.
A Szent Korona-eszme a magyar történelem egyik sajátossága, amely egy konkrét tárgyhoz,
a magyar Szent Koronához kapcsolódik. Igaz, ma már tudjuk, hogy ez a hatalmi jelvény
nem Szent István koronája. Ennél azonban lényegesebb, hogy a XIII. század végétől
ezt hitték, amihez hozzájárult a korona érinthetetlensége, hiszen a koronát csak
1867-ben és 1938-ban láthatták rövid időre a szakemberek, s tudományos vizsgálatára
1978 után kerülhetett sor, amikor az amerikaiak viszszaadták.
Ennek eredményeképpen megállapították, hogy a korona nem lehetett Szent Istváné,
mivel az alsó rész (úgynevezett görög korona) 1074 körül készült, a vele egyesített
felső rész (latin korona) pedig 1074 után, de 1300 előtt.
A Szent Korona-tan a középkorban alakult ki, és felújítva, némileg módosult
tartalommal a Horthy-korszakban élte újabb virágkorát. A Szent Korona-tan lényege,
hogy a – Szent Istvánnak tulajdonított – korona egyszer? királyi jelvényből személyek
feletti, a hatalmat elvont módon absztraháló (sűrítő) szimbólummá vált, és tárgyi
mivoltát meghaladó, különleges jelentőségre tett szert.
A koronához kapcsolódó eszmerendszer első elemei a XIII. század második felében
jelentek meg. Ekkor tűnnek fel a "Szent Korona" és a "Szent István koronája"
kifejezések, s ekkortól hitték, hogy a korona maga is szent – mivel Szent István fején
volt –, s mint ilyen, természetfeletti erővel rendelkezik. A király szót behelyettesítik
a koronával, az alattvalók a "korona hasznát" keresik, a "korona becsületét"
és a "korona szolgálatát" tartják szem előtt. E kifejezések azt mutatják, hogy
a Szent Korona – elszakadva a királyi hatalomtól és fölébe emelkedve – egy személyek
felett álló állami szimbólummá, s egyben az alattvalói szolgálat objektumává vált;
alattvaló a király is, aki szintén a Szent Koronát szolgálja.
A korona szentségéből fakadó misztikus erőnek, és az állami hatalmat nemcsak
szimbolizáló, hanem magába foglaló jellegének köszönhetően döntő tényezővé vált
a korona birtoklása, s a Szent Koronával való koronázás legalizálta az éppen
uralkodó király hatalmát.
A fejlődés következő elemét a rendi társadalom nemesi szemléletével összhangban a
Szent Korona-tan és az organikus állameszme összekapcsolása jelentette, melyet Werbőczi
István öntött végső formába, 1517-ben megjelenő Hármaskönyvében. Felfogásában
a korona élő testként (corpusként, élő organizmusként) jelenik meg, melynek feje a
király, tagjai pedig a nemesek. Werbőczi számára az egyházi felfogás jelentette a példát
– mely az egyházat Krisztus testének tekintette, melynek égi feje Jézus, földi feje
a pápa, tagjai pedig a papok és hívők – ugyanakkor a korona emberi testként való
bemutatásával (Szent Korona teste) az volt a célja, hogy a középnemességet is a "Szent
Korona tagjai" közé emelje, azonos jogokat biztosítva számára a főnemesi renddel.
Werbőczi az átruházott királyi hatalom elméletét is felvázolta, mely szerint a
nemzet (országlakosok, valójában a nemesi nemzet, illetve a rendi országgyűlés) a
Szent Koronára ruházták át a hatalmat és a vele járó jogokat, mely a koronázással
szállt tovább a királyra.
A Szent Korona földrajzi testként (corpusként) való felfogása Werbőczi korában már
nem újdonság, s az Anjou-korra (XIV. század) nyúlik vissza. Eszerint a Szent Korona
testét Magyarország és a meghódított tartományok (melléktartományok) alkotják.
A Szent Korona-eszme további fejlődésére nagy hatással volt Révay Péter koronaőr könyve
A magyar államról és a magyar szent koronáról címmel, amely 1659-ben jelent meg
nyomtatásban. Révay szerint a Szent Koronát egy angyal adta égi ajándékként II.
Szilveszter pápának, hogy Istvánnak adja át, végrehajtva ezzel az isteni rendelést.
Révay felfogásában a korona maga is élő, cselekvő, isteni tulajdonságokkal felruházott
személy, a magyar sors természetfeletti irányítója. A Szent Korona biztosítja az
isteni gondviselést, gondot visel a magyar népre, segít a bajban, jutalmaz és büntet,
összetartja a magyarokat, igényt tart az emberek szeretetére és tiszteletére, aki
megsérti, az Isten és a vallás ellen is vét, misztikus és magnetikus erővel
rendelkezik, amellyel magához vonja az ország lakosait és Magyarország tartományait.
A sorsközösséget mi sem mutatja jobban, mint az: ha a korona itthon volt, jól ment az
ország sora, ellenben ha külföldön volt – mivel megsértették vagy gondatlanul őrizték
–, az ország sorsa rosszul ment. A korona az igazságosan uralkodó királyra dicsőséget
hozott, a gonoszul uralkodót viszont tönkretette. Révay Werbőczivel megegyezően azt
vallja, hogy az általa isteni rangra emelt korona az ország feletti uralom igazi
birtokosa.
A Révay által megrajzolt képet Csete István jezsuita szerzetes gazdagította néhány
újabb vonással a XVIII. század elején. Elmondása szerint István király, amikor látta,
hogy nincs örököse (Imre herceg halála után), a Szent Koronát Magyarországgal
egyetemben s örök tulajdonul a Boldogságos Szűzre hagyományozta. A Szent Koronával
tehát Mária rendelkezik, Magyarország Mária országa (Regnum Marianum).
A Szent Korona-eszme a középkor utáni virágzását a Horthy-korszakban élte, természetesen
nem a rendi-nemesi államfelfogásnak (ország- vagy koronatagságnak) megfelelően.
Az egyedülálló közjogi provizórium igazolását – király nélküli királyság –
biztosították általa, de a korona kultusza jól illeszkedett a katolikus reneszánsznak
tekintett évtizedek keresztény-nemzeti gondolatkörébe is. A revíziós célkitűzések
szerint pedig a visszaszerzendő országrészek a Szent Korona testéhez voltak hivatottak
visszatérni.
A Szent Korona a legutóbbi időig a Magyar Nemzeti Múzeumban volt mint kiemelkedően
becses nemzeti kincs(tárgy). A kérdés az, hogy újabb helyén, a Parlamentben milyen
szerepet szánnak neki?
(A szerző történész)
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!