Kereső toggle

Muszlim zarándokhely lesz Szigetvár?

A török kormány nemzetközi Szulejmán-kultuszhelyet építene

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2012 óta intenzív érdeklődés tapasztalható egy kicsiny, ám annál nagyobb múltú magyar város műemlékei iránt. Az érdeklődő a török állam, a kisváros pedig Szigetvár, amelynek védői Zrínyi Miklós vezetésével közel egy hónapon át feltartóztatták az Oszmán Birodalom hadseregét. Törökországot azért érdekli a helyszín, mert itt – az ostrom idején, de természetes halállal – halt meg az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója, Nagy Szulejmán szultán. Magyar részről korántsem ekkora a kíváncsiság a hősi múlt és Zrínyiék emléke iránt, így a várvédők helyett a hódító szultán nemzetközi kultuszhelyévé válhat Szigetvár.

Az oszmán hódítás következtében Magyarország területe 1541-re három részre szakadt; az ezt követő évtizedekben Szigetvár (Eger mellett) a királyi Magyarország legfontosabb végvári erőssége lett. Szulejmán szultán Bécs ellen indított (mint később kiderült: utolsó) hadjárata során támadta meg Szigetvárat annak érdekében, hogy biztosítani tudja uralmát a Balaton, a Dráva és a Duna háromszögében. Mintegy 100 ezer fős oszmán hadsereg vette körbe a jól megerősített várat, amelyet mindössze 2300 magyar és horvát harcos védett Zrínyi Miklós vezetésével. Több mint egy hétbe telt, míg a vár körüli mocsaras ártéri területet átjárhatóvá tették az ostromlók több tízezer kivágott fa, gyapjúlepedő, trágyászsák és fagally segítségével, majd megkezdődött az ostrom, amelynek során a kitartó, de egyre fogyatkozó várvédők több mint egy hónapig tartották a várat. Az ostromlók gyakran „Allah, Allah” kiáltással indultak rohamra, a várból „Jézus, Jézus” kiáltás felelt rá. Zrínyit és társait végül a várban kiütött tűzvész hozta reménytelen helyzetbe, ekkor döntött úgy a vár kapitánya, hogy egy utolsó rohammal rátámad az ellenségre. Ebbe a hősies kitörésbe halt bele Zrínyi és megmaradt társainak nagy része.

A kitörés elhatározásakor Zrínyi és társai nem tudhatták, hogy az oszmánok hódító uralkodója két nappal korábban meghalt. De a török katonák sem tudták, csak a nagyvezír és egy-két közeli szolga, ezért az ostrom után minden úgy zajlott, mintha az uralkodó még élne. Minden ceremóniát levezényeltek, Zrínyi fejét levágva a szultán sátora előtt állították ki, ahol a következő napokban a katonák jó része megtekintette. Azok a harcosok, akik a csata utáni napokban a szultán vagy a vezír sátrához elvitték egy-egy szigetvári várvédő levágott fejét, tíz arany dukátot kaptak jutalmul.

Szulejmán szigetvári dzsámija

Az ostrom után a törökök egy dzsámi (pénteki ima helyszínére alkalmas nagymecset) építésébe kezdtek a váron belül. A fából készült első mecsetet később lebontották, és ennek helyére épült fel az a dzsámi, amely ma is látható a szigetvári várban. Ennek a felújítását tervezi most a török állam. Ez volt az első muszlim imahely Szigetváron, ebben hangzott fel a hálaadó ima Allahnak Szigetvár elfoglalásáért, valamint itt mondták el a hódításoknál kulcsfontosságú muszlim imát, a hutbét Szigetvárral kapcsolatban. Ezzel az imával politikai és vallási tekintetben is végérvényessé kívánták tenni a terület fennhatóságát, ez jelezte, hogy Szigetvár az Oszmán Birodalom alá tartozik, valamint azt is, hogy a település az iszlám világ, a dár al-iszlám részévé vált. A hutbe elmondása felelősséget is rótt a muszlimokra, mivel ezzel elkötelezték magukat arra, hogy a területet soha többé nem engedik át hitetleneknek. A Nagy Szulejmánról elnevezett dzsámi természetesen az uralkodóra is emlékeztetett, aki nem „csupán” az Oszmán Birodalom szultánja, de kalifa, azaz a világ muszlimjainak vezére is volt, és aki a „hitetlenek” elleni hadjárat során halt meg.

A dzsámi a török hódoltság ideje alatt 123 éven át működött imahelyként, Evlia Cselebi török történetíró korabeli leírása szerint mindig nagy sokaság imádkozott benne. Szigetvár felszabadítása után a bevonuló császári csapatok parancsnoka itt rendezte be lakását, később katonai szertárrá alakították. Funkcionált kórházi épületként, majd egy ideig a helyőrség kápolnája volt. Ezután földesúri birtokba került és a 18. században a Festetics család magtárrá alakította, később pedig az Andrássy család lovagtermet épített ki benne és teljesen beépítette a régi épületet az új kastélyba. A II. világháború után műemlékké nyilvánították és múzeumot nyitottak benne.

A 1980-as évektől török részről újra és újra felmerült a dzsámi Szulejmán-emlékhellyé alakításának gondolata, majd 2007-ben egy török szervezet oktatási központot hozott volna létre a vár területén. 2012-től párbeszéd kezdődött Szigetvár önkormányzata és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) között annak érdekében, hogy az egykori nagymecsetet török állami támogatással felújítsák. A szigetvári polgármester Ankarában is járt, ahol aláírtak egy nyilatkozatot arról, hogy „védelmezni fogják a két ország közös történelmét”. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök (ma már államfő) 2013-as magyarországi látogatása során Magyarország és Törökország szándéknyilatkozatot is aláírt a két ország kulturális örökségének megőrzéséről. Ennek részeként kezelik a szigetvári Szulejmán-dzsámit is, amelynek felújítására a török állam 2 millió eurónyi támogatást helyezett kilátásba.

A TIKA hivatalos oldalán a szigetvári Szulejmán-dzsámi felújítását a török állam nemzetközi mecsetprogramjának részeként tüntetik fel. Törökország a világ különböző országaiban már számos muszlim imahelyet újított fel és tett látogathatóvá a hívők számára. A régi mecsetek, dzsámik helyrehozatalával a TIKA célja, hogy „megőrizze a török iszlám civilizáció kulturális örökségét”. A hivatalos közlemény alapján a szigetvári dzsámit nem csupán mint műemléket szeretnék megóvni, hanem eredeti formájában kívánják helyreállítani annak érdekében, hogy újra imahelyként működjön.

A nagyszabású átépítések során a tervek szerint három szakaszban alakítanák át a dzsámit és környékét. A cél az imahely kibontása a hozzá csatolt épületek közül, ami által visszanyerné eredeti formáját. A már publikus látványtervek alapján az elképzelés része a nagymecsetet több száz éve csonka, egykor 25 méter magas minaretjének újjáépítése is.

Szulejmán egykori türbéje

A török állam egy másik, szintén a török hódoltsághoz kapcsolódó szigetvári épülettel kapcsolatban is érdeklődést mutat. Ez pedig Szulejmán egykori türbéje, azaz síremléke.

Amikor az ostrom idején a szultán meghalt, titokban eltemették a sátrában, majd szintén titokban Isztambulba szállították, ahol a Szinán pasa által tervezett türbében helyezték végső nyugalomra. Később azonban halálának helyén, Szigetvár közelében is emeltek egy síremléket az uralkodónak. Egyes vélemények szerint a szultán szigetvári türbéjében temették el az uralkodó belső szerveit és szívét is. A sokszög alakú kupolás épületet fehér márványból építették, tetejét ólommal és ónnal fedték, csúcsdíszként pedig egy 60 cm átmérőjű csillogó aranygömböt helyeztek a tetejére.

A Szulejmán szigetvári türbéjének építését kegyeleti, politikai és vallási okok egyaránt motiválták. Egyrészt kifejezte az Oszmán Birodalom alattvalóinak tiszteletét nagyra becsült uralkodójuk felé, másrészt az épület azt jelezte az ellenség (és kifejezetten a birtokát visszakövetelő Zrínyi család) felé, hogy az érintett terület az Oszmán Birodalom, vallási értelemben pedig a dár al-iszlám része. Vallási helyszínként a türbe a muszlim halotti kultusz szolgálatában is állt.

A török hódoltság idején a türbe „szent sír”-nak számított és mint ilyen, fontos muszlim zarándokhellyé vált, amelyhez látogatók ezrei érkeztek a birodalom távoli pontjairól is. A sír mellé dzsámi épült minarettel, továbbá egy oktatási intézmény és fogadó is. Az épületkomplexumot a védelem érdekében erőddel vették körül, amelyben állandó őrség szolgált. A katonák számára egy kaszárnya is épült a türbe mellett. A katonákon kívül a halveti szúfi rend tagjai is az erődön belül laktak, a türbe mellé egy derviskolostor is épült. A halveti dervisrendet erős kötelékek fűzték a katonasághoz, legtöbb szentjük is harcos „vértanú” volt. Szigetváron az ő feladatuk volt a türbe területének vallási gondozása. A komplexumban számos vallási tisztség betöltésére is szükség volt. Ezt a muszlim szent helyet annyian látogatták, hogy a zarándokok ellátására egy külön város jött létre a sír körül, ugyanis csak így lehetett minden embert elszállásolni, étkeztetni.

A síremléket körülvevő komplexumot a költő Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája (róla lásd ebben a számunkban a Magyarok a pogány hold ellen című írásunkat) egy rajtaütés során teljesen feldúlta, csak a sírt nem pusztította el. IV. Mehmed szultán még abban az évben újjáépítette a zarándokhelyet. 1689-ben mind Szigetvárat, mind a Szulejmán türbéje körül kialakult városkát „amelyet Turbéknak neveztek el” elhagyták a törökök. A türbét a jezsuita rend felszentelte Szűz Mária tiszteletére, azonban az épületet nem használták és egy császári élelmezési tiszt az egészet lerombolta és széjjelhordta, így a több mint száz évig álló türbe és vallási központ nyomtalanul eltűnt.

A következő századokban leginkább mezőgazdasági területként használták a síremlék környékét, de szimbolikus módon a visszafoglalást egy Mária-kegyhely felépítésével kívánta véglegessé tenni a katolikus egyház. A turbéki kápolnára sokan máig úgy tekintenek, mint ami a türbe egykori helyén áll. Történészek és régészek azonban az elmúlt másfél évszázadban nem találtak bizonyítékot a türbe pontos helyének meghatározásához. 1994-ben, Szulejmán születésének 500. évfordulójára a török állam felépítette Szulejmán jelképes síremlékét a Magyar–Török Barátság Parkjának elnevezett területen. Szigetvár városának vezetése akkor 1 forintért 99 évig bérbe adta a török államnak a területet, ahol csak évekkel később helyeztek el Zrínyi-szobrot is. 2012-től a már említett török–magyar együttműködés kiterjedt Szulejmán egykori síremlékének felkutatására. Ennek érdekében a török állam 14 millió forintos támogatással létrehozott egy török–magyar kutatócsoportot, akik a legkorszerűbb eszközökkel és régészeti csúcstechnológiával keresik az egykori síremléket és az azt körülvevő komplexumot.

A kutatócsoportot vezető Pap Norbert és más szakértők szerint ha sikerül a sír pontos helyének meghatározása, Szigetvár a török muszlimok valódi zarándokhelyévé válhat. Ők eddig is nagy számban látogatták a várost Szulejmán, az egyik legnagyobb kalifa iránti tiszteletből. Ugyanakkor a TIKA honlapján és hivatalos jelentéseiben a végső cél a síremlék újjáépítése, eredeti állapotának és ezzel funkciójának a helyreállítása.

Günhan Börekcsi, az isztambuli egyetem munkatársa szerint a Szulejmán türbéje utáni izgatott kutatást a magyar és a török oldal részéről eltérő „vágyak” táplálják: míg a magyar fél vágya, hogy Szigetvárat turisztikai célponttá fejleszszék, addig Törökországban a kutatást „az Oszmán Birodalom legendás aranykora utáni nosztalgia” vezérli, amin belül kitüntetett figyelmet kap Szulejmán tisztelete.