A sorozatgyilkosnak nincs jellegzetes profilja

Bestiális átlagemberek

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Stéphane Bourgoin a francia média legkedveltebb sorozatgyilkos-szakértője. Karrierje húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor még az Egyesült Államokban élt, s ott meglátogatta a börtönben azt a hírhedt sorozatgyilkost, aki többek között élettársát is könyörtelenül megkínozta és megölte. Azóta már több mint negyven sorozatgyilkost faggatott szerte a világban. Élete céljának tekinti, hogy megértse a megérthetetlen sorozatgyilkosságokhoz vezető mechanizmusokat. Gyakorlatból vett elméleteit több kriminológiai szakkönyvben is megjelentette, emellett a francia rendőrség informális tanácsadója, valamint rendőrképző intézményekben tanít a sorozatgyilkosok különleges lelkivilágáról. Pándy Andrásról több belgiumi lapnak adott szakvéleményt. Mi is felkerestük.

– Ön szerint miben más Pándy András a többi sorozatgyilkoshoz képest?

– A sorozatgyilkosoknak nincs tipikus profilja. Akiket személyesen ismertem, azok közül mindegyik másmilyen volt, két dolgot leszámítva: látszólag mindegyik teljesen normális embernek tűnt, illetve nem rendelkeztek semmiféle lelkiismeret-furdalással. Pándy sajátossága, hogy – nyomozati adatok szerint – rendkívül jó manipulátor. Ráadásul a gyilkosságokban saját lánya is – akivel vérfertőző kapcsolatban állt – segítségére volt, ami nagyon ritka. Ez utóbbi azért ritkaság, mert a sorozatgyilkosok alapvetően magányosan követik el szörny? tetteiket. Bár az elmúlt időszakban fordult elő hasonló eset, amikor az Egyesült Királyságban egy gloucesteri házaspár, Fred és Rose-Mary West együtt követtek el gyilkosságokat, áldozataik között saját gyermekük is ott volt. 



– Milyen volt Pándy bűntársi kapcsolata a lányával?

– Az együtt dolgozó sorozatgyilkosok kapcsolatában – akár házasok, akár élettársak, illetve homoszexuális párok – jellemző, hogy az egyik leuralja a másikat. Férfi–nő páros esetében általában a férfi a nőt. Pándy nem a lánya segítségét kérte, hanem ráerőltetve az akaratát tulajdonképpen használta a lányát. Bár a sorozatgyilkosok elsősorban szexuális bűncselekményeket követnek el, mégis a tragédiák fő mozgatórugói nem szexuális jellegűek, hanem pszichológiai indíttatásúak. Pándy számára ugyan a pénz is fontos szerepet játszhatott, hiszen megszervezte fiatal kelet-európai lányok beutazását, ezért hirdetéseket adott fel, munkatársai voltak, akik a lányokat kocsival utaztatták. Mégis elsősorban a másik emberen való uralkodás vágya lehet a fő motívum. 

Sok sorozatgyilkos számára az áldozat elsősorban egy teljesen eldologiasított személy. Az egyik általam meginterjúvolt gyilkos például szisztematikusan "dolognak" nevezte az áldozatait, akiknek ebben az összefüggésben kizárólag az a rendeltetésük, hogy a gyilkos uralkodás iránti vágyát, esetleg a szexuális igényeit kielégítsék. 

– Amennyiben a gyilkos számára minden ember a környezetében "dolog", akkor Pándy számára a családtagjai is csak "dolgok" voltak? A házassága milyen lehetett?

– Csak látszat szerint volt normális családi élete. A nyomozás során derült ki, hogy több bankszámlával és lakcímmel rendelkezett hamis személyazonosságok alatt. Tehát megszervezte a viselkedését; vélhetően az ismerősei, akik nem ismerték közelebbről, normális embernek gondolhatták. A moziból származó elképzelések ellentétben állnak a valósággal: azok a sorozatgyilkosok, akikkel találkoztam, rendszerint mosolygósak voltak, és abszolút kedvesnek tűntek, miközben sem érzelem, sem megértés nem volt tapasztalható náluk. 

– A vallásnak milyen szerepe volt Pándy András esetében? Összekapcsolható-e az ügy bármilyen vallási fanatizmussal?

– Nem volt egyáltalán fanatikus. Esetében világos, hogy a hatalom utáni vágy és a pénzsóvárgás volt tetteinek fő mozgatórugója. Szerintem ő a lelkészi hivatalát a jövőbeli áldozatok elcsábítására használta fel. Véleményem szerint – bármennyire nincs most rá adat – fiatalon kezdhette el a bűnözői pályáját, ezt talán Magyarországon lenne érdemes felkutatni. Érdekes kérdés lehet az, hogy miként lett lelkész, és milyen volt a gyermekkora. 

Főleg a férfi sorozatgyilkosok esetében ugyanis elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki negyvenéves korában kezdi el a pályáját. A sorozatgyilkosok ugyanis általában a húszas éveikben "születnek". Egyébként a kriminológiában nem ismeretlenek a gyilkos papok és lelkészek. Minden tisztség esetében előfordulhat, hogy erkölcsileg rossz személyek jutnak egy bizonyos pozícióba. 

Pándy lelkész amúgy semmiféle lelki betegségben nem szenved, hiszen hihetetlen pontossággal szervezte meg kettős életét. A legtöbb sorozatgyilkosról, akikkel találkoztam, az volt a környezete véleménye, hogy normális férjek, apák, még a szomszéd gyereket is rájuk lehet bízni. Képesek tartani a normalitás látszatát, miközben kegyetlenül gyilkolnak. 

– Szóval Pándy teljes mértékben öntudatos volt.

– Igen, teljesen tudatában volt a saját cselekedeteinek. Erre utal, ahogy igyekezett eltüntetni a gyilkosságok nyomait. Ez nem egy őrült embernek a műve, hanem inkább egy tökéletesen megszervezett emberé. 

– Hogy szűnik meg egy emberben a lelkiismeret?

– Ez nagy rejtély. Talán a gyermekkorában visszaéltek vele lelki vagy szexuális értelemben. Tapasztalataim szerint általában a gyermekkorban volt valamilyen probléma az ilyen emberek életében. Ismert az, hogy a szeretet hiánya, válás vagy az anya és az apa huzamos távolléte lelki bajokat okozhat. Mégis titok a szörnnyé válás folyamata, hiszen több ezer megvert, visszaélésektől szenvedő gyermekből lesz normális állampolgár.


Pándy magyar szemmel

Pándy András magyar származású protestáns segédlelkész Brüsszelben esküdtszéki bíróság előtt felel a két felesége és négy gyermeke eltűnése miatt ellene emelt vádak ügyében. A brüsszeli bíróság vádtanácsa úgy döntött pénteken, hogy vele együtt kerül a vádlottak padjára leánya és egyben bűntársa, Ágnes is, akinek a vádirat szerint négy gyilkosság terheli a számláját. A per tárgyalására várhatóan ősszel kerül sor, és 4-6 hétig tarthat majd. Az 1956-ban Nyugatra menekült Pándy Andrást és leányát, Ágnest 1997 őszén helyezték előzetes letartóztatásba lakóhelyükön, Brüsszelben. A 80-as években rejtélyesen eltűnt Pándy első, majd második felesége is, akik mindketten magyarok voltak. Ugyanúgy nem került elő többet két saját és két mostohagyermeke. A vádirat azzal gyanúsítja Pándyt, hogy meggyilkolta hat családtagját, egy hetedik ellen gyilkosságot kísérelt meg, ezenkívül megerőszakolta legtöbb édes- és mostohalányát. 

Orosházi Józsefné kriminálpszichológus úgy tudja, hogy a "sorozatgyilkos" fogalma amerikai találmány, és a tengerentúlon legalább tizenöt áldozat szükségeltetik hozzá. Nem érti, nálunk miért kapja meg valaki ezt a címet két-három áldozat után, de talán a "kis ország nagyot akar mondani" a megoldás. Magyarország csak az utóbbi öt-hat évben vette át a kifejezést, és azokra vonatkoztatja, akik egymás után több gyilkosságot követtek el, és fontos, hogy az első tettnél nem buktak le azonnal, hanem csak a második vagy harmadik után. 

A szakember szerint a családi háttér és az egyén személyisége egyaránt meghatározza a gyilkos karakterét, és döntő jelentősége van az első gyilkosságnak is. "Az a tapasztalatom ugyanis, hogy aki egyet ölt, a másodikat már könnyebben teszi meg. Valamiért leszáll a küszöb, olyan, mintha átesne egy »tűzkeresztségen«" – mondja a pszichológus, és hozzáteszi, hogy az áldozatokhoz való viszony alapvetően összefügg a lelkiismeret elhallgattatásával. Az általa ismert eseteknél mindig kimutatható az úgynevezett "kognitív disszonancia" mechanizmusa, mely arról szól, hogy a vétkes hogyan, milyen módszerekkel nyugtatja meg saját lelkiismeretét. Ha megtörténik a gyilkosság, elkezd érveket keresni, hogy áldozata miért is volt rossz ember, és miért is érdemelte meg a halált. Ha a gyilkosban árnyaltabb érzelmek is léteznek, fokozottabb a kognitív disszonancia működése, míg ha valaki érzelemsivár, ez a mechanizmus sem olyan erős, nem fogja bűntudat gyötörni. 

Pándy sorozatánál szerinte az is szerepet játszhatott, hogy az első sikerült. Abban ugyanis egy pszichopata számára van izgalom, hogy megy az utcán, találkozik a barátaival, mosolyog, és senki nem jön rá, hogy valójában kivel is áll szemben. A második gyilkosság még nagyobb önbizalmat adhat, hiszen már két trófeája van, és még mindig meg van tévesztve a környezete. Egy idő után pedig már olyan sebezhetetlen, mindenható lénynek gondolhatja magát, aki mindent megúszik, és lehet, hogy tényleg megúszsza, mivel a bíróságnak nincs elég bizonyítéka ellene. (SZ. Z.)

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit