Kereső toggle

Az áruház mögött, sátrakban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napokban hét olyan ház bontását kezdték meg Szegeden, amelyek már csaknem
három éve erre vártak. Ezt a hosszú időt néhány önkényes lakásfoglaló ki is
használta és birtokba vette az épületeket, így most, a munkálatok kezdetével
többen közülük utcára kerültek.

A nyolcvanas évek végétől építési tilalom volt érvényben az Öreg-Rókus
városrészben. Emiatt a környéken található házak többségének annyira leromlott
az állapota, hogy a város közgyűlése 1997-ben úgy döntött, lebontatja az
épületeket. Az addig ott élő 35-40 jogos lakástulajdonos rövid időn belül új
otthont kapott, így maga mögött hagyta előző házát – üresen. S mivel a
közigazgatás malmai gyakran igen lassan őrölnek, egyesek úgy gondolták,
kihasználják azt a néhány hónapot, amíg elkezdődnek a munkálatok, és
beköltöztek. "Az önkényes lakásfoglalók összetétele és létszáma rendszeresen
változott, ezért nem tudjuk pontosan, hányan is voltak" – nyilatkozta lapunknak
Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő. "Többségük roma származású volt,
voltak közöttük hajléktalanok és börtönből szabadultak is" – tette hozzá.

"Olyan embertelen körülmények között laktak, ami szinte már elképzelhetetlen
volt. Úgy néztek ki a lakások, mint egy disznóól. Ráadásul majdnem a város
közepén" – mondta az egyik környéken lakó. A "szomszédokat" mindez
megdöbbentette, és egyben félelmet is keltett bennük. "Télen, amikor hamarabb
sötétedett, egyedül alig mertem az utcára menni" – mondja egy nyugdíjas néni.
"Ráadásul a lányom – amikor meglátogatott – nem szívesen sétáltatta erre a
két kicsit" – teszi hozzá.

Az aggodalom érthető volt, hiszen előfordult, hogy gyilkosság is történt: két
hajléktalan verekedett össze. "A házakban élők sajnos valóban veszélyeztették
saját maguk és a köz biztonságát. Egyrészt ez is oka volt annak, hogy sürgettük a
bontást, bár a cigány önkormányzat többször kérte ennek halasztását. Másrészt
attól is tartottunk, hogy egyre többen költöznek majd oda, és kialakul egy
úgynevezett "gettó" – mondta Kalmár Ferenc. Most, hogy az IKV nekilátott a
munkálatoknak, a lakásfoglalók nagy része odébb állt. A képviselő szerint
valószínűleg találtak maguknak otthont, vagy a rokonaik fogadták be őket. Négy-öt
olyan család maradt, akiknek valóban nincs fedél a fejük felett, ők jelenleg egy
áruház mögötti füves területen élnek sátrakban. A ténylegesen rászorulókról az
önkormányzat gondoskodni próbál majd a jövőben, úgynevezett átmeneti szállások
létrehozásával. A képviselők szeptemberben terjesztik a közgyűlés elé a
javaslatot. "Mindenképpen azt szeretnénk, hogy ne maradjanak az utcán, hiszen ilyen
körülmények között munkát találni is nehéz. Az átmeneti szállásokra viszont
csak azok kerülhetnek majd be, akik valóban segítségre szorulnak, illetve csak azok,
akik szegediek" – nyilatkozta lapunknak a képviselő.

Cigányexodus

Önkényes lakásfoglalók

Olvasson tovább: