Kereső toggle

Az olajbotrány: semmi sem biztos

Az igazság odaát van

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán Pintér Sándor belügyminiszter tűnik a célpontjának annak a
olajbotrány-sorozatnak, ami hetek óta foglalkoztatja az ország közvéleményét.
Ugyanis – egyes vélemények szerint – a bizalmi emberén, a rendőrség belső
elhárítását vezető Gál Lászlón, az egykori békési rendőrfőkapitányon
keresztül "megfúrhatónak" tűnik. A kérdés az, hogy miért a kormánykoalíció
egyik pártja, a Független Kisgazdapárt egyes képviselői lettek az olajügyek
tisztázásának katalizátorai. Ráadásul rácsatlakozott az ügyre egy 1993-as
keltezés? ügy felkarolásával a kormánykoalíciót továbbra is kívülről
támogató exmiépes, Szabó Lukács független képviselő, aki többek között Györgyi
Kálmán legfőbb ügyész elmozdítását szorgalmazza.



Középen Pintér Sándor belügyminiszter ismert rockzenészek társaságában. Orbán kiállt
mellete    Fotók: MTI

(Az ügyről Hack Péter publicisztikája: A legfőbb
ügyész védelmében
)

Diplomatikusan válaszolt a Heteknek Pintér Sándor a kérdésről: "Az ügy valódi
mozgatórugóit még nem sikerült megtalálni. Itt nem aktuális bűnüldözési, hanem
1991-1993-as ügyekről van szó, ahogy megtudom, hogy mi az, közzé fogom tenni.
Hozzáteszem: az apparátust nem veszem igénybe, hogy ezt kinyomozzam, mivel én a
jelenlegi közbiztonságért és a rendőrség jelenlegi működéséért felelek. Ha
megtalálom a mozgatórugóját az ügynek, akkor a célpont is kiderül."

A közvélemény-kutatások szerint a lakosság kilencven százaléka úgy véli, hogy
egyes rendőri vezetők érdekeltek, illetve érintettek lehettek valamilyen módon az
olajügyekben. Hasonló arányban fogadják el azt a tételt, hogy van és jelentős a
rendőri korrupció. A Pintér miniszter úr vezetése alá tartozó rendőrség
megítélése – lapunknak név nélkül nyilatkozó középvezető rendőrök szerint
– rohamosan romlik. Voltak akik egyenesen hecckampánynak nevezték az ügy egészét,
hozzátéve azt, hogy van némi alapja a vádaknak, de a rendőrség egészére nem
szabadna azokat kivetíteni, és az ügyek summázata a médiában és a közvéleményben
erősen túlzó.

Hasonló eset már volt 1995–1996-ban, amikor a sorozatos robbantások okoztak nagy
társadalmi elégedetlenséget. Az akkor még országos főkapitány Pintér – bár az
akkori kormányváltás napjától újra és újra hírt adtak esetleges távozásáról
– hónapokig állta a sarat. Kuncze Gábor akkori belügyminiszter többször megvédte
Pintért. Például 1995. február 1-i sajtótájékoztatóján kijelentette: elégedett a
rendőrvezetőkkel, hosszú távon számít a munkájukra. 1996 novemberében mégis
felállította a strapabíró rendőrkapitányt és három közvetlen munkatársát.
Pintér miniszternek láthatóan bőséges tapasztalata van a sajtó és hatalmi ügyek
kezelésében.

Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi szerdai rádiónyilatkozatában megerősítette
belügyminisztere pozícióit: "A rendőrség jó kezekben van, a belügyminiszter
kiválóan végzi dolgát." A kormányfő kifejtette: kellő körültekintéssel
választotta ki minisztereit és különösen aprólékosan járt el a veszélyes,
kiemelkedő fontosságú tárcák esetében. A kormányfő megismételte a kabinet
álláspontját: javítaná a bűnözés elleni fellépés hatékonyságát, ha – több
nyugat-európai országhoz hasonlóan – az ügyészség a kormány felügyelete alá
kerülne. (Másnap Horváth Béla kisgazda politikus Györgyi Kálmán, főügyész
elmozdítását szorgalmazta.)

Egyes vélemények szerint a közvéleményben a bűnüldöző szervek ellen kialakult
negatív hangulat lehetőséget teremt egy esetleges Rendvédelmi Szervek
Minisztériumának a létrehozására azzal, hogy a civil területtel foglakozó
belügyről leválasztanák a rendőrségi "részleget" és más tárcáknál levő
hasonló szervezetekkel vonnák össze – "erős" minisztériummal lehetne
"erős" rendet teremteni. Ez azért tűnik valószínűtlennek, mert mind a
titkosszolgálati, mind a rendőrségi törvényt meg kellene ehhez változtatni, ami
viszont kétharmados többséget, azaz a szocialisták támogatását igényelné. Mások
továbbra is kitartanak amellett a feltételezés mellett, hogy Pintér a "célpont."

Tóth Károly, Békés megyei szocialista képviselő, az Országgyűlés
Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja szerint az FKgP belső válsága az oka annak,
hogy az ügy ilyen nagy port kavar: mivel az "ötszázalékos" pártból eltávozni
látszik a köztársasági elnöki székbe Torgyán József pártelnök, ezért elindult a
"csata" a túlélésért és a népszerűség-növekedésért. Úgy látszik egyes
kisgazdák ehhez "bomba-ügyeket" tartanak szükségesnek. (Tóth képviselővel
készített interjúnk a keretben olvasható.)



A részletek



Az olajmanipulációkat nagy kaliber? adócsalásként, azaz az állam meglopásaként
lehet értelmezni. A módszer lényege az, hogy az alacsonyabb adóterh? olajtermékeket
(háztartási tüzelőolaj, orsóolaj) különféle technikákat alkalmazva nagyobb
adótartalmú üzemanyagként adták el. A másik módszer pedig, az egykor még
engedélyezett, halasztott vámfizetéssel való visszaélés volt. Ennél az
"eljárásnál" az importcégek még mielőtt kifizették volna a vámot, illetve a
jövedéki adót eltűntek. Pontosabban: megszüntették a tevékenységüket, a
társaság tagjai pedig elérhetetlenné váltak – vagy nem is léteztek, csak papíron.

Békésben a botrányt Karancsi Tibor szeghalmi rendőrtiszt robbantotta ki, mikor
nyilvánosság elé tárta történetét: rajtakapott egy csapatot, amely éppen egy
vonatszállítmánnyi olajat szőkített, az ügyet aztán a rendőrségen
"elfektették". A nyomozót eltávolították a munkahelyéről.



Karancsi Tibor

A politikai fejezet Pallag László Békés megyei kisgazdapárti képviselő Gál
László ellen tett feljelentésével kezdődött. Pallag elfogultság bejelentésének
elmulasztása, kötelező intézkedések megtételének elhagyása, hivatali
bűnpártolás és korrupció gyanúja miatt tett feljelentést a Fővárosi
Főügyészségen Gál László ellen, aki egykoron – Karancsi főnökeként – Békés
megye rendőrfőkapitánya volt. (Az időközben belügyminiszterré vált Pintér Sándor
– korábban országos rendőrfőkapitány – nevezte ki a Belügyminisztérium
Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának vezetőjévé.) A képviselő szerint nemcsak
Gál László, hanem Békés megye vezető rendőrei, illetve vámnyomozói is érdekeltek
az ügyben.

A vámhivatal munkatársai azonban dokumentumokkal tudták igazolni tisztaságukat.
Ezenközben a Békés megyei nyomozóhivatal vezetője, Klavács Antal ellen hozott fel
vádakat a képviselő. Klavács Antal vizsgálat útján szintén tisztázta magát.
Pallag képviselő azonban nem fogadja el az 1999 januárjában lezárult Vám és
Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vizsgálatának eredményét még akkor
sem, ha Klavácsot kollegái a bűnt végletekig gyűlölő és üldöző munkatársnak
tartják. (Egyébként a vizsgálat szerint 1993. és 1998. között összesen 34
olajszőkítéssel kapcsolatos ügyben kezdeményeztek eljárást, illetve 1997-ben 5,1
milliárd forint értékben derített fényt bűncselekményre a vámnyomozók megyei
hivatala.) Klavács Antal ezek után magánvádas eljárást kezdeményezett Pallag
László ellen. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem adta ki Pallagot, mivel
szerintük kijelentései nem lépték túl a véleménynyilvánítás szabadságának
alkotmányosan védett határait.

A vádak tisztázására egy újabb – az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)
által vezetett – vizsgálat indult. Gál László az ellene felhozott vádakkal
kapcsolatban nem nyilatkozott, egészen az ORFK-vizsgálat eredményének nyilvánosságra
hozataláig.

Pallag László eközben Gál László felfüggesztését kérte a belügyminisztertől,
mivel elméletileg az általa irányított szervezetnek kellene nyomoznia. Emellett
levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben a kormányfő figyelmét felhívta
Pintér és Gál barátságára (mely kiterjedt a Békésben folyó hétvégi
vadászatokra is). Pallag az ORFK-vizsgálat érvénytelenítését és új vizsgálat
lefolytatását indítványozta, illetve arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert,
hogy az ügyészi vizsgálat végéig Gált és az általa kinevezett vezetőket
beosztásukból függessze fel. Szerinte Gálnak már az ORFK-vizsgálat megkezdésekor
elfogultságot kellett volna bejelentenie.

A vizsgálat eredménye szerint egyedül Karancsi Tibor, elbocsátott szeghalmi százados
esetében volt szakmai mulasztás megállapítható, melynek eredményeképpen
bizonyítékok tűntek el. (Magyarázatképpen: 1995 májusában a szeghalmi
Macskási-telepen a Karancsi Tibor vezette helyszíni vizsgálat közben több
tartályvagont találtak. Karancsi ezt jelentette feletteseinek, akik azonban akkor őt
és munkatársait visszahívták, a százados – elmondása szerint – engedelmeskedett
elöljáróinak. Engedelmessége azonban mulasztásként szerepel a vizsgálati
jegyzőkönyvekben.)

Az ORFK-vizsgálat nem talált rendőri korrupcióra utaló jeleket. A Békésben
történt rendőrhalálok körülményeinek átvizsgálása után megállapították: a
rendőrök öngyilkosok lettek, az idegenkezűség gyanúja kizárható.

A vizsgálat közben illetve eredményének nyilvánosságra hozatala után is "rejtett
szálak" kerültek napvilágra. Békés megyei vállalkozók, cégek, alvilági
személyek, rendőrök, politikusok és ügyvédek nevei kerültek egymás mellé. A
média szinte minden órában hírt adott egy újabb "láncszem" felfedezéséről. Az
eredmény: szinte átláthatatlan káosz, polgári peres eljárások, sajtóperek
sokasága, tisztességes emberek gyanúba keveredése, illetve a már meglévő politikai
ellentétek még nagyobb kiéleződése.

Az ORFK-vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala után újabb, a
közvéleményt illetve a médiát is erősen meghökkentő esemény történt. Gál
László sajtótájékoztatót tartott, ahol kinyilvánította: támogatja egy független
parlamenti bizottság felállítását a békési olajügyek tisztázása érdekében. (A
bizottság felállítását egyébként az MSZP és az SZDSZ oldaláról is támogatják.)



Dominóelv



Úgy látszik, a dominó-elv az olajügyben is működik. Karancsi Tibor volt rendőrtiszt
példájához egy sarkadi kollegája is csatlakozott. Kovács Ferenc törzsőrmester –
1999. október 13-án tett nyilatkozata szerint – szintén az "alvilág", illetve a
rendőrség vezetése közötti szálakat vélt felfedezni. Tokai György alezredest,
sarkadi rendőrkapitányt vádolja azzal, hogy – miután egy 3200 literes gázolajjal
telt tartálykocsit ért közúti baleset után az ismeretlen eredet? olaj tulajdonosát
a rendőrkapitány személyében látta, a rendőrkapitány többek füle hallatára más
munkahelyet ajánlott a törzsőrmesternek. Ezután – Kovács elmondása szerint koholt
vádak alapján – két büntetőeljárást kezdeményeztek ellene, majd eredmény
nélkül lezárták azokat. Ezt követően családi okokra hivatkozva a sarkadi rendőri
vezetők megszüntették a törzsőrmester munkaviszonyát.

Tokai György sarkadi rendőrkapitány szerint szükségtelen reagálni minden
elbocsátott rendőr vádaskodására, a vádakat pedig először bizonyítékokkal
kellene alátámasztani.

Két hete Sarkadon lezajlott képviselő-testületi ülésen a sarkadi
rendőrkapitányság teljes személyi állománya meggyőződéssel állította, hogy a
Tokai György kapitányságvezetőt ért vádak alaptalanok. Tokai bejelentett: Kovács
Ferenc bizonyítékok nélkül állt a nyilvánosság elé. Kovács Ferenc üzemanyagot
csempészett Romániából, melyet aztán a piactéren Kovács-Mol néven értékesített.
Kovács nemcsak volt felettesét vádolta meg, hanem néhány képviselőt is.

Az olajügybe egy kis "délvidéki western" is belefért. 1999. október 16-ról 17-re
virradóan Szeghalmon összetűzés tört ki Karancsi Tibor és Gidai János vállalkozó
között. (Gidai János a Full Marker Rt. vezetője, melynek tulajdonában állt az a
szeghalmi Macskási-telep, ahol Karancsi 1995-ös rajtaütését végezte.)

A közvélemény és a média figyelmét felkeltette az a tény, hogy Karancsi százados
illetve az "olajügy" általánosságban sokat szerepel az RTL Klub műsorán. Az is
ismert, hogy az ominózus éjszakán Karancsi asztaltársaságában volt Fazekas Andrea,
az RTL Klub munkatársa. Egyesek összefonódást vélnek a televíziós csatorna és
Karancsi Tibor között. A feltételezést mind a két fél tagadja.

Karancsi Tibor, a Heteknek adott nyilatkozatában tipikus Békés megyei lejáratási
koreográfiának nevezte az eseményeket, melynek célja az ő személye, illetve az
olajügy bagatellizálása a közvélemény előtt. A volt rendőrszázados elmondta: 4
éve küzd az igazáért különböző fórumokon, vezették egyik faltól a másikig, és
mikor már lezárult volna az ellene folyó eljárás és tovább kívánta folytatni
bűnüldözői munkáját, számára akkor telt be a pohár.

Az utolsó cseppet a pohárban egy etikai vizsgálat jelentette. A rendőrség, amely
egyébként etikai kódex nélkül végzi munkáját, bizottságot állított fel, amely a
százados személyét lett volna hivatott vizsgálni. Aktív rendőrként állt a kamerák
elé, hogy nyilvánosság elé tárja kálváriáját. Ebben az elhatározásában nem
csekély szerepet játszott két közvetlen barátja és munkatársa, Kuzma Mihály (a
rendőrtiszt lányával készített interjú 11. oldalon olvasható) és Dénes Gábor
hirtelen halála és annak körülményei. Karancsi véleménye szerint a politika és a
maffia összefonódásának is vannak jól látható jelei az olajügyekben. Számára
megnyugtató, hogy feláll egy parlamenti bizottság, amely ezt hivatott vizsgálni.

Azóta Szabó Lukács, a MIÉP-től kipenderített független képviselő karolt fel egy
hasonló ügyet, és Pancza István, az FKgP Csongrád megyei elnöke pedig két makói
rendőr öt évvel ezelőtti öngyilkosságát "emelte ki a feledésből", azt
állítva: gyilkosság áldozatai voltak. A tengeri kígyóvá vált békési olajügy
tehát tovább folytatódik.


Versenyfutás a koalíción belül

Interjú Tóth Károly, Békés megyei szocialista országgyűlési képviselővel

– Jelentős szerepet játszik az úgynevezett olajügyek feltárásában
a Független Kisgazdapárt. Ön szerint miért?

– A kisgazdapárt lényegéből származik, hogy mindent csak drámai módon
tud megoldani. Mindig csak bombát tud hatástalanítani. Mindegy, hogy búzáról, csirkéről
vagy jelesül olajról legyen szó. Sajnos, ha valami bombasztikus módon van tálalva,
amellé az írott és elektronikus média partnernek szegődik. Mondok egy saját példát:
A legutóbbi rendőrségi sajtótájékoztatón elmondtam, hogy ötödik éve járok a
rendőrkapitányságra, szerintem ebből az elmúlt év volt az eddigi legsikeresebb. Ez
egyetlen újságban sem jelent meg.

– Van aki azt mondja, hogy az egész olajügy kirobbantása mögött bizonyos
politikai pártok csökkenő népszerűsége és kormányzati ellentétek állnak. Megállják
a helyüket ezek az állítások?

– Azt látni kell, hogy elindult egy verseny a kisgazdapárt és a Fidesz között:
ha az egyik résztvevő elindít egy ügyet, akkor másik gondoskodik arról, hogy legyen
kontra ügy is. Ez egymás viszonylatából érvényes. Pepó, környezetvédelmi
miniszter ellen fideszes vezetők is negatívan nyilatkoztak. Az egyensúly érdekében
kellett egy "kontra" Pintér-ügy.

Másik az, hogy a kisgazdapártból távozni látszik a köztársasági elnöki székbe
Torgyán pártelnök. Ez az utódlás és a pozíciók kérdésében belső feszültséget
is jelent a pártban. Emellett az is nyilvánvaló számomra: a Fidesznek elemi létérdeke,
hogy Torgyán Józsefből köztársasági elnök legyen. Az utódlási harc során aztán
az elnökétől megfosztott kisgazdapárt nem jelent nagy falatot a teljes jobboldali egység
megteremtésében. A kisgazdapárt népszerűsége, ha megfigyeli, jelentősen csökkent,
jelenleg 5 százalék körül található, ezek az ügyek hozhatnak a "konyhára".

– Milyen okkal nevezi az olajügyet csak Pintér-ügynek?

– Két okból nevezem így. Az egyik, hogy benne van a kisgazdapártban a "birodalom
visszavág"-effektus, másrészt Pintér Sándor mint egykori országos rendőrfőkapitány
érintett a rendőrség kapcsán. Szerintem a teljes és nyugodt, korrekt kivizsgálás érdekében
követnie kellene Gált. Igaz, hogy miniszterelnök úr elmondta, Pintér úr a teljes
bizalmát élvezi, és biztos benne, hogy egyetlen 1992–93-ban történt elrejtett ügyhöz
sincs semmi köze. Megértem, hogy a Fidesz hálával tartozik Pintér Sándornak, hiszen
belügyminisztersége alatt addig kereste a magyar rendőrség Kaya Ibrahimot és Schlett
Csabát, amíg kiderült, hogy októberben elévült az okirat-hamisítás vádja.
Ellenben minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a társadalom többsége nem elégedett
meg a válaszokkal. A társadalom nem hiszi el, hogy a politika a végére akar járni az
ügynek, hanem azt gondolja, hogy a politika is csak egy színjátékot játszik.

Olvasson tovább: