Néhány évvel ezelott egy Pétervárhoz közeli
kisvárosban érdekes eset történt. A helyi kommunista
szervezet tekintélyének növelése érdekében elhatározta,
hogy soraiba invitál egy a városban jól ismert közéleti
személyiséget, a munka hosét. Ez az ember ötven évig volt
tagja a kommunista pártnak, sok éven át az SZKP (a
Szovjetunió Kommunista Pártja) Városi Bizottságának a
titkáraként tevékenykedett, majd a város egyik befolyásos
vezetoje lett. Az SZKP betiltása után újjászületett
kommunista szervezet új vezetoje a régi káderrel való
találkozásakor együttmuködést ajánlott fel, egy percig sem
kételkedvén abban, hogy igenlo választ fog kapni. A felelet
mégis határozott "nem" lett.
- De miért? - csodálkozott az új vezeto.
- Azért, mert öregségemre kellett megtudnom, hogy a
kommunista pártot, amelynek egész életemet áldoztam, zsidók
alapították. Ez egy zsidó párt, nem vállalok vele
közösséget.
Ez az eset nyilvánvalóan megmutatja, hogyan gyozte le az
antiszemita a kommunistát egy és ugyanazon emberen belül. Sok
példa akad arra, hogy a mostani kommunisták Oroszországban
még inkább antiszemita álláspontra helyezkednek, jóllehet az
antiszemitizmus nemcsak a kommunistákra jellemzo. Az orosz
társadalom legkülönbözobb politikai irányultságú és
más-más rétegekhez tartozó tagjai is meg vannak vele
fertozve.
Iván és Marija
De mik is a zsidóellenesség okai Oroszországban?
Az elso ok vallási és történelmi. Oroszország
hagyományosan keresztény ország. Mint minden keresztény
országra, rá is mindig jellemzo volt egyfajta elutasító
magatartás a zsidók felé: "A zsidók megtagadták Krisztust,
akit ezért megfeszítettek". Elsosorban a középkorban
alakult át ez a magatartás olyan felfogássá, amely szerint a
zsidó bunös nép. A középkori Európában mindez a zsidók
tömeges üldözésébe torkollott. Ekkor még Oroszországban
ilyen jelenség nem volt megfigyelheto. Elsosorban azért, mert
zsidók akkoriban még nem éltek ezen a területen, hiszen
Oroszország a világ más részeitol elzártan élt. Ábrahám
leszármazottai csak a XVIII-XIX. században jelentek meg a
világnak ezen a táján. Amikor Oroszországban elkezdodtek a
zsidó pogromok, Európában azok már a múltéi voltak. A
fejlettebb Európa a pogromokra mint az orosz eroszak
következményeire tekintett. Eroszakból persze nem volt
hiány. Az alacsony képzettségu, nem ritkán írástudatlan,
mindazonáltal rendkívül vallásos néptömegek "bosszút
álltak" Krisztusért, akit egyébként saját orosz
istenükként tiszteltek.
Az emberek hétköznapi felfogása Oroszországban - és
máshol is - mindig tele volt tévedésekkel és mítoszokkal.
Máig is elterjedt az a nézet, amely szerint az Iván és Marija
nevek orosz eredetuek, holott valójában zsidó nevekrol van
szó. E keresztnevek Oroszország jelképévé váltak: a
második világháború idején a németek minden oroszt Ivánnak
hívtak.
1999. 08. 07. (III/31)
