Kereső toggle

A megígért kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



Torgyán József és Orbán Viktor. Nem szerelmi házasság Fotó: Vörös Szilárd

A győzelem napján, a Tisza-villában Orbán Viktor önfeledten jelentette be, hogy
választási elsőségükkel megvalósította a néhai miniszterelnöktől, Antall
Józseftől kapott tanácsok ötven százalékát. Az elkövetkezendő hetekben,
hónapokban tehát a "maradék" ötven százalék beteljesítésének lehet
szemtanúja az ország. Érthetően az új, polgári kormány megalakításáról és –
a tervek szerinti sikeres – regnálásáról lehet csak szó. Mindenesetre a leendő
Orbán-kormány kapcsán is beigazolódni látszanak Antall azon szavai, hogy kormánya
kamikaze kormány volt. Ugyanis egyetlen egykori miniszterének neve sem szerepel Orbán
– eddig nyilvánosságra hozott – listáján. Az új kabinet "fő ereje"
egyértelműen a Fidesz, amely "kölcsönös bizalom" alapján kormányoz majd
Torgyán József pártjával, s az új arcokat szerepeltető MDF-fel. Körképünkből az
derül ki, hogy a fiataldemokraták konkrét programmal, a demokratafórumosok személyes
elképzelésekkel rendelkeznek. A kisgazdák még tájékozódnak.

Mérsékelve

Orbán Viktornak, úgy tűnik, rapid ütemben sikerül kormányt alakítania. Torgyán
József, a kisgazdapárt elnöke a parlament alakuló ülésén – többek között a
Heteknek is – elmondta: nagy valószínűséggel már jövő hét közepén
aláírhatják a koalíciós szerződést a Fideszszel. Ami egyáltalán nem fog
hasonlítani – a szerinte csúfosan leszerepelt – MSZP–SZDSZ megállapodáshoz.
Ráadásul Torgyán, mint a legnagyobb szövetséges, július 10-ére ígéri az új
kormány felállítását. Mint ismeretes, a Fidesz elnöke időközben hivatalos
miniszterelnök-jelöltté lépett elő: Göncz Árpád köztársasági elnök őt bízta
meg a parlament alakuló ülésén a kormány megalakításával. Elemzők szerint a
fiatal politikus saját körei-ből centrista, szélsőségektől mentes, a gazdasági
elit számára is elfogadható szakembereket jelölt miniszternek, amit misem példáz
jobban, mint hogy többen nem is politikusok, hanem "civilek". Nevezetesen: Stumpf
István, a Miniszterelnöki Hivatal, azaz kancellária miniszteri rangú vezetőjelöltje,
Chikán Attila, a leendő gazdasági miniszter, Martonyi János, a külügyérjelölt nem
is parlamenti képviselő. Emellett Urbán Lászlót – aki egyébként 1994-ben rövid
ideig a Fidesz képviselője volt –, a leendő pénzügy, illetve "költségvetési"
minisztert az ABN-Amro Bank igazgatójaként kiváló szakembernek ismeri el a szakma.
Mind ők, mind az általuk megjelenített program mérsékelt, középutas politikát
képvisel.

Urbán László a Heteknek elmondta: abban egyeztek meg a Fideszen belül, hogy
kormányzati kérdésekről nem nyilatkoznak. Ugyanakkor felhívta azokra a "személyes
interjúkra" a figyelmet, amelyekben szakmai kérdések is szóba kerültek. Ezekből
egyértelműen az derült ki: Urbán a költségvetés egyensúlyának, a gazdasági
stabilitás következetes megőrzésének a híve. A Figyelőnek adott interjújában
elismerte, hogy a Fidesz – MPP gazdasági vonatkozású ígéreteinek legnagyobb
hányada – legalábbis rövid távon – teljesíthetetlen. Így érvelt: "Az 1990-es
és az 1994-es kampány tanulsága az volt, hogy a polgárok elé egy víziót kell
tárni. Ugyanakkor a választási gyűzelem után szembe kell nézni a realitásokkal, és
valamilyen módon ütemezni kell mindazt, amit meg akarunk valósítani." Részérűl a
pénzügyminiszteri poszt elfogadásának egyik feltétele az volt, hogy össze kell
mérni az ígéreteket a költségvetés teherbíró képességével.

Pokorni Zoltánt, az oktatásügyi tárca várományosát még Szöllősi Istvánné, a
Pedagógusok Szakszervezetének főtitkár asszonya, volt szocialista képviselő is
örömmel fogadta minapi sajtótájékoztatóján. Mint kiderült: bízik a pedagógus-
és szakszervezeti vezetői tapasztalatokkal rendelkező Pokorniban. A Fidesz
"főpedagógusa" korábban, a Fidesz X. – a kisgazdákkal a koalíciós
tárgyalások megindítása mellett döntő – választmányi ülésén négy pontban
foglalta össze a teendőket. Először a tandíj "kvázi megszüntetésével", a
kollégiumrendszer nyitottá tételével elérhetővé kell tenni az oktatást mindenki
számára. Másodszor: a tanári béreket rendezni kell, mivel nem lehet egészséges
embereket nevelni frusztrált tanárokkal. Harmadik pontként a neveléscentrikus iskolát
nevezte meg. Szerinte a piacgazdasági verseny indokával nem szabad a gyermekeket a
túlzott képzéssel "agyoncsapni". Negyedik elemként – többek között az előző
pont miatt – a Nemzeti Alaptanterv átalakítását jelölte meg. Egyébiránt Pokorni
programját támogatásáról biztosította a Felsőoktatási Dolgozók
Szakszerveze-tének küldöttgyűlése is. Itt a miniszterjelölt arról beszélt, hogy
olyan kormányzati struktúra kialakítását tervezik, amely hatékonyabban képes
foglalkozni a humán erőforrások fejlesztésével. Ezen belül hangsúlyos a
tudománypolitika fejlesztése, hasonlóan az európai tendenciákhoz. A tandíjrendelet
módosítását illetően azt is kiemelte, hogy programjuk nem a tandíj eltörléséről,
hanem a tandíjmentesség körének a kiszélesítéséről szól. A pedagógusok
béremeléséről is szólt, bár elismerte, hogy nem lehet egy lépésben 20-30 vagy 40
százalékos emelést adni a gazdasági helyzet miatt. Tervei szerint az emelés az első
két évben egyaránt 8-8 százalékos lesz.

Harrach napja

Bizonyára nagy nap lesz Harrach Péter számára mikor a tervezett úgynevezett
családvédelmi miniszteri posztot elfoglalhatja. Az 51 esztendűs világi teológusnak
hosszú utat kellett megtennie idáig. 1989-ben Surján Lászlón biztatására lépett be
a szerveződő KDNP-be, majd a Fővárosi Önkormányzat képviselűje lett, ez idő
szerint pedig egyik bizottságának az elnöke. Emellett a Katolikus Püspöki Kar
titkárságán ? a világi ügyek fűreferense. A KDNP szakadása után – a Fideszbe
beolvadni látszó – Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) alelnökeként Szob
körzetében egyéni jelöltként indul, s győz. Mint a Heteknek nyilatkozta: új
minisztérium felállítására – a tervek szerint a Családvédelmi és Szociális
Minisztérum nevet viseli majd az intézmény – azért van szükség, mert a szociális
kérdések megoldása eddig háttérbe szorult az egészségüggyel való
összekapcsolódás miatt, a Fidesz programjában viszont különleges hangsúlyt kapott a
családvédelem. Az új kormány egyik első ténykedése lesz a gyermekek utáni
adókedvezmény visszaállítása és a – többek között a Bokros-csomag hatására
– szétzilálódott családtámogatási rendszer helyreállítása. Hosszabb távú
terveik közt szerepel az alanyi jogon járó családi pótlék újbóli bevezetése.
Szerinte rendkívül fontos a népességfogyatkozás megállítása, amelynek
előfeltétele a család tekintélyének helyreállítása. Ez utóbbi feladat nem
elsősorban anyagi, hanem oktatási, nevelési kérdés. Fel kell éleszteni a társadalom
jelenlegi erkölcsi állapotából fakadó gyenge családalapítási, gyermekvállalási
hajlandóságot.

Az 1990-es kormányalakító "főerő", a Magyar Demokrata Fórum mindössze az
igazságügyi tárca várományosa lett. Azé a minisztériumé, amelyről a
közelmúltban Sárközy Tamás ismert jogászprofesszor úgy vélekedett, hogy az ma nem
más, mint "börtönminisztérium". Ugyanis a törvény-előkészítés munkája már
rég nem itt, hanem a Miniszterelnöki Hivatalban zajlik. A bíróságok irányítása
pedig az Országos Igazságügyi Tanács létrehozásával kikerült innét. Az
ügyészséget pedig köztudottan nem felügyeli a tárca. Így érdemi döntést
mindössze a börtönviszonyokban hozhat az igazságügyminiszter. Dávid Ibolyának, a
poszt várományosának a Heteknek elmondott szavai éppen ezért is érthetőek. Ugyan
jelenleg csak egyéni elképzeléseiről tudott beszámolni, hiszen – mint mondotta –
"az új kormány megalakulása után két-három héttel fog elkezdődni a tárcát
érintő érdemi munka, és azt természetesen egyeztetni kell a kormányfővel is, de
saját tervei között az egyik legfontosabbnak tartja az igazságügyi tárca
tekintélyének helyreállítását. Ezen kívül három fontos feladat vár megoldásra.
Az első: az életviszonyokhoz alkalmazkodó, közérthető jogszabályalkotás
megteremtése. A második fontos cél, hogy az európai integrációs folyamat jogi
szabályozásának súlypontja az igazságügyi tárcához kerüljön át. A harmadik fő
feladat az, hogy a minisztérium váljon a jogszabály-előkészítés központjává."

Tárcákkal gazdálkodók

A mérleg nyelve. A történelmi tettet végrehajtó párt. Torgyán József így
jellemezte a Független Kisgazdapártot. Ahhoz képest, hogy a pártelnök a
vidékfejlesztési csúcsminisztériumhoz ragaszkodott nyilatkoztaiban, nagyvonalú
gesztusnak látszik a Fidesz részéről, hogy "három és fél "minisztériumot
ajánlott Torgyán pártjának. A kibővített földművelésügyet, a hadügyet és a
környezetvédelmet, valamint az úgynevezett PHARE-pénzek felügyeletét ellátó új
tárca nélküli miniszteri posztot. Az 51 éves Boros Imre, az FKGP banki, pénzügyi
főtanácsadója 28 éve végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
pénzügyi szakát. Talán akkor nem is gondolta, hogy egyszer bársonyszék birtokosa
lesz, mégpedig a kisgazdapárt képviseletében.

A Torgyán József által már többször egyszerűen csak "zseni"-nek titulált
szakember két évtizedet töltött el a bankszakmában: a Magyar Nemzeti Bankban, a
Magyar Hitel Bankban, a moszkvai Nemzetközi Bankban és az Interbankában, a prágai
kultúrbankban dolgozott pályafutása alatt vezető beosztásban, majd a Banque Indosuez
Magyarország vezérigazgatója volt. 1995 óta egy pénzügyi tanácsadó cég vezetője.
Terveiről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy elsőként tájékozódni akar – az általa
– jelenleg zavarosnak minősített PHARE-ügyekről. Mint mondta: ezt a zavart tükrözi
az Állami Számvevőszék mintegy egy évvel ezelőtt megjelent szigorúan titkos
jelentése. Az első feladat tisztázni, hogy mi a helyzet és milyen szabálytalanságok
történtek, amik az EU által a PHARE támogatási rendszeren keresztül jutatott
összegek felhasználását nehezebbé tették.

A Földművelésügyi Minisztérium kibővül a területfejlesztéssel, a vízügy
jelentős részével és az úgynevezett tartalékgazdálkodással. Vezetőjének Torgyán
Józsefet jelölték, politikai államtitkáraként – a Torgyán által ugyancsak
egyfajta szakmai zseninek titulált – Szabadi Béla kap felkérést. Szabadi
következetes eltökéltséggel nyilatkozott arról, hogy "először megalkotjuk a
kormányprogramot, amely a koalíciós pártok egységes véleményét tükrözi majd".
A feladat pedig az lesz, hogy "minden egyénieskedés nélkül ezt a komoly ügyet
szolgálja". Ettől függetlenül kifejtette: a mezőgazdaságot újjá kell építeni,
ami két irányt jelent. Az egyik a mennyiségi növekedésnek az elérése, mert
hihetetlenül gyenge ma a mezőgazdaság teljesítménye a lehetőségekhez és a múltban
elért eredményekhez képest. Az Európai Unióba felkészülten kell bejutni, ami azt is
jelenti, hogy magasabb terméseredményeket kell felmutatni ahhoz, hogy kedvező kvóták
legyenek, mint kiinduló alapok. A másik az, hogy egy nagyon lényeges szerkezeti
átalakuláson kell keresztülmennie a mezőgazdaságnak. Elsősorban olyan kultúráknak
kell előtérbe kerülniük, amelyek kevésbé nehezítik meg az Európai Unióhoz való
csatlakozást és egyben a kiváló magyarországi éghajlati, talaj és egyéb
adottságokra épülnek, másrészt – és ez a leglényegesebb – a minőségben kell
folyamatos javulást felmutatni. Kiemelte az elmaradott vidékek felzárkóztatását. Az
FKGP – ellentétben a Horn-kormánnyal – nem a válság kezelésére, hanem
megoldására készül. Ehhez intézkedéscsomagokat készítenek, melyek sikerének
záloga: a területfejlesztés is ehhez a tárcához került, így a forrásokat jól
koordinálva sikeresen tudnak "vidékfejleszetni".

Kérdés, hogy a jelenleg idillinek tűnő kisgazda–Fidesz együttműködést hosszabb
távon nem terhelik-e meg túlzottan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt azon
nyilatkozatai, amelyek egyértelm? erődemonstrációnak tűnhetnek. "A sas nem kapkod
a legyek után" típusú, a kisgazdákra nem éppen hízelgő megjegyzések, a Torgyán
Józseffel való hivatalos tárgyalást kerülő orbáni gesztusok tudatosan azt a célt
szolgálják, hogy világossá váljon mindenki számára: a most alakuló kormány "a
Fidesz kormánya, amelyben részt vesznek a kisgazdák is". Ezt a felfogást képviselte
Orbán Viktor parlamenti beszéde, amelyet a kormányalakítási megbízás elfogadása
alkalmával mondott. A beszédet hallgatva az a benyomás alakulhatott ki, hogy a leendő
koalíciós partnerek nem is léteznek. Nyilván ezt a gesztust a Torgyánéknál tett
családi látogatáshoz hasonló gesztusok fogják kompenzálni, az azonban jól
látható, hogy Orbán nem akar kétséget hagyni afelől, hogy ki az úr a házban.
Torgyán pozíciója a nagyvonalú koalíciós ajánlat következtében is gyengülhet,
hiszen a magát a csúcsminiszteri pozícióba álmodó pártelnöknek tudomásul kell
venni, hogy további három kisgazda miniszterrel egyenrangú pozícióban fog részt
venni Orbán Viktor kormányában.

Olvasson tovább: