Kereső toggle

Még egy hónap a választásokig

Altató taktikázás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akiknek emlékezete megőrzött valamit az 1990-es
és 1994-es választásokról, csodálkozva tekintget körbe -
akár az öt országos tévécsatornán, akár az utcán -,
miszerint a választások előtt egy hónappal szinte alig
érzékelhető, hogy folyik a kampány.

”Egyszer volt Budán kutyavásár" idézhetnénk a népi
bölcsességet, amikor a rendszerváltás utáni első szabad
választás lelkes légkörére gondolunk. Az újdonsült
választók kíváncsiságára jellemző volt, hogy az akkor még
névtelen jelöltek is teltház előtt beszéltek.

Azután jött 1994-ben az első professzionális kampány.
Sok-sok milliárdos költségét a pártok alig győzték
eltitkolni a közvélemény előtt. Hol vannak a mindent
elborító plakáterdők, amelyek 1990-ben és 1994-ben már
három hónappal a választások előtt egymást többszörösen
átfedő réteget vontak az aluljárók falára és a
villanyoszlopokra? A mostani kampány kétségkívül más.

Jellemző, hogy egy hónappal a választások előtt a
választás esélyesének tartott MSZP még meg sem jelent
plakátjaival a köztereken. A ma már ”plakátháborúnak"
aligha nevezhető versenyben először az SZDSZ jelent meg három
prominens vezetőjét ábrázoló, hirdetőoszlopokon megjelenő
plakátjával, majd a sokak számára nehezen értelmezhető
”Hogy tartsuk a jó irányt!" szlogent tartalmazó
gigantposzterekkel.

A szabaddemokrata jelszónál is talányosabbra sikerült az MDNP
plakátja, amely szintén három pártvezetőt mutat be,
fölöttük a ”Többet ésszel" sokat mondó szlogen,
mellettük a rejtvény egy nagyméret? szám: 9,7 százalék. A
talányos szám sokakat elgondolkodtat, milyen 9,7 százalékról
is lehet szó? Sajnos a rejtvény csak addig érdekes, amíg
valaki el nem olvassa az apróbetűs megfejtést: valahol egy
időközi választáson valaki az MDNP színeiben ennyi
szavazatot ért el. A kopogtatócédulák lassú csordogálását
látva az MDNP politikusai is kezdik sejteni, hogy 9,7
százalékos pályacsúcsukat aligha közelíthetik meg a
választásokon.

Az MDNP-hez hasonlóan a KDNP is komoly eséllyel pályázik a
parlamenten kívüli pártok közé. A ”Jólétet
mindenkinek" jelszó alatt a felhőkbe montírozott pártelnök
Giczy György nehezen tudja meggyőzni a választókat arról,
miért ne a KDNP-nél ma már vallásosabbnak mutatkozó, adó-,
és társadalombiztosítási terheket csökkentő, de egyúttal a
jóléti kiadások növelését ígérő FIDESZ-re szavazzanak a
jobboldali választók.

A választási kampány elején Sepsey Tamás az MDF Országos
Választmányának elnöke még magabiztosan nyilatkozta, hogy az
MDF nyerni fog a választásokon. Ma amikor a legfrissebb
közvélemény-kutatások napvilágot látnak, világos, hogy a
párt legfeljebb tapasztalatokat nyerhet. Az MDF esélye a
parlamentbe jutást jelentő 5 százalékos határ elérésére
napról napra csökken.

Az ellenzéki oldalon ma már egyértelműen a FIDESZ lett az a
párt, amely esélyes lehet az MSZP megszorítására, esetleg
legyőzésére. A felmérések szerint márciusban az MSZP
némileg veszített támogatottságából, ezzel egyidejűleg a
FIDESZ nevet egyre inkább csak szimbolikusan viselő Magyar
Polgári Párt növelte támogatóinak számát.

Érdekes, hogy miközben csökken a különbség az MSZP és a
FIDESZ között, még a FIDESZ szavazói közül is többen
számítanak az MSZP, mint saját pártjuk győzelmére. Jelenleg
még kétséges, hogyan fogadják a választók a FIDESZ új
kampányfogását, aminek keretében telefonon hívják fel a
választókat. A beszélgetés kezdetén Orbán Viktor
pártelnök géphangja jelentkezik, majd ”átadja a kagylót"
a helyi jelöltnek. Az első meghatódáson túlesve a választó
könnyen érezheti úgy, hogy ismét hülyének nézték.

A FIDESZ-MPP győzelmi esélyeit csökkentheti a Független
Kisgazdapárt megerősödése, amely párt részben a pártelnök
elleni merényletet követő sajtófigyelemnek, részben a
tragikus gyermekgyilkosság nyomán fellángoló
halálbüntetés-párti hangulatnak köszönhetően az elmúlt
időben növelte támogatóinak számát, megszilárdítva ezzel
dobogós helyezését. Az FKGP-nek igen nagy hátránya, hogy
Torgyán Józsefen kívül a pártnak szinte nincsenek komoly
politikusai, így könnyen lehet, hogy a párt egyéni jelöltjei
még akkor sem jutnak a második forduló három állva maradó
jelöltje közé, ha a párt listán megőrizné május 10-ig
dobogós helyét.

A kampány visszafogottságához biztosan hozzájárult az a
törvényi rendelkezés, amely az SZDSZ javaslatára limitálta a
kampányköltségeket. A pártok jelöltenként csak egymillió
forintot költhetnek a kampányukra, ez az összeg azoknak a
pártoknak, amelyek minden körzetben jelöltet állítanak, így
mindenhol van megyei listájuk, egyúttal országos listát is
állíthatnak, legfeljebb 386 millió forintot jelent. Ez a
rendelkezés a pártokat a korábbi kampányok leglátványosabb
s egyben legköltségesebb elemeinél kétségtelenül
visszafogottságra kényszeríti.

A választások nagy esélyesének tartott MSZP
visszafogottságát azonban alighanem más elvek vezetik. A
kampányra vélhetően legtöbb pénzzel rendelkező
szocialisták állítólag amerikai szakértők bevonásával
alakították ki stratégiájukat. Ebben feltehetően része van
annak is, hogy az alacsony részvételi arány egyértelműen a
szocialistáknak kedvez. Ezért szerették volna elérni, hogy a
választások május 10-e helyett egy héttel korábban, a
háromnapos ünnep utolsó napján, május 3-án legyenek, arra
építve, hogy ekkor sokkal kevesebben mennek el szavazni.

A nyilvánosság előtt gyakorlatilag nem létező MSZP-kampány
is közrejátszhat abban, hogy a HVG megbízásából készült
legfrissebb Medián-felmérés adatai szerint március végén a
választók 64 százaléka jelezte, hogy részt fog venni a
szavazáson, ez 7 százalékkal kevesebb, mint négy évvel
ezelőtt ugyanennyi idővel a választások előtt.

Az MSZP-nek eddig sikerült ráerőltetnie altató taktikáját a
többi pártra, amelyek láthatóan nehezen találják annak
ellenszerét. A szocialisták a Kádár-korszak közömbös,
apolitikus tradíciójának felelevenítését stratégiájuk
középpontjába helyezték. Mind külföldre mind belföldre azt
sulykolják, hogy az országban társadalmi béke van, ezért a
kampányból igyekeznek kiiktani minden konfliktust, de magát a
demokratikus vitát is. Jellemző, hogy a miniszterelnök
fontosnak tartja, hogy találkozzon a történelmi egyházak
vezetőivel, holott a történelmi egyházak, mindenekelőtt a
Katolikus Egyház egyértelműen az ellenzéki pártokat
kívánja támogatni. A találkozó egyetlen célja a béke
látszatának fenntartása.

Az MSZP érdekét szolgálja az is, hogy a közszolgálati
médiákban csak jelképesen jelenik meg a kampány, illetve a
választásokkal kapcsolatos bármilyen tájékoztatás. Ez is
erősíti azt a kádári tradíciót, hogy a politizálást rá
kell hagyni a politikusokra.

Amennyiben a következő időszakban tovább csökkenne a
különbség az MSZP és a FIDESZ között, valószínűleg a
szocialisták is kénytelenek lesznek aktívabban kampányolni,
abban azonban biztosak lehetünk, hogy ebben az aktív
kampányban is a békesség, a stabilitás hangsúlyozása és a
meglévő problémák bagatellizálása lesz a központi elem.

A választásokig még egy hónap van hátra, addig a helyezések
még változhatnak, a lehetséges alternatívák száma azonban
egyre csökken. A kampány hátralevő idejének nagy kérdése:
lesz-e érdemi vita, megjelennek-e az alternatívák?

Olvasson tovább: