Kereső toggle

Törvény a nemdohányzók védelmében

Füstbe ment tervek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

E héten a honatyák megszavazták a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek
fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényt. Az "igen"
gombok megnyomása többéves huzavonának vetett véget, hiszen – mint arról az elmúlt
években a média rendszeresen beszámolt – az akkori tervezet több pontjának kapcsán
alakultak ki viták egyes társadalmi szervezetek, illetve politikusok között. A jogszabályt
a parlament szinte egyhangúan elfogadta, mégis vannak, akik nem teljesen értenek egyet
a törvény néhány paragrafusával. Illyésné Gyenizse Erzsébet, az Országos Dohányzásellenes
Egyesület (ODE) alapító-főtitkára szerint a nemdohányzók problémáját ezzel a törvénnyel
nem sikerült megoldani. Mint lapunknak elmondta: "Az eredeti tervezethez képest a törvény
jelentősen felhígult, ami egyértelműen a dohánylobby befolyásának köszönhető."

A törvény kimondja, hogy többek között a közforgalmú intézményekben, tömegközlekedési
eszközökön és zárt térben tartott rendezvényeken csak az erre kijelölt helyeken
lesz legális a dohányzás. A munkahelyeken külön jogszabály, illetve a munkáltató
rendelkezései alapján szabályozzák majd e káros szenvedélyt. A törvény szerint nem
jelölhető ki dohányzóhelyiség a közoktatási intézmények diákok által használt,
valamint az egészségügyi intézmények nyilvános részeiben. A 18 éven aluliak dohányterméket
nem vásárolhatnak, tömegközlekedési eszközökön és közintézményekben még kijelölt
helyen sem dohányozhatnak.

Úgy tűnik: a jogszabály ezen rendelkezések ellenére sem elégít ki minden igényt.
"A törvény több a semminél, de messze nem tölti be a célját. Mi azt vártuk hogy
keményebb lesz" – nyilatkozta lapunknak Illyésné. Mint mondta, a törvény megalkotását
\'95-ben az ODE kezdeményezte, de azóta "mindenki belekutyult, majd győzött a dohánylobby".
A szervezet leginkább azt sajnálja, hogy a szórakoztató és vendéglátó egységekben
továbbra is kijelölt hely nélkül lehet dohányozni. Szerintük az elszívóberendezés
nem oldja meg a problémákat, hiszen "a tulajdonos csak feltesz egy ventillátort ami
vagy működik, vagy nem és ezzel el is van intézve". Az ellenzők arra az ellentmondásra
is felhívták a figyelmet, hogy ugyan a 18 év alattiak nem vásárolhatnak dohányárut,
de az arra kijelölt helyen "nyugodtan" dohányozhatnak. Illyésné szerint
elgondolkodtató, hogy a jelenlegi kormánypárt az előző ciklusban a szigorúbb változat
mellett tört lándzsát de most mégis "helytelenül szavaztak".

Már az elmúlt évben hangos társadalmi vitákat váltott ki az akkori – szigorúbb
– tervezet néhány passzusa. A legnagyobb port a már említett dohánymentes vendéglők
és a dohányáruk forgalmazásának egyes korlátai kavarták. A témában több – különböző
szervezetek által felkért – cég is végzett kutatásokat a tavalyi esztendőben. A
Magyar Dohányipari Szövetség és több vendéglátó-ipari és idegenforgalmi testület
által megbízott D&T könyvvizsgáló cég szerint a vendéglátóhelyi dohányzás
teljes betiltása esetén a vendéglátóipar éves forgalma mintegy 25 milliárd
forinttal esne vissza. A vendéglátósok saját becslése szerint ez az összeg a későbbiekben
meghaladhatja a 100 milliárdot. Rubovszky András a Magyar Szálloda Szövetség elnöke,
volt parlamenti képviselő, tavaly januárban a tanulmány Novotel Szállóban luxus körülmények
között megtartott prezentációján pedig a törvénytervezet mögött álló "antidohányos
lobbyról" beszélt, amely ellen küzdeni kell. A GKI Gazdaságkutató Rt. – amely a Népjóléti
Minisztérium felkérésére készített felmérést – ez idő tájt pedig azt állapította
meg: érdemes lenne vállalni a korlátozásokkal járó kockázatot, hiszen amíg a dohányárukra
kivetett adókból mintegy 60-70 milliárd forint bevétele van az államnak, addig a dohányzás
által okozott – megbetegedésekből, elhalálozásokból származó – károk mintegy
400 milliárd forintot tesznek ki.

Az üggyel kapcsolatban már ekkor is többen a "dohánylobby" erős befolyására hívták
fel a figyelmet. Csapody Mik-

lós MDF-es honatya például ugyancsak tavaly januárban lapunknak adott nyilatkozatában
az ő számlájukra írta az akkori tervezet elfogadásának meghiúsulását. Mint arról
írtunk is, több társadalmi szervezet szerint ezek az esetek általánosnak mondhatók:
annak ellenére, hogy a különféle érdekvédelmi tömörülések elméletileg azonos eséllyel
hallathatják a hangjukat, valójában nincs egyenlőség közöttük, mivel azok a
szervezetek, amelyek mögött jelentős, az államkassza számára komoly bevételeket hozó
iparágak állnak, mint a gyógyszer-, vagy dohányipar, eredményesebben tudnak nyomást
gyakorolni a jogalkotásra.

Olvasson tovább: