaláltak. A beszámoló szerint az iraki katonák meglepődtek az amerikaiak érkezésén, mivel azt hitték, még néhány napig várniuk kell rájuk. Tisztjeik már korábban megadták magukat az amerikai hadseregnek, az őrök pedig a foglyokkal maradtak. 

A volt foglyok közül öten az amerikai hadsereg 507-es hadtápegységéhez tartoztak, amelynek a tagja volt a korábban foglyul ejtett, majd kiszabadított Jessica Lynch is. (Lynchet, akit azóta már a washingtoni Walter Reed Katonai Kórházban ápolnak, a múlt héten kommandósok szabadították ki egy kórházból.) Az öt katona kiszabadulása után azt nyilatkozta, hogy március 23-án rossz irányba fordultak egy úton Dél-Irakban, és Nasszíriában kötöttek ki, ahol iraki csapatok fogságába kerültek. Tisztjük úgy látta, nincs más megoldás, mint hogy megadják magukat, miután fegyvereiket elásták a sivatagi homokban. A katonákat eleinte verték és rugdosták, később azonban a fizikai bántalmazás csökkent, és átvette a helyét a bizonytalanság okozta aggodalom. 

A velük raboskodó két pilótát a következő napon fogták el, amikor kereszttűzbe kerülve az iraki vonalak mögött értek földet Apache típusú helikopterükkel. Egy csatornában úszva igyekeztek elmenekülni, de fegyveres iraki parasztok foglyul ejtették őket. A foglyokat Bagdadba szállították, ahol tizenkét napot töltöttek. Később gyakran változtatták a helyüket, és egy alkalommal alig ötven méterre a börtönüktől bomba robbant. Az iraki katonák gyakran bekötött szemmel hallgatták ki őket, de kínzásról egyik amerikai katona sem számolt be. Az amerikai csapatok közeledtével a foglyok egyre inkább azt érezték, hogy teherré váltak fogva tartóik számára. Bár eleinte egyszemélyes cellákban tartották őket, később a gyakori helyváltoztatás során egy helyiségbe kerültek. Shoshana Johnson, a volt hadifoglyok között az egyetlen nő, azt nyilatkozta, hogy fizikailag finomabban bántak vele, mint férfi társaival. Az iraki katonák azt is elmondták neki, hogy látták az édesanyját a tévében. A bokáján meglőtt Johnsont és két, szintén lőtt sérülést szenvedett társát iraki orvosok operálták meg. A többiek nem tartottak igényt orvosi ellátásra. A foglyok naponta két-három alkalommal kaptak élelmet, legtöbbször rizst, pitát vagy csirkét, illetve teát vagy vizet. Takarót is kaptak, de betonozott padlón aludtak, és mosakodási lehetőségük nem volt. A hadtápnál szolgáló harmincegy éves őrmester, Athol Riley kiszabadulása után azt mondta, soha többet nem akar csirkét és rizst enni életében. 

A kiszabadított foglyok egyes családtagjai már a CNN videofelvételein látták szeretteik megérkezését a koalíciós erők légibázisára, mielőtt hivatalos értesítést kaptak volna kiszabadulásukról. Az Apache-pilótaként szolgáló Ronald Youngot szülei felismerték a tévében. "Nagy megkönnyebbülés látni, hogy jól van. Majdnem olyan érzés, mintha egyszerre lenne karácsony, húsvét meg az összes többi ünnep" – nyilatkozta később a huszonhat éves pilóta édesapja, majd hozzátette: "Úgy tűnik, kicsit megnőtt a szakálla, és le is fogyott, de amúgy jól néz ki." A kétéves gyermekét egyedül nevelő, harmincéves Shoshana Johnson szülei Texasban nyilatkozatot adtak ki, melyben kifejezték örömüket, hogy nemcsak lányuk, hanem a többi fogoly is jól van, és kijelentették: "Istennek vagyunk hálásak, amiért vigyázott rájuk. És hálásak vagyunk a világszerte értük elmondott imákért is." Eunice Johnson, Shoshana Johnson édesanyja az újságíróknak elmondta: kitartóan imádkozott a lányáért, és bár sokan az ellenkezőjéről igyekeztek meggyőzni őt, mindvégig szilárdan hitt abban, hogy jól van. "Még soha nem imádkoztam ennyire, pedig egész életemben sokat imádkoztam" – jelentette ki, hozzátéve: most már egészen biztos benne, hogy a lányának nincs semmi komoly baja, hiszen telefonbeszélgetésük alatt lánya legnagyobb problémája az volt, hogy ennyien fotózzák és filmezik tönkrement frizurával. 

A hét katona jelenleg Németországban részesül kórházi ellátásban, de a várakozások szerint hamarosan hazatérhetnek. Hogy ezt együtt vagy egyenként teszik meg, leginkább egészségi állapotuktól függ. Egyelőre azonban nem valószínű, hogy elválasztják őket egymástól, amíg haza nem térnek, ahol minden valószínűség szerint hősöknek kijáró lelkes ünneplés fogadja majd őket.

Olvasson tovább: