Kereső toggle

Mit takar a brüsszeli csipke?

Csatlakozási dilemmák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kisgazdák szerint legkorábban nyolc-tíz év múlva
csatlakozhatunk az Európai Unióhoz, míg a parlamenti pártok
többsége egyetért abban, hogy reális lehetőség
Magyarország 2002 körüli integrációja. Megmarad-e a nemzeti
parlament ellenőrző szerepe a csatlakozási folyamat során,
és hogyan érinti az integráció a határokon túl élő magyar
kisebbségek helyzetét – erről kérdeztük Boros Imrét, az
FKGP gazdasági kabinetjének irányítóját, Mészáros István
SZDSZ-képviselőt, az Európa Tanács tagját és Csóti
Györgyöt, az MDF külügyi kabinetjének vezetőjét.

Az ellenzéki pártok gyakran vetik a kormány szemére: a
kabinet nem képviseli eléggé nemzeti érdekeinket, elvtelen
magatartást tanúsít az uniós tárgyalások során. Boros Imre
elmondta: a jelenlegi kormánynak nincsen csatlakozási
stratégiája. A kisgazdák még alakuló programjának lényege
az, hogy az EU-csatlakozás a nemzeti érdekek maximális
figyelembevételével menjen végbe. Az FKGP-politikus szerint a
gyors csatlakozásnak az EU sem híve. Amíg a magyar
bérszínvonal meg nem közelíti az EU átlagát, addig nincs
értelme a csatlakozásnak, hiszen az unió sem akarja azt, hogy
olcsó munkaerő árassza el országait. A kisgazdák
stratégiája ezért elsősorban a belső reformok
megvalósítására irányul. Az elkövetkezendő nyolc-tíz
évben – Boros Imre csak ezután tartja reálisnak az
EU-csatlakozást – a magyar gazdaság felzárkóztatását
tervezik, a nemzeti össztermék megduplázását. Ha ez
megtörténik, a csatlakozás az ölünkbe fog hullani,
ellenkező esetben "tovább bukdácsolunk"– véli az FKGP
politikusa.

Csóti György kifejtette: a magyar kormánynak nem szabadna
szükségtelenül feladnia bizonyos nemzeti érdekeket, azokat,
amelyek feladását nem is várják el tőlünk. Az európai
uniós tárgyaló fél annál inkább örül, minél kisebb
ellenállást tanúsítunk. Az MDF-es képviselő szerint azok a
nemzetek sikeresek Európában, amelyek vállalják önmagukat
és érdekeiket merik reprezentálni. Különösen nagy szükség
van a magyar mezőgazdaság képviseletére.

Az SZDSZ álláspontja szerint alapvető érdekünk az, hogy a
csatlakozás sikeres legyen, Magyarország egyenrangú legyen a
többi taggal, nem pedig valamiféle rezervátum – véli
Mészáros István, aki aláhúzta: az eredményes csatlakozás
előfeltétele, hogy legyen az országnak kiforrott és
részletes stratégiája. Különösen fontos a könnyítési
igények mielőbbi véglegesítése. A csatlakozásra való
felkészülésünk nem öncélú – állítja a szabaddemokrata
képviselő –: az EU olyan változtatásokat kér, amelyek az
ország gazdasági felvirágoztatásához egyébként is
szükségesek: "A gazdasági modernizáció maga is nemzeti
érdek. Bár a csatlakozás elsősorban magyar alkalmazkodást
kíván – hiszen mi akarunk belépni –, nem szabad beleesni a
rosszul értelmezett udvariaskodás csapdájába, hanem nemzeti
érdekeinket szem előtt tartva szívósan kell tárgyalni. Annak
tudatában, hogy "brüsszeli csipkével" takarózva bár, de
az EU-államok is kőkemény nemzeti érdekeket
érvényesítenek. Küzdeni kell a magyar mezőgazdaságért.
Egyáltalán nem mindegy például, hogy milyen termelési
kvótákban sikerül majd megállapodni. A tagfelvétel
időpontja az ország gazdasági teljesítményétől függ
elsősorban.

A jelenlegi országgyűlési ciklus befejeződött, így a
csatlakozási tárgyalások parlamenti ellenőrzése minden
bizonnyal nehézkesebb lesz, annak ellenére, hogy az
integrációs és a külügyi bizottság elvileg bármikor
összehívható. A kormány által kialkudott csatlakozási
feltételeket a következő parlament fogja jóváhagyni.
Mészáros István szerint még nem alakultak ki a parlament
ellenőrző szerepének intézményesített garanciái. A
parlamentarizmus kulcskérdése ez, hiszen a tárgyalások alatt
kialakuló rendszer határozza meg azt, hogy mennyire tudja majd
ellenőrizni a törvényhozás a kormány unióval kapcsolatos
tevékenységét. Az SZDSZ érdekelt abban, hogy a csatlakozási
tárgyalásokat erős parlamenti kontroll kísérje, Brüsszelre
hivatkozva ne lehessen kibújni az ellenőrzés alól.

Csóti György elmondta: a mindenkori kormánynak célszer?
bevonnia a tárgyalások előkészítésébe az ellenzéket is a
minél teljesebb kör? konszenzus kialakításához. Az
integrációs bizottságnak ezért kétharmados vagy
nyolcvanszázalékos többséggel kellene állást foglalnia a
kulcskérdésekben. Emellett a társadalom tájékoztatását fel
kellene gyorsítani – vélekedett az MDF képviselője.

Jelenleg Magyarországnak Ausztria az egyedüli EU-tag
szomszédja, s egyetlen más szomszédos országot sem hívtak
meg a csatlakozási tárgyalások első fordulójára.
Magyarország rendhagyó politikát folytat ebből a
szempontból, hiszen szeretné elősegíteni szomszédai
mielőbbi EU-integrációját. Az MDF kabinetvezetője szerint
jobban tudunk segíteni a határokon túli magyar kisebbségeken,
amikor már mi belül vagyunk az unión. Ha józanul politizáló
erők vannak hatalmon a környező országokban, semmiképpen sem
ronthat csatlakozásunk a magyar kisebbségek helyzetén –
véli Csóti György.

A magyar állampolgári státust felértékelte az EU-meghívás
– húzta alá Boros Imre. Magyarországra előszeretettel
jönnek a külföldiek és ebből gazdasági előnyeink
származhatnak. Szükséges ugyanakkor a kisgazdák szerint az,
hogy a határokon túl élő magyarok helyzetét a csatlakozás
előtt rendezzék. Mészáros István úgy véli, hogy a
csatlakozás növeli a határon túli magyar kisebbség
presztízsét is, hiszen egy uniós nemzet részeivé válnak.
Ezért saját csatlakozását késlelti az az oszág, amely a
területén élő magyar kisebbséget támadja.

Olvasson tovább: